A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 16. szám - Az uj Dárday befejezése - A közszolgálati alkalmazottak jogviszonyai

64 A JOG sével a Bp. 194. §-a alapján egyenként1;] behajthatlanság esetén egy napi elzárásra átváltoztatandó tiz (10) korona pénzbüntetéssel büntette. Ezen végzés ellen B. Bernát és B. József felfolyamodást adván be, az utóbbinak felfolyamodása elkésés indokából a kir­járásbíróság által visszautasittatott, ugy hogy a nagyváradi kir. törvényszék az elsőfokú bíróság végzését csak B. Bernát fel­folyamodására vizsgálta felül. Ennek dacára a kir. törvényszék 1907. évi június hó 27-én 11,155. szám alatt hozott végzésével az elsőfokú biróság végzését B. Józsefre vonatkozóan is megváltoztatta és mindkét tanút a pénxbüntetés alól felmentette azért, mert a tanuk a feleknek ama kijelentése folytán, mely szerint az ügyet békés uton elintézik és a tanuk kihallgatására nem lesz szükség, maradván el a • tárgya­lásról, elmaradásukat alapos okkal kimentették. A felmentő rendelkezésnek a folyamodással elkésett B. Józsefre történt kiterjesztését a kir. törvényszék a Bp. 387. §-ára valamint arra való hivatkozással indokolja, hogy a Bp. 387. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a szabály, mely szerint «a felebbező vádlott javára szolgáló körülmény alapján, ha az más vádlottra nézve is fenforog, az Ítéltet az utóbbi javára is megvál­toztatandó, habár felebbezéssel nem élt is», a Bp. 380. §-a értel­mében a felfolyamodás esetében is alkalmazandó. Ámde a kir. törvényszék végzésében kifejezésre jutott ez a nézet téves és az arra alapított rendelkezés törvénysértő, mert a Bp. 387. §-a kifejeztetten felebbező és nem felebbező vádlottról és valamely körülménynek a nem felebbező vádlott javára való figyelembevételéről rendelkezik ; ez a rendelkezés pedig mint a Bp. 387. §-ának első bebezdésében felállított általános szabály alóli kivétel szorosan magyarázandó és ennélfogva más habár hasonló esetekre, s igy nevezetesen a tanuk ellen alkalmazható rendbüntetésnek a Bp. 19-4. §-ában meghatározott esetére, nem terjeszthető ki. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak fel­ismerni és a törvénysértést megállapilaní kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a Bp. 44:2. §-ának utolsó bekezdésén alapul. Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. 45. Nem forog fenn hűtlen elhagyás, ha a külön ház­tartással nem biró férj tényleges katonai szolgálat teljesí­tésére bevonul s a nö az együttélés helyéről: a férj szülei­nek házától saját szüleihez költözik és ez idő alatt az élet­közösség visszaállítására irányuló bírói felhívás nem' bocsát­ható ki. 1,160/907. í. A védkötelezettség teljesítése az azt teljesítő egyén egész tevékenységét igénybe veszi. Ebből folyóan ez időre a házas­sági életközösség folytatása is fel van függesztve az esetre, ha a házasfeleknek már előbb nem volt állandó külön lakása és háztartása, hanem a férj szüleinél éltek addig. Tehát a nőnek ekkor nem kötelessége, hogy férje bevonulása után is az eddigi együttélés helyén maradjon s ha saját szüleihez költö­zik, ez által a védkötelezettség teljesítésének az ideje alatt az életközösséget hűtlen elhagyás által megszakító félnek nem tekinthető. (Kúria: 1907. febr. 21. 7,485/906. P.) 46. Ha alperes a házasságot a H. T. 77. §-a alapján fel­bontó ítélet ellen nem felebbez — az a körülmény, hogy a prts. 132. §-ában meghatározott tárgyalási időköz az alperes megidézésénél, ki ezt nem sérelmezi, — nem tartatott be, a per érdemi elintézését nem akadályozza. (1881 : LIX. t.-c. 39. §. f) pontja és utolsó bekezdése Tábla 1,087/906. 155 és 18/907. Kúria 3,776. és 4,082/906. P.) 47. A házassági életközösség visszaállítására irányuló felhívás mikor teki?ithetökomolynak ? (Törvényszék 6,523/94. sz.) Minthogy a házassági életközösséget megbontó alperes a házastársnak elhagyásától számított 6 hó elteltével a 3,212/904. sz. birói határozattal a házassági életközösség visszaállítására lévén kötelezve, e határozatnak az abban megszabott záros határidő alatt eleget nem tett, minthogy alperes az ügy érdem­leges tárgyalására szabályszerű idézés dacára meg nem jelent, bizonyítani meg sem kísérelte azt, hogy az elhagyás nem szán­dékosan és jogos ok nélkül történt, vagy azt, hogy jogos oka volt arra, hogy az életközösség visszaállítására kötelező birói határozatnak eleget ne tegyen, alperessel szemben fennnforog a H. T. 77. §. a) pontjában irt bontó ok s minthogy felperes a házasság felbontását kérte, ennélfogva a peres felek házasságát felperes keresete folytán felbontani kellett. (Tábla : 768/905. sz.) Felperes a házasság felbontása iránt keresetet adott be s annak folytán tartott békéltetési tárgyaláson kijelentette, hogy feleségével békülni s vele a házassági életközösséget visszaállítani soha sem fogja. Ennek dacára a keresetnek még ugyanazon a napon tartott tárgyalásán keresetét visszavette azzal a megjegyzéssel, hogy mivel neje jogos indok nélkül hagyta el, hűtlen elhagyás cimén akar ellene fellépni és kér­vényben a házassági életközösség visszabocsátására kötelező birói meghagyás kibocsátását kérte. Ezt a visszahívást, figyelemmel a fentebb emiitett körül­ményekre, komolynak tekinteni nem lehet, mert felperesnek nem a házassági életközösség visszaállítása, hanem az volt a célja, hogy a házasság felbontását érje el és pedig az előbb választottnál egyszerűbb alapon. Ennélfogva, mivel nem komoly, visszahívás alapján kibocsátott birói meghagyásnak alperes részéről történt figyelmen kivül hagyása a bontó kereset alap­jául nem szolgálhat — a kereset elutasítandó volt. (Kúria : 5,378/905. sz.) A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az első­biróság Ítélete hagyatik helyben az abban íelhozott indokoknál fogva és azért, mert felperes az . . . számú kérvényében kijelentette, hogy alperessel a házassági életközösséget helyre­állítani kívánja. 48. Ha a jelperes (a feleség) férje házától külön él s azt nem tudja bebizonyítani, hogy onnan elűzetett, ő tekintendő a házassági életközösséget megbontónak s a házasság felbon­tását a H. T. 77. §. a) pontja alapján csak akkor jogosult kérni, ha bizonyítani képes, hogy elhagyott házastársát az életközösség visszaállítására magánúton reá akarta bírni, ez azonban öt igazolatlanul visszautasította. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szombathelyi tszéknél Geist Salamon helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jun 30, csb. Prugberger Vince dr., tg. Parlitz Tivadar dr. — A szekszárdi tszéknél Schwarcz G. és társa tolnai kereskedő ellen, bej. máj. 23, fsz. jun. 19, csb. Parragh Béla dr., tg. Szily Gézi dr. — Az újvidéki tszéknél Laczko vácz A. szenttamási cég ellen, bej. ápr. 22, fsz. máj. 9, csb. Szabó Imre, tg. Pavlovics Mo­mir dr. — A nagybecskereki tszéknél Tyoszits Szilárd Koszta hely­beli cég ellen. bej. máj. 10, fsz. máj. 18, csb Bertin Lajos dr , tg. Hand­ler Lázár dr. — A szombathelyi tszéknél Horváth József rábahidvégi molnármester ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 15, csb. Prugberger Vincze dr , tg. Mezsolits István dr. — A budapesti kereskedelmi és váltótszéknél Halász Miklós füszerkereskedő ellen, bej. máj. 16. fsz. jun. 11, csb. Nitsche Győző dr, tg. Keller István dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél vb. Központi előlegező bank m. szöv. cég ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 21, csb. Szaffka Dénes dr., tg. Frank Salamon dr. — A zilahi törvényszéknél Nagy József szilágysomlyói kereskedő ellen, bej. máj. 16, fsz. máj. 29. csb. Kapeller Zoltán, tg. Veverán György dr. — Az egri tszéknél Kuthy László hatvani kereskedő ellen, bej. jun. 12, fsz. jun. 26, csb. Say Károly, tg. Szele Gábor dr. Pályázatok : A pozsonyi jbiróságnál albirói áll. ápr. 26. (84) '— A szécsényi jbiróságnál allbiroi áll. ápr. 26. (84) — Á marosvásár­helyi tszéknél birói áll. ápr. 28. (85) — A borosjenői jbiróságnál al­birói áll. ápr 29 (86) — Az igali jbiróságnál birói áll. ápr. 29 (86) — A székely keresztúri jbiróságnál birói áll. máj. 1. (88) — A fogarasi jbiróságnál albirói áll. máj. 1. (88)— A balázsfalvai jbiróságnál jegyzői áll. máj. 1. (88) Kúriai és táblai értesítések. Dunaszerdahely P. P. 3,283/907. március 9. rmsem. rmv. — Kézdivásarhely Sz. Gy. dr. Levél ment. Az érdeklődő jogászközönséggel tisztelettel tudatjuk, hogy a Magyar Törvények Grill-féle kiadása 14 kötetének árát folyó év máj 1 tői kezdődő érvénnyel 160 koronára emeltük fel. Grill Károly könyvkiadóvállata. Budapest, IV., Veres Pálné utca 16. Ügyvédjelölt, dr. juris, keresztény, három évi teljes prak­szissal, kitűnő referenciákkal, május hó elsejére állást keres. Nagyobb irodát önállóan vezetni képes. Megkereséseket:«Jelölt­eim alatt továbbit a kiadóhivatal. Ügyvédjelölt, dr. juris 3 és »/4 évi joggyakorlattal, ügy­védi irodát önállóan is vezet, azonnali belépésre ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16 V., Rudolf-rakr-art 3. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom