A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 14. szám - A Bttk. 342. §-ához

uszonhetedik évfolyam. 14. szám. Szerkesztőség: V\, Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. . 3 G Budapest, 1908. április 5. Előfizetési árak: Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. V ife^ fcwtőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) II4PUZ fö|ÉljÉf ÉRDEjKEWEBKÉPVISELETÉRE. A MAGYAR LGYVÉDI, BIRÓl, ÜGYÉSZÍ ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. ^^ári^}^áió>í«^tférnú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják |* ^z^^^Al LAJOS dr. - &TILLER MOR dr. M ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 4 korona Fél « — 8 « Egész « _ 16 c Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A Bttk. 3i2. §-ához. Irta Moskovitz Iván dr. országgyűlési képviselő. — Egy szó a miniszter úrhoz ! Irta M. J. dr. — Kezelői szakvizsga. Irta Diószegi Győző dr., borosjenői kir. aljárásbiró. — Személyes ügy? Irta egy végrehajtó. — Belföld (A Magyar Jogászegylot ülése. — A budapesti ügyvédi kör gyermekvédelmi működése.) — Sérelem (Levél a szerkesztőhöz. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró.) — Irodalom (K u n z Jenő: A jog. — K e n e d i Géza dr : A magyar szerzői jog.) — Vegyes. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A Bttk. 342. §-ához. Irta MOSKOVITZ IVÁN dr., országgyűlési képviselő. A büntetőtörvénykönyvhöz való novellának egyik legfőbb rendeltetéseként a lopásról szóló fejezet hibáinak orvoslása jelentkezik. Éppen ezért tartjuk helyesnek, hogy most, amikor erre még van idő, fölhívjuk az illetékes tényezők figyelmét egy olyan szövegezési hibára, amelyet a novellában könnyű volna kiküszöbölni és amely nézetünk szerint adott esetben a törvény intenciójának érvényesülését gátolhatja meg. Ezt a célt szolgálják alábbi soraink. Lehetőleg tartózkodni akarunk bennök theoretikus fejtegetésektől, mentől rövidebben és világosabban akarunk rámutatni magára a hiányra és bizunk benne, hogy a novelláris munkálatok a megfelelő pótlásról gondoskodni fognak. A lopásról szóló fejezetnek két utolsó szakasza (a Bttk. 342. és 343. §-ai) sorolják föl azokat az eseteket, amelyekben a lopás nem hivatalból üldözendő, ahol tehát a Bttk. 110. és 116. §-ai értelmében, a sértett fél kizárólagos akaratától függő és az elsőfokú ítélet kihirdetéséig bármikor visszavonható magáninditvány képezi minden bűnügyi eljárásnak alapját. Az emiitett rendelkezés annál íontosabb, mert nemcsak a lopásnál, de a legtöbb vagyoni delictum elbírálásánál annak szövege irányadó. A Bttk. 358. §-ának utolsó bekezdése kiterjeszti a 342. és 343. §-ok hatályát a sikkasztásra, majdnem szószerint ismétli a 342. §. rendelkezését a 369. §. a jogtalan elsajátításra vonatkozóan és a 342. §-ra hivatkozik egyszerűen a Bttk. 389. §-a a csalás inditványi bűntény-voltának kérdésében. Egy tehát ez a két szakasz (a Bttk. 342. és 343. §-ai), de különösen a 342. §. a vagyon elleni büntettek- és vétségeknek majdnem egész területén érvényesül, és épen ezért szövegének minden kis, minimális eltérése a gyakorlatnak számos esetére nézve lehet döntő hatású. A két szakasz a magáninditványiság okainak három főcsoportját állítja föl: 1. a családi, 2. a háztartásbeli, 3. a szolgálati viszonyból folyó kapcsolatot. A 342. §., amelylyel itt elsősorban foglalkozni akarunk, következőképen szól: «Haa lopás házastársak, fel-vagy lemenőágbeli rokonok, testvérek, vagy közös háztartásban élö rokonok között követtetik, úgyszintén, ha azt a gyámolt gyámja, a gondnokolt gondnoka, vagy a növendék nevelője ellen követi el, a bűnvádi