A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 18. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 3. [r.]

15á A JOG Irodalom. Magyar Közigazgatási Jog. Falcsik Dezső dr.-nak ez a munkája most jelent meg második és pedig tetemesen bővített kiadásban, mint a Stivnffel-iéit Tudományos Xsebkönytár 55/55á kettős füzete. A szenő nagy gonddal és szakavatottsággal teljesen átdolgozta, elméleti részszel és a legújabb törvényekben s rendeletekben foglalt tételes anyaggal jelentékenyen megbövitette e munkát, ma érvényben lévő közigazgatási jogunk elveinek és tételes szabályainak rendszeres tudományos feldolgozását adván. Tömör, világos előadása s a gazdaságos beosztás lehetővé teszik, hogy kis terjedelemben mindazt nyújtsa, amire ugy a közigazgatással hivatásszerűen foglalkozóknak, mint a jogi szigorlatra készülőknek a tudományból szükségük van. De nem nélkülözhetik e könyvet a művelt laikusok sem, minthogy belőle könnyen és alaposan megismerhetik a hazai közigazgatás szervezetét r's intézményeit, melyek ismeretére nemcsak a közügyekkel foglalkozóknak (tisztviselőknek, községi és városi képviselőknek, törvényhatósági bizottsági tagoknak stb.), hanem az iparosoknak, kereskedőknek, gazdáknak stb feltétlenül szükségük van, ezer és ezer szállal lévén fűzve mindannyian a közigazgatáshoz. A munka ára 1 K. "20 f. Vegyesek. Az állam szuverénitásának elvénél fogva idegen cégszöveg csak akkor jegyezhető bő, ha elsősorban magyar cégszöveg jelentetett be. (Fehértemplomi törvényszék 14,415/907. számú jogerős végzése). A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos 2,145/907. számú előterjesztésére K. L egyéni cégnek bejegyzése tárgyában hozott 12,957/907. számú végzés ellen. Végzés. A kir. törvényszék ezen előterjesztésnek helyt ad s utasítja K. L. verseci lakost, hogy 15 nap alatt a német cégszöveg mellett elsősorban magyar cégszöveget jelentsen be, mert a kereskedelmi törvény szerint nincs ugyan akadálya annak, hogy a kereskedő cégét idegen nyelven is bejegyezhesse mindazonáltal az állam szuverénitásából következik, hogy cégét a cégjegyzékbe idegen nyelven kivül első sorban az állam hivat nlos nyelvén, vagyis magyarul is be kell jegyeztetni. Az ügyvédjelöltek joggyakorlata tárgyában a m. kir. igazságügyminiszter 49,302 IV. I. M. sz. alatt az ügyvédi kamarákhoz a következő leiratot intézte: Tudomásom van arról, hogy ugy a budapesti, mint a marosvásárhelyi ügyvédvizsgáló bizottságok az ügyvédi vizsgára való bocsátás iránt előterjesztett kérvények elbírálásánál csak oly joggyakorlatot számítanak be, amelyről az ügyvédi rendtartás 14. §-a értelmében az ügyvédi kamara állit ki hiteles bizonyítványt, az ügyvédi, rendtartás 5. §-a alapján a betegség, katonai szolgálat és szabadság ideje a megszabott három évi jogg) akorlatba pedig csak akkor számíttatik be, ha a jelölt ezalatt kező napjára, de legfeljebb egy heti időtartamra követelheti a átlagos helyi napibért kárpótlás fejébben, mely követelés nincs a felmerült kár kimutatásához kötve. Ezen követelés érvényesítése kizárja azonban a szerződésszerű feltételek további teljesítésének és más irányú kártérítésnek követelhetését. Ugyamly jog illeti meg azt a segédet vagy legényt is, akit munkaadója a munkaviszony szabályszerű bevégzése előtt bocsát el. 125. §. Azon munkaadó, ki valamely segédet vagy legényt arra bir, hogy ez munkaviszonyát annak szabályszerű lezárta előtt felbontsa, az előző munkaadóval szemben szavatol ennek a felbontásból származott káráért, vagy azon összegért, melyet az ily segéd a 124. b. §. értelmében volt munkaadójának fizetni tartozik. Ugyanily szavatosság terheli azt a munkaadót is, aki oly segédet alkalmaz, akiről tudja, hogy más munkaadóval szemben még munkára van kötelezve. Az előző bekezdésekben megjelölt mérvben szavatol az a munkaadó is, aki oly munkást, kiről tudja, hogy az más munkaadónál még munkára van kötelezve, ezen kötelezettség tartama alatt alkalmazásban tart, feltéve, hogy a munkaviszony szabálytalan megszakítása óta még nem mult el tizennégy nap. A 110. b. £-ban emiitett személyek az előző rendelkezések szempontjából a segédekkel (legényekkel) egyenlő elbírálás alá esnek. az idő alatt is az ügyvédjelöltek lajstromába be volt jegyezve. Az ügyvédjelöltek érdekében ebből fólyólag szükségesnek vélem, hogy a kamara alkalmas uton figyelmeztesse az ügyvédjelölteket, hogy a betegség, katonai szolgálat és szabadság ideje a három évi joggyakorlata csak akkor fog beszámíttatni, ha ők a kamarába ez alatt is be vannak jegyezve és ha a katonasághoz való bevonulásukat és a szabadság igénybevételét az illető ügyvédi kamaránál előzetesen, a betegséget pedig esetleg csak utólagosan is bejelentik, mindenesetre azonban igazolják. A kamarát pedig ezzel kapcsolatban ezennel arra hivom fel, hogy az ügyvédjelöltek által e tárgyban tett igazolt bejelentéseket az ügyvédjelöltekről vezetett lajstromban feljegyezze. Budapest, 1008. évi április hó 10-én, A miniszter helyett Min^x államtitkár. A tözsdebiróság reformja. A budapesti áru- és értéktőzsde tanácsa április 15-én léptette életbe a tőzsdei választott bíróság eljárás-szabályait módosító határozmányait. A tanács a mostanig érvényben volt eljárási szabályok 7—11. szakaszai helyébe a következő szakaszokat léptette életbe: 7. ij. A tárgyalási határnapon megalakul a választott bíróság. A választott bíróság vagy háromtagú vagy öttagú tanácsból áll. A háromtagú tanács az elnökből és két bíróból, az öttagú tanács az elnökből és négy bíróból alakul. 8. $ Háromtagú tanács alakul: l. oly perekben, amelyeknek kizárólagos tárgya 2,500 K.-át meg nem haladó pénzkövetelés; 2. tekintet nélkül a per tárgyára a) oly perekben, amelyekben a bíróság valamelyik peres fél meg nem jelenése alapján hoz ítéletet (19., 20. szakasz), b) ha a felek a bíróság előtt egyezséget kötnek. Az előbb föl nem sorolt esetekben öttagú tanács alakul. A felek azonban megegyezhetnek abban, hogy háromtagú tanács helyett öttagú, vagy öttagú tanács helyett, háromtagú tanács alakuljon. 9. \ A választott bíróság alakulása szempontjából a keresetben (2. és 3. szakasz) előterjesztett kérelem irányadó. Ennélfogva, ha a per folyamában felperes keresetét fölemeli vagy leszállítja, vagy akkép módosítja, hogy az egyáltalában nem vagy nem kizárólag pénzkövetelésre irányul, úgyszintén, ha alperes viszonkeresetet támaszt, vagy a biróság több pernek közös tárgyalás és eldöntés végett egyesítését rendeli el, ezek a körülmények a biróság alakulását nem érintik. 10. §. A per tárgyát tévő pénzkövetelés mennyiségének megállapításánál a főkövetelés mellet követelt összegek közül a kamat és a per költsége nem számit. Ha egy vagy több személy ugyanabba a keresetbe egy vagy több személy ellen több követelést foglal össze, az egyes követeléseket az érték meghatározása szempontjából össze kell számítani. Ha valamely követelést csak részben perelnek be, a követelésnek be nem perelt része figyelembe nem vétetik. 11. §. A biróság alakulása akkép történik, hogy mind a felperes, mind az alperes a tőzsdetanácsosok közül háromtagú tanács alakulása esetében egy-egy birót, öttagú tanács alakulása esetében pedig kétkét birót választ. A tőzsdetanács az eljárási szabályokat oly érteemben módosította, hogy a 2,500 koronát meg nem haladó pénzkövetelésekért inditott perekben, továbbá azokban, amelyekben a biróság valamelyik fél meg nem jelenése alapján hoz ítéletet vagy amelyekben a felek biróság előtt egyezséget kötnek, háromtagú birói tanács, egyéb esetekben pedig öttagú alakul, hacsak a felek meg nem állapodnak abban, hogy háromtagú helyett öttagú, vagy öttagú helyett háromtagú biróság alakuljon. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővitett uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben.