A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 20. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módositásáról. 5. [r.]

80 A JOG 769/1903. 26. Alperes, aki 1898. évi február hó 20-án lépett tör­vényes házasságra férjével, — ezt 1898. évi november havá­ban jogos ok nélkül elhagyta, miáltal házastársi kötelességét súlyosan megsértette ; ez a ténye tehát a H. T. 80. §. aj pontjában irt bontó ok alkatelmeit magában foglalja ; — később pedig alperes P. Jánossal ágyassági viszonyt kezdett s azt jelen­leg is folytatja, tehát megátalkodott erkölcstelen életet él s igy vele szemben a H. T. 80. §. c) pontjában irt bontó ok is fenforog. (Kúriának 1903. február 11-én 6,858/1902. sz. a. kelt Ítélete.) 413/1903. 27. Kitűnik ugyan a tanuk vallomásából, hogy alperes alperest az együttélés ideje alatt megverte, de kétségtelen, hogy peres felek azután még együtt éltek. Alperesnek az a cselekménye tehát felperes által megbocsátottnak tekintendő, s igy a H. T. 82. §. értelmében erre nézve felperes kereseti joga elenyészett (Kúria 1903. január 21-én 7,800/1902. sz. a. hozott Ítélete.) 194/1903. 28. Bizonyítva van, hogy alperesnő az ivásnak adta magát, elzüllött, és hogy több mint 18 éve férjét oda hagyta és a községből ismeretlen helyre távozott. Alperes nőnek ezen bizonyított, a házastársi kötelessége­ket súlyosan megsértő magaviselete a H. T. 80. §. a) pontjá­ban irt házassági bontó okot képezi. (Kúria 1902. dec. 29-én 5,894. sz. a. hozott Ítélete.) 225/1903. 29. A tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy alperes korcsmába járt és jár, — hogy előbb egy K. nevü emberrel körül­belül egy évig együtt lakott, későbbi időkben egy K. S. nevü emberrel szerelmi viszonyt folytatót s vele egy ideig együtt is lakott. Ezekből megállapítható, hogy alperes olyan magavisele­tet tanúsít, melylyel a házastársi kötelességeket súlyosan megsérti, és hogy erkölcstelen életet megátalkodottan folytat. (Kúria 1903. január 7-én 7,288/1902. sz. a. hozott ítélete.) 182, 100. §, Agy- és asztaltól való különélés elrendelése esetén a viszonkeresettel élő házastárs is kérheti a házasság fel­bontását, habár a per addigi adataival viszonkereseti állítá­sait nem támogatta. 30. A házassági törv. 80. %-ában meghatározott bontó okra való kiterjedés a 77. §. a) pontjának alkalmazását csak akkor nem zárja ki, ha az életközösség vissza nem állitása az alperes akaratára vezethető vissza s igy a 77. §. a)pontja alá eső bontó ok már beállott és emellett az id. szakasz ren­delkezése alá eső ujabb bontó ok merült fel. Tényállás : Felperes keresetét a 77. §. a) pontjára alapí­tottan indította meg. A tanuk kihallgatása rendjén keresetét a 80. §. a) pontjára is kiterjesztette. L A tordai kir. tszék a házasságot a H.iT. 80. §. a) pontja alapján felbontotta, mert a tanuk vallomásával és alperes rész­beni beismerésével beigazolni látta felperes azon kereseti állí­tását, hogy alperes a házassági együttélés tartama alatt a férje tudta és beleegyezése nélkül a háztartáshoz szükséges élelmi cikkek közül egyet-mást eladogatott s ez által férjét meglopta. II. 3,552/906. kir. tábla az I. birói ítéletei megváltoz tattá s felperest keresetével elutasította, mert a kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása alapján azt a tényt állapította meg, hogy alperes a visszatérésre kiszabott határidőben az életkö­zösség visszaállítására irányuló szándékát kiíejezte és felperes tudomására is hozta, azonban ez nejét nem fogadta vissza, ennek következtében a 77. §. a) pontjában meghatározott bontó ok nem az alperes akaratára vezethető vissza. De nem állapitható meg a 80. §. a) pontjában meghatározott bontó ok fenforgása sem, mert az életközösség visszaállítását célzó birói felhívás kibocsátásának kérelmezésében, vagyis a visszahívásban felperes azt fejezte ki, hogy ő a hűtlen elha­gyás folytán megszakított életközösséget helyre akarja állítani és hogy az esetre a 80. §. a) pontjára kiterjesztett bontó ok miatt megbocsát. Ennélfogva a 77. §. a) pontjára alapított kereset elutasítandó volt azért, mert a hűtlen elhagyás alperes terhére megállapítva nem volt a 80. §. a) pontjára kiterjesztett keresetnek pedig nem volt hely adandó azért, mert a visszahívásban a 80. §. a) pontjában meghatározott bontó ok megbocsátása rejlik. III. Kúria hh. 10,089/906. sz. a. 1907. V. 1. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti kir. törvényszéknél Schreiber Ábrahám helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 6, fsz. jul. 2, csb. Németh Jenő, tg. Havas Béla dr. — A pécsi tszéknél Schwarcz Izidor helybeli keres­kedő ellen, bej. jun. 17. fsz. jul. U csb Kis Jenő, tg. Radnai Emii dr. — A gyulai tszéknél Rasovszky Miksa békéscsabai cég ellen, bej. jul. 4, fsz. jul. 1. csb. Kunz Antal, tg. Weisz Frigyes*dr. — A mármaros­szigeti tszéknél Honig József helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 4. fsz. jul. 7, csb. Réczei Sándor dr., tg Anderkó Izidor dr. >- A pécsitszéknél Góth Zsigmond helybeli pékmester ellen, bej. jun. 17, fsz. jul. 8, csb, Kiss Jenő, tg. Wessel Manó dr. — A nagyváradi tszéknél Duttkay Dezső sarkadi gazdatiszt ellen, bej. jun. 18, fsz. jul. 2, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Boros János dr. — A kaposvári tszéknél Steiner és Radó utóda helybeli lakos ellen, bej. aug. 19, fsz. szept. 14, csb. Kelemen János, tg. Csonka Ede [dr. — A kaposvári tszéknél Schmitzer Jenő szigetvári kereskedő ellen' bej. aug. 19. fsz. szept. 7, csb. Kelemen János tg. Poor Sándor. — A dévai tszéknél Opréan Szilveszter szászvárost kereskedő ellen, bej. jun. 24.^fsz. jul. 4, csb. Hidegh István, te. Moldo­ván Silvius dr. — A pozsonyi tszéknél Rothschild Izsák helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jun. 22, csb Polgár Ármin dr . tg. Hübsch Ignác dr. — A nagyváradi tszéknél Nagy Sándor margittai kereskedő ellen, bej. jun. 18, fsz. jul. 2, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Vinkler Lajos dr. — A csikszerdai tszéknél Rancz János főesperes hagyatéka ellen, bej. jun. 15, fsz. jun. 2Í, csb. Jerzsák János, tg. Bocskor Béla dr. Pályázatok : a marosvásárhelyi ítélőtáblánál birói áll máj 23 (105) — A balázsfalvi jbiróságná! birói áll. máj. 26 (107) — A miskolci tszéknél jegyzői áll. máj. 26 (107) — A dévai tszéknél birói áll. máj. 23 (107) — A gyöngyösi jbiróságnál albirói áll. máj. 27 (108) — A szilágy­somlyói jbiróságnál albirói áll. máj. 27 (108). Kúriai és táblai értesitések. Brassó Z. J. A levelezőlap elment. — Fogaras V. O. dr. En­gelhardt—Schul érk. 29/908 sz. a. ea. Lallosevits, n. e. — Gyöngyös B J. dr. Blau—Váradi érk. 2449/90S sz. a. ea. Rötth, n. e. — Mohács K. A. dr. Matovics—Babics érk. 6615/907 sz. a. ea. Tomcsányi, n. e. — Harczi—Balázs érk. 7147/907 sz. a. ea. Végh József, máj. 14, hh. — Hohman-Beer érk. 6939/907 sz. a. ea. Schulek, n. e. Nagyszeben H. K. dr. A levelezőlap elment. Dr. Stiller Mór ügyvédi irodájában dr. juris ügyvédjelölt, ki a német nyelvben is teljesen jártas és már nagyobb ügyvéd­jelölti gyakorlattal bir, f. évi július 1-től kezdve alkalmazást nyerhet. Feltételek megegyezés szerint. Kezdő ügyvédjelölt, ki legalább szóban a tót nyelvet is jól birja, azonnal alkalmazást kaphat irodámban. Ajánlatok egyenesen hozzám intézendők. Föltételek megegyezés szerint. Vieszt Károly dr., ügyvéd Nagyrőcén. Weisz Sándor dr. németbogsáni ügyvéd románul beszélő irodavezetőt keres. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővitett uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel, a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső drM kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V,, Rudolf-rakpart 3. PAU>8 RÉSZVÉT -TÁRSASÁG NYOVOÁJA BUCAÍ>E6T£N

Next

/
Oldalképek
Tartalom