A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 15. szám - A római jog institutiói - Törvényszéki állatorvostan

A JOG 127 ben erőszakot fejt ki. Aki a sztrájkban álló kőmüvessegédeket tanácscsal és útbaigazítással látja el, az emiitett szakasz alap­ján nem marasztalható el. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 5,984. sz. határozata.) Az istenkáromlás miatt inditott ügy elbírálása nem a köz­igazgatási hatóság, hanem a királyi bíróság hatásköréhez tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi dec. 6-án hozott hatá­rozata. A magy. királyi minisztérium a L. J. dr. és társai ellen nyilvános helyen való verekedés miatt a m —i kir. járásbíróság és M. rendezett tanácsú rendőrkapitányi hivatala között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, köveikezó'leg hatá­rozott : Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A m—i rendőrkapitányhoz feljelentés érkezett, mely szerint L. J. dr. és társai a m—i polgári olvasókör épü­letében 1906. évi március hó 6-án rendezett «morzsaestély- alkal­mával részint a táncterem mellett levő ivószobában, részint a vendéglő-helyiség más részében verekedtek. A rendőrkapitány a nyomozást foganatosította s annak befejeztével 1906. évi 1,147. szám alatt kelt intézkedésével az iratokat oly indokolással, hogy L. J. dr. ellen a Btk. 190. §-ába ütköző vallás elleni vétség jelen­ségei forognak fenn, a m —i kir. járásbírósághoz tette át. A m —i kir. járásbíróság 1906. évi 451. sz. a. keit végzésével azonban a kir. ügyészségi megbízott indítványához képest az iratokat a Kbtk. 7."). §-ába ütköző közrend elleni kihágás elbírálása céljából a m—i rendőrkapitányhoz visszaküldte. Erre a rendőrkapitány az ügy iratait a hatásköri összeütközés eldöntése céljából felterjesztette. Ez ügyben a kir. bíróság hatáskörét a következő okokból kellett megállapítani. A nyomozás folyamán amellett, hogy a panaszolt nyilvános verekedés tárgyában a tényállás megvilágittatott, egy tanú vallomásában arra merült fel bizonyíték, hogy az egyik gyanúsított az ellenfelének «istenét szidta*. Yaló-e ez a szidal­mazás r — erre nézve a többi tanuk ki nem hallgattattak s arra sem terjedt ki a nyomozás, mily fokú nyilvánosság előtt és mily szavakkal történt az Isten káromlása? meggyalázást tartalmazott-e az - és közbotrányt idézett-e elő ? Minthogy pedig a fentebb meg­jelölt körülmények felderítése annak megállapítása céljából, fen­forog-e a Btk. 190. §-ába ütköző vallás elleni vétség avagy esetleg a Kbtk. 51. §~ába ütköző vallás elleni kihágás tényálla­déka, szükséges; minthogy másfelől a megjelölt vétség, tárgyá­ban való eljárás az 1894. évi XXXIV. t.-c. 18. i?-ának I. 1. pontja értelmében, a jelzett kihágás tárgyában való pedig, az életbelép­tetési törvény idézett szakaszának IV. pontja értelmében a kir járásbíróság hatáskörébe tartozik : ez ügyben a további eljárás a' kir. bírósághoz volt utalandó, mely a tárgyalás megtartása esetében a Bp. 19. igának és 22. §-ának egybevett értelme szerint a Kbtk. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágás elbírálására is illetékessé válik. (4«M77 907. I. M. sz.) Haszonélvező jogai, midőn a haszonélvezettel terhelt épület lebontatván, a tulajdonos ujat épített. Felperest az alperesek tulajdonát képező ingatlan « ,-ának életfogytiglani haszonélvezete illeti. Az ingatlanon létezett és közösen használt lakóház, köz­veszélyes állapota miatt hatósági rendeletre lebontatott; a tulaj­donosok a telek egy részén két uj házat építettek, felperesnek fen­tartották a telek egy harmadrészét, hogy ott ő építsen magának házat ; megkínálták a bontásból kikerült anyag harmadrészével is. Felperes az ajánlatot nem fogadta el, az ingatlan és az uj ház egyharmadrészének haszonélvezetébe való bocsátását követelte. A Kúria, az alsóbiróságok elutasító ítéletének megváltoztatásával helyt adott a keresetnek, mert : a szolgalommal terhelt épület elenyész­tével a szolgalmi jog gyakorlása szünetel ; a haszonélvező nem kötelezhető az épület felállítására; őt az ingatlan osztatlan 1 ,-ának haszonélvezete illeti; ha a szolgalommal terhelt telekre uj épület emeltetik, a szolgalmi jog újra feléled, az pedig nincs megálla­pítva, hogy a felperes jogának terjedelme így lényegesen kiter­jesztetnék. (5908. márc. 24. 