A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 15. szám - A római jog institutiói - Törvényszéki állatorvostan

A JOG 59 Szám: 2,990/1900. 31. Felperesnő kizárólag az 1894 : XXXI. t.-c. 77. ^ a) pontjára alapitott keresetével elutasítandó, ha előterjesztéseiből kétségtelenül megállapítható, hogy az életközösség oly módon bontatott meg, hogy felperesnő az alperes házától eltávozott, s a házasságot folytatni nem akarta, mert a házasság felbontását az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján az a házasfél szorgalmazhatja, kit házastársa szándékosan és minden jogosok nélkül elhagyott és eme §. alkalmazhatásának az is előföl. tétele, hogy az elhagyott házastárs a maga részéről hajlandó legyen a házasságot arra az esetre folytatni, ha a másik házastárs a birói felhívásban kitűzött határidő alatt az életközösséget \ is^zaállitani kívánná, minthogy azonban felperes nem bizonyította, hogy a közös háztartás elhagyására férjének sértő magaviselete tolytán volt utalva, és a felperes előterjesztésével szemben az sem feltételezhető, hogy kérvényének az volt a célzata, hogy az életközösség visszaállíttassák, vagyis hogy felperes hajlandó volt volna a házasságot tolytatni az esetre, ha férje az életközösséget a birói határozatban kitűzött , határidő alatt visszaállítani kívánta volna, ennélfogva tehát alperessel izemben magában véve a tényleges különélés alapján az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontjának esete meg nem állapitható. (Kúria: 2,788 900.) Szám : 3,143/98. 32. Az 1894. évi 31. t.-c. 77. §. a. esetében s házassági életközösséget megbontó házasfél, ha birói határozattal az életközösség visszaállítására köteleztetett, a birói felhívásnak az abban meghatározott idő alatt megfelelni s a házassági életközösség visszaállítását személyesen megkísérelni köteles, nem elégséges, hogy ebbeli szándékát a felperesnek levélben tudomására hozza és a felperes által beadott bontó kereset felett tartott tárgyalás alkalmával tett az a kijelentése, hogy ő kész a felpereshez visszamenni, többé figyelembe nem vehető, s ekként felperes az alperessel való házasélet tovább folytatását tárgyalás alkalmával jogosan megtagadhatja. (Kúria 2,082/98. Szám: 1,813 98. 33. Ha a házassági kötelék visszaállítására felhívott fél a törvényszék által kitűzött időben az életközösséget vissza nem állítja, sőt a békéltetésre s az ügy tárgyalására sem jelenik meg, hanem a beadványában minden indokolás nélkül bejelenti, hogy felpereshez visszatérni nem fog, ily körülmények közt igazoltnak veendő felperes ama kereseti állítása, hogy alperes őt szándékosan jogos ok nélkül hagyta el s minthogy továbbá felperesnek a békéltetés megkisérlésére kitűzött határnapon, midőn tehát a birói felhívásnak a megszabott határidő alatt eleget nem tevő alperes ellenében a házasság felbontását szorgalmazni már jogosult volt, tett ama nyilatkozata, hogy békülni nem hajlandó, szándéka komolyságát meg nem erőtleniti s ekként,ily esetben a H. J. T. 77. §-a a) pontjában irt bontó ok minden előfeltétele fennforog. (Kúria : 1,442/98.) Szám: 1,932/98. 34. Alperes a házassági életközösséget biróilag megszabott határidő alatt tényleg visszaállítani köteles, ellenesetben pedig azt, hogy a birói határozatnak törvényes okból nem tett eleget, igazolni tartozik. Nyilvánvaló ebből, hogy alperesnek a birói békéltetés vagy tárgyalás alkalmával tett egyszerű kijelentése, hogy a házastársi életközösséget visszaállítani kész, az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontjára alapitott bontó kereset elutasítására nem elégséges. (Kúria : 6,690/897.) 35. Felperes az alperessel kötött házasságnak felbontását az 1894 évi XXXÍ. t.