A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 15. szám - A római jog institutiói - Törvényszéki állatorvostan

128 A JOG alatt a főszolgabírónak visszaküldötte. Erre azután a főszolgabíró 1907. évi 838. sz. alatt hozott határozatával az ez ügyben való eljárást hatáskör hiányában azon okból tagadta meg, hogy a feljelentett cselekmény az 1878. évi V. t.-c. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétség [ismérveit látszik feltüntetni. Ezen tényálás alapján az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert míg egyrészről a feljelentett cselekmény nem állapítja meg a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó valamely kihágásnak tényálladékát, addig másrészről a feljelentett cselekménynek szeméremsértő volta kétségtelen lévén, a Btk. 249. §-ába ütköző s az 1897. évi XXXV. t.-c. 17. §-ának 5. pontja értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt szemérem elleni vétségnek egyik főismérve fennforog. Az a körülmény, hogy a biróság a feljelentett cselekményben a fenti vétség többi ismérveit (az elkövetés nyilvánosságát és a közbotránykozást) is, vagyis a vétségnek egész tényálladékát esetleg fenforogni nem látja, minthogy ennek eldöntése éppen a biróság feladata, nem lehet akadálya annak, hogy az ügyet érdemileg az intézze el. Iparszabadság ; alkalmazottnak niás állás vállalásától kötbér mellett való eltiltása; külföldi jog. A szolgálati viszonyt szabályozó, Németországban kötött szerződében az alperes 30,0Q0 márka kötbér terhe alatt arra kötelezte magát, hogy a szolgálat önkéntes elhagyása esetében három éven keresztül a felperesi gyár üzemével azonos más vállalatnál alkalmazásba nem lép. Alperes a három év alatt egy hasonló magyarországi gyár szolgálatába lépet. A kötbér iránti kereset elutasittatott, mert : az ipari válalkozó és alkalmazottja közt létrejött és az alkalmazottat az alkalmaztatás megszűnte utáni időre ipari tevékenységében korlátozó megállapodás érvénytelen, ha a korlátozás tartamánál vagy terjedelménél fogva az alkalmazott boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen megnehezíti. Az iparszabadság védelmét célzó, kényszerítő jellegű hazai jogszabályok a hazai biróság által a döntés alá kerülő minden esetben alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy annak a külföldi államnak a joga, amelynek a peres felek alattvalói és amelynek területén a jogügylet létrejött, hasonló jogszabályt tartalmaz-e vagy sem. Ha a külföldi jog ily irányban még hathatósabb rendelkezéseket tartalmaz, mint a hazai, akkor a külföldi jog alkalmazandó. (Kúria 908. febr. 14. 97] 907 sz. a.) Átjárási szolgalom kérdése, midőn az ösvényt mindenki használja. Felperes az ingatlanán keresztül való átjárástól kérte alperest eltiltani. Megállapittatott, hogy az ösvényt több, mint 40 év óta minden arra járó használja ; felperes és jogelődei ugyán felszántatták azt évenkint egyszer vagy kétszer, de a járókelők azt mindig újból nyomban letaposták, ugy, hogy az állandó letiprás jellegével birt. Az elsŐbiróság elutasította a keresetet, mert a szolgalom elbirtokoltatott. A tábla eltiltotta alperest az átjárástól, mert a folytonos felszántás folytán az állandó háborítatlan használat által való elbirtoklás meg nem állapitható. A Kűria azért hagyta helyben a másodbiróság Ítéletét, mert: utjogról, mint telki, esetleg személyes szolgalomról csak akkor lehet szó, ha az ut egy vagy több meghatározott telek, esetleg személy előnyének indokából létesíttetik; más eset az, amikor az utat valamely telken át közlekedésül bárki használja ; itt tehát elbirtoklásról nem lehet szó ; az sem igazoltatott, hogy a vitás ösvény közlekedési útként fenn volna tartva, a használat tehát a tulajdonos szívességére és elnézésére vezethető vissza és igy azt a tulajdonos bármikor eltilthatja. (1908. február hó 12-én 2,935/907. sz. a.) Üzletnek az üzleti összeköttetésekkel együtt való eladása ; eladó később köthet-e ismét üzleteket régi ügyfeleivel? Alperes az ő faügynökségi irodáját akkép ruházta át felperesre, hogy az irodával együtt az üzleti összeköttetések is átmenjenek a vevőre Alperes néhány év múlva ismét üzleteket kötött régi ügyfeleivel felperes kérte őt ily üzletektől eltiltani. A kereset elutasittatott,; mert: a szerződés folytán alperesnek ugyan nem volt szabad az összeköttetést azokkal fentartani vagy rövid időn belül felujitani, akikkel korábban összeköttetésben állt, de a szerződést nem lehet ugy érteni és nem is volna érvényes oly alakban, hogy alperes egész életéreel volt tiltva attól, hogy hasonló üzletet nyisson és korábbi üzletfeleivel összeköttetésbe bocsátkozzék; minthogy pedig alperes aszerződés után előbbi foglalkozásával tényleg felhagyott, egy PAUA8 «é»ZvfoíYTAjWAéÁ0 részvénytársaság szolgálatába állott és csak négy év múlva kezdett ismét faügynökséggel foglalkozni, szerződésszegést el nem követett. (Küria 1908. jan. 8. 