A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 18. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 3. [r.]

A J 139. a. §. A szövetségtanács felhatalmaztatik : 1. A munkásnők, úgyszintén a fiatalkorú munkások alkal mazását bizonyos iparágakra nézve, amelyek az egészségre vagy erkölcsre különös veszélylyel járnak, teljesen eltiltani, vagy bizonyos feltételektől függővé tenni. 2. Az oly telepek tekintetében, amelyek szakadatlan tüzeléssel űzetnek, vagy amelyek különben, az üzem neme folytán, rendszeres nappali és éjjeli munkára vannak utalva, úgyszintén az oly telepek tekintetében, amelyeknek üzeme az egyforma tartamú rendes csapatbeosztást nem teszi lehetővé, vagy amelyek természetüknél fogva bizonyos évszakokra vannak korlátozva, a 135. §. második és harmadik bekezdésében, a 136. és a 137. § első három bekezdésében foglalt határozmányok alul kivételeket engedélyezni, mindazonáltal amennyiben a 136. §. harmadik bekezdéséről van szó, ezen kivételek csak a fiatalkoiu férfimunká sokra vonatkozhatnak. 3. Bizonyos iparágak tekintetében, amennyiben az üzem természete, vagy a munkásokra való tekintetek ezt kívánatossá teszik, a fiatalkorú munkásokra nézve előirt munkaközi szünetek megrövidítését vagy mellőzését megengedni. 4. Az oly iparágak tekintetében, a melyekben az év bizonyos szakában rendesen fokozott munkaszügséglet áll be. egy-egy naptári esztendőben legfeljebb hatvan nap tartamára a 137. §. első, második és negyedik bekezdésében foglalt határozmányok alul oly feltétel alatt kivételeket engedélyezni, hogy a napi munkaidő tizenhárom órát, szombati napokon pedig tíz órát meg nem halad és hogy az engedélyezendő szakadatlan pihenő idő tiz óránál rövidebb ideig nem tart. A szakadatlan pihenő időben az órák esti tiz óra és reggeli öt óra között legyenek,. 1910. évi január hó elsejétől kezdve ily esetben a napi munkaidő tizenkét órát meg nem haladhat. 5. Oly iparágak tekintetében, amelyekben az éjjeli munka végzése a nyers anyagok megromlásának elkerülésére vagy a munkatermékek nem sikerülésének elkerülésére sürgősen szükségesnek mutatkozik, a 137. §. első négy bekezdéseinek határozmányai alul kivételeket engedélyezni. A 2. pont alatt jelzett esetekben a heti munkaidő tartama a gyermekekre nézve harminchat órát, a fiatalkorú munkásokra nézve hatvan órát és a munkásnőkre nézve hatvanöt órát meg nem haladhat. 11*10. évi január hó elsejétől kezdve a heti munkaidő tartama a munkásnőkre nézve sem haladhat meg hatvan órát. Az éjjeli munka huszonnégy óra alatt tiz óra tartamát meg nem haladhatja és minden csapatban egy vagy több, együttesen legalább is egy óráig tartó szünettel szakítandó félbe. A nappali és éjjeli csapatok hetenként felváltandók. A 3. pont alatt jelzett esetben a fiatalkorú munkások hat óránál tovább nem foglalkoztathatók, ha a munkaórák között egy vagy több, együttesen legalább egy óráig tartó szünetek nem engedélyeztetnek. A szövetségtanács határozatával kiadott rendelkezések idő 4. oly üzemágakra, amelyekben az év bizonyos időszakában rendesen munkahalmazat szokott beállani, a 137. §* első bekezdésének rendelkezései alul kivételeket engedélyezhessen, olyképen, hogy a napi munkaidő hétköznapokon tizenhárom, szombati napokon pedig tiz órát meg ne haladjon. A 2. pont alatt jelzett esetekben a heti munkaidő gyermekeknél harminchat, fiatal munkásoknál hatvan, munkásnőknél hatvanöt, téglagyárakban pedig fiatalkorú munkásoknál és nőknél hetven órát meg nem haladhat. Az éjjeli munka huszonnégy órán belül tiz órát meg nem haladhat és annak minden munkáscsoportnál legalább egy órai akár egyszerre, akár részletekben adott, — szünettel kell félbeszakítva lenni. A nappali és éjjeli munkáscsoportoknak hetenként kell váltakozniok. A 3. pont alatt jelzett esetekben a fiatal munkások nem foglalkoztathatók napi hat órai időn tul, ha csak nem engedélyeztetik részükre egyszerre, vagy részletekben egy órai munkaközi szünet. A 4. pont alatt jelzett esetekben évi negyven napnál tovább terjedő túlmunkára csak akkor adható engedély, ha a munkaidő ugy szabályoztatik, hogy napi tartama az évi munkanapok állagában a törvényes rendes munkaidőt meg nem haladja. OG tekintetében korlátozandók és bizonyos kerületekre nézve is kibocsáthatók. Ezen rendelkezések a birodalmi törvénylapban közzéteendők és a birodalmi gyűlésnek, — legközelebbi egybeülése alkalmával — tudomásvétel végett bemutatandók. 