-c. 77. §. a) pontjára fektetett azon az alapon kérte, mert alperes felperest szándékosan és jogos ok nélkül elhagyta és az életközösséget a kitűzött időben birói meghagyás dacára sem állította vissza. Azonban a felhozott házassági bontó okot megállapítottnak, bebizonyitottnak venni nem lehetett, mert eltekintve attól, hogy a jogos ok nélküli szándékos elhagyás tényt nincs kimutatva alperessel szemben, mivel a bemutatott községi bizonyítványból nem tűnik ki, hogy a házassági együttélést alperes szakította meg a közös lakás elhagyásával, az a körülmény pedig, hogy alperes az életközösség visszaállítása iránti birói meghagyásnak igazolatlanul nem tett volna eleget, a perben felmerült adatokkal megcáfoltatik. Ugyanis maga felperes beismerte, hogy alperes az életközösség visszaállítására felhíváskor gondnokság ala helyezett elmebeteg volt. A hunyadvármegyei árvaszéktől beszerzett, s az ügyhöz csatolt iratokból pedig kitűnik, hogy alperes a dévai kir. törvényszéknek 1892. november 11-én 8,252. szám alatt hozott ítéletével az 1877. XX. t.-c. 28. §-a a) pontja alapján tébolyodottság miatt gondnokság alá helyeztetett. Ennélfogva alperes a kezéhez nem is kézbesittethetett 1897. június hó 4-én 5,032. szám alatt kibocsátott, az életközösség viszaállitását elrendelő birói meghagyásról beteg állapota miatt tudomást nem szerezhetvén, az életközösség vissza nem állítását az ő akaratelhatározására visszavezetni, abbeli mulasztását igazolatlannak venni nem lehetett. Ez okból, s mivel a házasság tartama alatt bekövetkezett elmebetegség miatt a házasság felbontásának egyáltalán nincs helye, felperest házasság-felbontó ok hiányában keresetével el kellett utasítani. (Kúria: 3,906/899.) Szám: 207 1901. 36. Miután beigazolást nyert, hogy alperesnő a tényleges külön-válás és a kereset beadása közötti időszakban két idegen férfival házasságon kivüli viszonyt folytatott, s egyikkel még jelenleg is folytat, a peres felek közötti házassági kötelék, felperes keresete értelmében a H. T. 80. §. é) pontja alapján felbontatott. Ellenben, habár alperesnő beismerésével bizonyítva is van, hogy a házasság megkötése után rövid idő múlva férjét elhagyta, s ahhoz 11 év óta soha vissza nem tért, a peres felek közötti házasság a H. T. 77. §§. a) pontjában foglalt bontó okból is azért nem bontható fel, mert felperes keresetét eme bontó okra nem alapította, s az életközösség visszaállítására kötelező határozatot nem eszközölt ki. Szám: 3,418/900. I. 37. Ha az elhagyás után 6 hónapon adatik be a házassági életközösség visszaállítása iránti kérvény, de hiánypótlás végett visszaadatván, újból beadásakor a 6 hónap már eltelt : nem tekinthető idő előtt beadottnak. (Kúria: 3,201/900.) Szám: 1,787/1901. 38. Nincs elévülve felperesnek a H. T. 17. §-a pontjára alapitott kereseti joga, habár a keresetet az életközösség viszszaállitására kötelező határozatnak az alperes kezéhez történt kézbesítése és az abban kitűzött 30 napi záros határidő lejárta után 6 hó elteltével is adta be, mert a H. T. 83. §. első bekezdésében a 77. §-ra hivatkozás nem történik és az elhagyás ténye folytonos jellegű. (Kúria: 726/901.) Szám: 2,898/98. 39. Az a házasfél, akit házastársa szándékosan és jogos ok. nélkül elhagyott, az 1894 : XXXI. t.-c. 77. §. d) pontja alapján a házasság felbontását az esetre kérheti, ha az életközösséget megbontó házasfél az életközösség visszaállítására birói határozattal felhivatott s eme határozatnak az abban megszabott határidő alatt eleget nem tett s azt nem bizonyította, hogy a házasság folytatásának megtagadására jogos oka volt. Ha ezek a körülmények bizonyítva vannak, akkor magában az a körülmény, hogy felperes a birói határozatban megszabott idő letelte után indított kereset folytán tartott tárgyaláson ugy nyilatkozott, hogy nem hajlandó kibékülni, a kereset elutasítására alapul nem szolgálhat. (Kúria: 2,939/98.). 40. A H. T. 77. §. a) pontjára alapitott bontó perben