640. v. sz. a.) A kereskedő i képviselőjének» ügyletkötési joga. Vételi ügylettől való elállás kérdése. 1. Alperes cég «képviselője», F. E. felperessel abban állapodott meg, hogy megrendelt áru augusztus 10-éig lesz szállítandó. Alperes csak szeptember 15-iki szállítási határidővel akarta a megrendelést elfogadni; azt vitatta, hogy F. E. csak a megrendelés közvetítésére, de nem az ügylet megkötésére volt jogosítva. A másodbiróság arra való tekintettel, hogy a «képviselő» («Vertreter>) kifejezés a kereskedelmi forga lomban olyan általános fogalom, hogy abból a meghatalmazott minőségre nem lehet következtetni, felperesre hárkotta a bizonyítás terhet arra nézve, hogy F. E. az ügylet megkötésére fel volt jogosítva. A Kűria abból, hogy alperes F. E.-t az ügyletre nézve utasításokkal látta el. hogy ez a megrendelőjegyet, mint alperes utasításához képest íelvettet juttatta felpereshez, hogy alperes a levelezés során F. E.-nek, akit képviselőjének nevez, ügyletkötési jogát nem vonta kétségbe, — azt következtette, hogy F. E. az ügylet megkötésére és a feltételek megállapítására fel volt jogosítva. 2. Amikor alperes az augusztus 10-ére való szállítást megtagadta, felperes azt irta neki, hogy az árut máshol szerzi be, tekintse alperes a megrendelést megszűntnek, utóbb, miután alperes határozott nyliatkozatot kért felperestől, elismeri-e szállítási határnapnak szeptember 15-ét, felperes utólagos szállítási határidőt tűzött ki alperesnek. Az elsőbiróság a kártérítési keresettel szemben érvényesített azt a védekezést, hogy felperes az ügylettől elállott, nem vette figyelembe, mert alperes az elállást nem fogadta el és felperes ennek következtében utólagos teljesítési határidőt adott neki. A Kűria elutasította a keresetet, mert felperes a vevőt a késedelmes eladóval szemben megillető vagylagos jogok közül az elállást választotta; felperes későbbi leveleiben pedig nem foglaltatik oly irányú beleegyezés, hogy felperes az augusztus 10-iki határnap kötelező voltához való ragaszkodás mellett az egyszerű elállásnál terhesebb jogot érvényesíthessen. (1907 dec. 10. 1,494/ V. 906. sz. a.) Sertésszállitmány feltartóztatása forgalmi korlátozás folytán. Felperes április 18-án sertéseket adott fel a bethleni állomáson, Ausztriába; a feladás napján a feladó állomás még nem birt tudomással a sertésvész miatt elrendelt forgalmi korlátozásról. A sertések a határon feltartóztattak, a határállomáson vesztegeltek, május 6-án pedig, miután több darab sertésvészben elhullott, elárvereztettek. Az elsőbiróságnak a Kűria által helybenhagyott ítélete szerint vélelmezendő, hogy a sertések egészséges állapotban adattak fel és hogy az áru megsérülése (a megbetegedés) szállitásközben, felperes hibája nélkül történt. A vasút kártéritési felelőssége megállapittatott, mert a feladót nem értesítette a feltartóztatásról; nem vétetett figyelembe az a védekezés, hogy a feladó a fuvarlevélen nem jelölte meg lakhelyét, mert ez a megjelölés a fuvarlevél kelléke levén, a vasút gondatlanul járt el, midőn ezt a megjelölést meg nem kívánta; hiba volt az is, hogy április 22-én, amikor felperes a feladó állomásnál táviratilag tudakozódott, ez nem kért felvilágosítást a határállomástól. (Kűria 1908. jan. 21. 70/v. 907. sz. a.) Megtámadás : nem-kereskedő ellen a csődnyitási kérvény előtti 15 napon belül vezetett végrehajtás; közadós hivatalnoki fizetésére vezetett végrehajtás. A színházi bérlő ellen március 16-án adatott be a csődkérvény ; a tömeggondnok a márczius 19-én vezetett végrehajtást megtámadta a csődtv. 27. §-ának második pontja alapján. A törvényszék elutasította a keresetet, mert a közadós nem lévén kereskedő, a végrehajtás csak akkor volna hatálytalanítható, ha az a csődkérvény beadása után történt volna. A felsőbíróságok helyt adtak a keresetnek a 27. §. harmadik pontja alapján, mert a végrehajtás a csődnyitási kérvény beadását megelőző 15. napon belül történt, közjegyzői okirat alapján, mely csak alakilag adott jogot a végrehajtáshoz a hitelezőnek, akinek tehát szerződésen \ agy törvényen alapuló kielégítési joga nem volt. A közadósnak, mint egy testület titkárának fizetésére vezetett végrehajtás tekintetében a kereset elutasittatott, mert ezt a fizetést a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerzi (csődtv. 5. §-a) és a csődbíróság ezt a fizetést, a hivatkozott szakasz alapján, a közadós és családja tartozássára forditandónak mondta ki. (Kúria 1907 dec. 27. 1,325. V. sz.) NYOWOAM BUOAPMTIM