21. Az ipartörvény 139. a. §-a után következik. 139. a. a. ij. A 1Y. fejezet alá eső üzemekben alkalmazott munkásokra egyébként a 121—125. §-okao) határozmányai, vagy amennyiben tanoncokról van szó, a 120—128. §-ok határozmányai nyernek alkalmazást. (Folyt, köv.) A szövetségtanács szabályai meghatározott időtartamra adatnak ki, és csak bizonyos területekre is korlátozhatók. Ezen szabályok a hivatalos lapban közzéteendők és a birodalmi gyűlés legközelebbi ülésszakán beterjesztendők. 29) Német birodalmi ipartörvény. 121. Az iparossegédek (legények) tartoznak munkaadójuk utasításait ugy a rájuk bizott munkák, mint a házi berendezések tekintetében teljesiteni, de a házi munkálatokra nem kötelezhetők. 122. §. A munkaadók és segédek (legények) közötti viszony mindkét fél részéről egyenlően gyakorolható tizennégy napi felmondás mellett felbontható, ha csak más megállapodás a felmondási időre nézve közöttük létre nem jött. Ezen utóbbi esetben a felmondási határidőnek mindkét félre nézve mindenkor egyenlőnek kell lennie. Ezen rendelkezésekkel ellentétes megállapodások érvénytelenek. 123. §. A segédek (legények) a szerződésszerű idő letelte előtt, felmondás nélkül bocsáthatók el, ha: 1. ha a szerződés megkötésekor a munkaadót hamis, vagy hamisított munkakönyv, vagy bizonyítvány felmutatásával félrevezették, vagy a munkaadót reájuk nézve a szerződés megkötésekor még érvényben állott más munkaviszony tekintetében tévedésbe ejtették ; 2. lopást, sikkasztást, vagy jogtalan elsajátítást vagy csalást követnek el, vagy erkölcstelen életmódot folytatnak ; ;;. a munkát jogtalanul elhagyják, vagy szerződésszerű kötelezettségeik teljesítését következetesen megtagadják; 4. figyelmeztetés dacára tűzzel és világítással vigyázatlanul bánnak; 5. a munkaadó vagy helyettese, vagy ezeknek családtagjai ellen tettlegességet vagy durva sértést követnek el; 6. szándékosan és jogellenesen kárt okoznak a munkaadónak vagy munkatársainak; 7. a munkaadó vagy helyettese, vagy munkástársaik családtagjait törvénytelen vagy a jó erkölcsbe ütköző cselekedetre csábítják, vagy a munkaadónak, vagy helyettesének családtagjaival ilyeneket elkövetnek ; 8. a munka folytatására képtelenek vagy undorító betegségben szenvednek. Az elbocsátás 1—7. pont alatt jelzett esetekben azonban csakis attól az időponttól számítandó nyolc napon belül van megengedve, amikor a munkaadó az elbocsátás alapjául szolgálható tényekről értésül. A 8. pont alatt jelzett esetekben az elbocsátott részéről esetleg támasztható kártérítés tekintetében a szerződés és az általános törvények rendelkezései irányadók. 124. §. A segédek (legények) a szerződésszerű idő letelte előtt és felmondás nélkül hagyhatják el a munkát, ha : 1. a munka folytatására képtelenekké válnak; 2. a munkaadó, vagy helyettese ellen, vagy családtagjai ellen tettegességet vagy durva sértést követ el; 3. a munkaadó, vagy helyettese, vagy ezek családtagjai a munkást, vagy családjának tagjait törvénytelen, vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekedetre csábítják, vagy csábítani megkísérlik, vagy azokkal ilyent elkövetnek ; 4. a munkaadó a munkások esedékes bérét a kikötött módon nem fizeti ki, darabszámra való dolgoztatás esetén nem gondoskodik kellő foglalkoztatásukról, vagy ha a munkaadó jogtalan előnyöket biztosit magának a munkással szemben ; 5. a munka folytatásánál a munkások életét vagy egészségét oly beigazolható veszély fenyegeti, mely a munkaszerződés megkötésekor nem volt felismerhető. A 2. pont alatt emiitett esetben a munkából való kilépés nincs többé megengedve, ha a munkás az annak alapjául szolgáló tényről egy hétnél hosszabb idő óta nem bír tudomással. 124. a. §. A 123. és 124. §-okban emiitett esetekea kívül fontos okokból mindkét fél kérheti a munkásviszonynak a szerződésileg kikötött idő lejárta előtt és a felmondási idő betartása nélkül való felbontását, ha ez a viszony legalább négy hétre, vagy két hétnél hosszabb felmondási idővel köttetett. 124. b. §. Ha valamely segéd a munkát jogtalanul hagyta abba, a munkaadó a szerződésszegés napjára és a szerződésileg kikötött vagy törvényileg megállapított munkaidő minden követ-