eljárás csak a sértett fél inditványára indítható meg.» Ez a szakasz tehát a családi kapcsolatból, vagy a családi kapcsolatot pótló, azt mintegy utánzó gyámi ,nevelői, stb. viszonyból folyó okokat csoportosítja. Ezt kiegészíti a 343. §., amelynek szövege: «Aki az ellen, akinek szolgálatában vagy fizetésében áll, vagy háztartásában él, vagy az utóbbival közös háztartásban élő hozátartozók ellen (78. §.) követ el lopást, csak a szolgálatadó, a ház feje, vagy pedig a sértett fél inditványára vonathatik bűnvádi eljárás alá.» A közös háztartás vagy a háztartásban élés tehát mindkét §-ban szerepel, a 343. §-ban a ház fejének és a sértettnek concurrens inditványozási jogát állapítja meg s a 342. §-ban amely a sértett félnek kizárólagos jogához köti az eljárás megindítását s míg a 342. §. a közös háztartás beneficiumát rokoni viszonyhoz is köti, addig 343. §. a rokoni viszonyt a sértettnek háztartásában való élés mellett többé nem kívánja meg. A 343. §-ban foglalt aaz ellen, akinek . . . háztartásában él, vagy az utóbbiak közös háztartásában élö hozzátartozók ellen (78. §.) követ el lopást . . .» szövegű rendelkezés nézetünk szerint roszul van szövegezve, félreértésekre és önkényes magyarázatokra adhat alkalmat, de tartalmilag ez a rendelkezés helyes, védi a ház békéjét, teret enged a szolgáltató, a családfő méltányossági tekinteteinek és végtére is, bár eléggé rosszul van stilizálva, kellő figyelemmel ki lehet hámozni a helyes értelmét. Másként áll azonban a kérdés a 342. §. tekintetében. Ezzel a szakaszszal szemben két kifogásunk van, az egyik, hogy a minden közelebbi magyarázat és a 78. §.-ra való hivatkozás nélkül használt rokonok kitétel homályos, nagyon is tág és túlságos teret enged a birói mérlegelésnek, — a másik, hogy fölsorolásából kihagy olyan személyeket, akiknek kihagyása sem a rendelkezés intenciójával, sem a törvénynek a családi kötelékre vonatkozó általános álláspontjával nem indokolható, sőt még a 343. §-nak rendelkezésével is ellentétesnek látszik. A 342. §. föltétlenül kizárja a lopásnak hivatalból való üldözését házastársak, testvérek és fel- vagy lemenőágbeli rokonok között. Kizárja továbbá a közös háztartásban élés feltételéhez kötve mindennemű rokonok között. Hogy ennek az itt, második helyen, a közös háztartásban éléssel kapcsolatban használt rokonok kitételnek mi a jelentősége, mik ennek a fogalomnak határai, — azt maga a törvény nem mondja meg. Nem hivatkozik itt a Bttk. 78. §-ára, nem használja a 78. §-ban nem remélt taxativ fölsorolással meghatározott ahozzátarLozók)) kifejezést sem. Arra kell tehát következtetnünk, hogy a 342. §. a közös háztartásban élés esetén a rokonságot egyszerűen nyelvtani értelemben magyarázza, kiterjesztöleg olyképen, hogy rokon minden cognatus, rokonok mindazok, akiknek valamilyen, bármilyen távoli fölmenőjük is közös volt, például a 4-ed, 5-öd, hatodfoku unokatestvérek, de viszont nem 7 okon a legközelebbi sógor sem, tehát, amint azt már több birói határozat ki is mondotta, nem esik ezen szakasz kedvezménye alá a gyermek mostohaanyjával, — a vő vagy meny anyósával vagy apósával szemben. Mig a 342. második mondata megadja a kedvezményt a neveltnek nevelőjével,. tehát egy esetleg vad idegen emberrel szemben, — nem adja meg a mostoha, vagy örökbefogadó szülő, az após, anyós, házastárs, testvér, vagy a testvér hitestársa irányában. Ez szerintünk lényeges hiány, — ezek a törvény 342. §-ában figyelembe sem vett családi kötelékek a való életben sokkalta szorosabbak, mint a távoli rokonságnak theoretikus fokozatai. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.