6,779'907. sz. a.) (L. részletesen a Jogesetek Tárában.) Tőzsdei választott bíróság iiletékessége a falsus procura­torral szemben. A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság vég­zését megváltoztatja, a jelen perre a választott bíróságot illeté­kesnek mondja ki. Indokok : A jelen pert megelőzte a felperes által K. G. ellen a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíró­sága előtt 435/902. sz. alatt folyamatba tett per, amely pernek | ide csatolt irataiból az tűnik ki, hogy a választott bíróság illeté­kessége leszállittatott, mert az ott A) alatt csatolt szerződésnek az alperes nevében való megkötésére L. A. a jelenlegi alperes, nem volt feljogosítva. Felperes most L. ellen tordul s annak a kárnak a megítélését kéri, amit l..-nak mint álképviselőnek (fal­sus procurator) ténykedése folytán szenvedett. Alperes beismerte hogy a csatolt perben A) alatt mellékelt kötlevélre K. G. nevét aláirta. Minthogy pedig ebben a kötlevélben a választott bíróság illetékessége ki van kötve: minthogy ez a kikötés az emiitett korábbi perben hozott határozatok szerint K. G -t nem kötelezi, tehát ennek következtében az a meghatalmazás nélkül eljárt al­perest, mint aki azt aláirta s igy a választott bíróság kikötésé­hez Írásban is kifejezetten hozzájárult, kötelezi, s igy felperes jogát ezen szerződés alapján annál a bíróságnál érvényesítheti, a melynél az állítólagos megbízó ellen érvényesíthette volna: ennél­fogva az elsőbiróság végzésének megváltoztatása mellett a válasz­tott bíróság illetékességét annál is inkább meg kellett állapítani, mert az a kérdés, vájjon fenforog-e a K. T. 52. $-ának 2. bekez­désében irt eset, t. i. hogy felperes ismerte alperes jogkörét s ezt tudva bocsátkozott bele az ügybe, s hogy ennek folytán al­peres felperes káráért nem felelős, a per érdeméhez tartozik. (1907. december 23-án, 3400. sz.)— A kir. Kúria: A másodbiró­ség végzését helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert az álképviselő az állítólagos meghatalmazó kötelezettségébe lépvén és a vele szerződött harmadik személy tőle mindazon kötelezett­ségek teljesítését követelhetvén, amelyeket az állítólagos meg­hatalmazó nevében magára vállalt, amennyiben tehát az álkép­viselő állítólagos meghatalmazóját a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának alávetette, ez a kötelezettség az álképvi­selőt is terheli és a vele szerződött fél ennek a jogának érvé­nyesítését is követelheti. (1908. február 26-án, 72/V. 908. sz.) Hirdetmény közzététele házassági perben. A m. kir. Kúria : A házassági perekben fennálló joggyakorlatnak megfelelően, az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. §-a b) pontjában megjelölt birói hirdet­mény, melylyel a házassági életközösséget megbontó és imeretlen tartózkodásu házasfél az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására felhivatik, a hivatalos lapban háromszor az egy évi határidő sikertelen letelte után beadott keresetre vonatkozó idézés pedig egyszer teendő közzé. Lényeges eljárási szabályt sértett tehát meg az elsőbiróság azzal hogy a 6,707 905. sz. kereset, helyesen kérvény folytán kibocsátott, az 1894. évi XXXI. t.-c. 77. £-a b) pontjában meg­határozott hirdetményt felperes által a hivatalos lapban csupán egyszer tétette közzé, s eme szabálytalanság dacára a 6,447 9®6. sz. kérvénye alapján tárgyalást tartott és ítéletet hozott a másod­bíróság az által, hogy az ügyet e fennforgó szabálytalanság mel­lett is érdemben megvizsgálta : miért is mindkét alsóbiróság ítéletét a megelőző eljárássál együtt hivatalból megsemmisíteni s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellelt. (1908. évi február hó 2-án 3,363/907. sz.) Ha a vasúti jegyvizsgáló vasúton utazó férfit és nőt közö­sülésen tetten ér, az ily cselekmény a btkv. 249. §-ába ü tközö szemérem elleni vétség ismérveit foglalja magában és elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tattozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi december hó 17-én hozott határozata. A kir. minisztérium a S. Pável és P. Flóra i—i lakosok ellen szemérmet sértő cselekmény elkövetése miatt folya­matba tett ügyben a p—i kir. járásbíróság és a p—i járás főszolga­birája között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíró­ság hatáskörébe tartozik. Indokok : A m. kir. államvasutak p—i állomásfönöksége azt a jelentést tette a p—i járás főszolgabirá­jánál, hogy a P—ba 1907. évi július 7-én este 11 óra 44 perckor érkező vegyesvonat egy harmadosztályú szakaszában P. Tivadar vonatmálházó, jegyvizsgáló a jegyvizsgálat alkalmával S. Pávelt és P. Flórát nemi ösztönük kielégítése közben találta. A főszoiga, bíró ezt a jelentést a p—i kir. járásbírósághoz tette át. A járás­bíróság az ügyészi megbizottnak indítványa alapján a feljelentést azért mert abból a közigazgatási hatóság hatáskörébe íartozó kihágás,­cselekményt látott megállapíthatónak, 1907. évi 1,201. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom