A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)
1908 / 13. szám - A Magyar Büntető Eljárás Tankönyve
112 A JOG nyilvánvaló, hogy a felperes az alperesnél teljesített szolgálatát tekintve, az 1876. évi XIII. t.-cikk 3. §-ának meghatározása alá eső alkalmazottnak nem tekinthető, a cselédbérhez való jog pedig a közigazgatási hatósághoz tartozik. A kir. Kúria 1907, év 3,998 sz. alatt hozott végzésével a másodbiróság végzését indokaiból helybenhagyta. Eszerint a m. kir. Kúria és R. rendezett tanácsú város rendőrkapitánya között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképen a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utasítani: mert J. B. cselédbért követel, a cselédbérkövetelést az 1876. évi XIII. t.-c. 115. és a 116. §-ai értelmében közigazgatási hatóság előtt kell érvényesíteni, olyan felfogásnak pedig, amely szerint a követelésnek régi időről hátralékban léte a cselédbérkövetelésre nézve bírói hatáskört alapitana meg, semmi törvényes alapja sincsen. (51,783/907. I. M. sz.) A kifogások tárgyalására kitűzött határnap előtt tárgytalanná vált váltókereset. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett a kereset tárgytalannak nyilvánittatik és a tárgyalási költség kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: . . . . Alperes a kereseti óvásdijat és a sommás végzésben megállapított költséget a kifogás beadása után, de a tárgyalási határnapot megelőzőleg felperesnek megfizette és felperes a kereseti váltót alperesnek már ki is adta. Ily körülmények között már szükség nem volt a tárgyalás megtartására, hanem felperes tartozott volna keresetét, alperes pedig kifogásait visszavonni. Minthogy pedig ekként a tárgyalási költség felmerülését mind a két fél okozta, annak megtérítését egyik fél sem követelheti a másikától, miért is stb. (1906. december 7-én, 100,730. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1907. március 26-án, 468. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1907. december 27-én, 716/V. sz.) Vasúti vészfék indokolatlan használata által elkövetett kihágásra nézve a konkrét esetben a járásbíróság mondatott illetékesnek, minthogy ebben az ügyben a kir. járásbíróság érdemi tárgyalást tartott, s minthogy a Bp. 22. §-a értelmébe n az érdemi tárgyalás megkezdése után a kisebb hatáskörű hacóság elé tartozó bűncselekményre nézve áttételnek többé helye nincs. (Minisztertanács 1908. február 17. 1,780/908. I. M. sz.) A kir. minisztérium következőleg határozott: Ezen ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: Az arad—hegyaljai helyi érdekű motoros vasút igazgatósága azt a feljelentést tette a világosi járás főszolgabirája előtt, hogy G. J. világosi lakos kádármester 1907. évi január hó 13-án a vasúti vészféket kellő ok nélkül használta, s ezáltal a haladó vonatot megállította. Kérte az igazgatóság G. J. ellen a kihágási eljárás megindítását. A főszolgabíró a feljelentést a világosi kir. járásbírósághoz tette át, amely azonban 1907. évi május 25-én B. 193/1907. szám alatt kelt végzésével a bűnvádi eljárás megindítását megtagadta, mert a feljelentésben nem volt megemlítve, hogy a vészfék használata olyan körülmények közt történt volna, hogy az az utasok testi épségét veszélyeztethette volna, s különben is az ügyészségi megbízott vádat nem emelt. A világosi járás főszolgabirája a kihallgatások foganatosítása után 1907. évi július hó 25-én 58. khg. sz. alatt kelt iratával az iratokat egy korábbi minisztertanácsi határozatra való hivatkozással, azzal küldte vissza a kir. járásbírósághoz, hogy a vasúti vészfék indokolatlan meghúzása miatt indított ügy elbírálása a kir bíróság hatáskörébe tartozik. A világosi kir. járásbíróság ezután az ügyészségi megbízott indítványához képest 1907. évi szemptember hó 26-ára tárgyalást tűzött ki, amelyen a panaszlottat, valamint a tanukat is kihallgatta. A tárgyalás folyama alatt az ügyészségi megbízott a vádat elejtette s a vasút képviselője azt indítványozta, hogy a vasúti üzletrendtartásban irt rendbírság kiszabása végett az ügy a közigazgatási hatósághoz áttétessék. A kir. járásbíróság ehhez képest 1907. évi szept. hó 26-án 1907. B. 193/3. sz. alatt kelt végzésével a testi épség elleni kihágással terhelt G. j. ügyében a büntető eljárást a Bp. 323. §-a alapján megszüntette s <a vasúti üzletrendtartás ellen elkövetett kihágás elbírálása végett* az iratokat a világosi járás főszolgabirájához tette át. Minthogy a fentiek szerint ebben az ügyben a kir. járásbíróság érdemi tárgyalást tartott s minthogy a Bp. 22. §-a értelmében, amely szakasz a Bp. 521. §-ának rendelkezése folytán a járásbíróság előtti eljárásban is alkalmazandó, a főtárgyalás elrendelése után s illetve járásbíróság előtti eljárásban az érdemi tárgyalás megkezdése után a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve áttételnek többé helye nincs, ennélfogva ebben az ügyben a további eljárást s illetve az ügy elbírálását a közigazgatási bíróságnál szélesebb hatáskörben eljáró kir. bíróság hatáskörébe kellett utalni, amely a Bp. 22. §-ának rendelkezése folytán a cselekményt akkor is hivatva van érdemlegesen elbírálni, ha azt nem a Kbtk. 111. §-ába tartozó testi épség elleni kihágásnak, hanem esetleg valamely más oly kihágásnak tartja minősitendőnek, amelynek elbírálása különben nem az ő, hanem kisebb hatáskörben eljáró közigazgatási bíróság hatáskörébe tartoznék. Azon tevékenység, hogy többen egy létesítendő tűzoltóegyesület szervezése tárgyában bejelentés nélkül gyűlést tartottak és az alakítandó egyesület alapszabályait jóváhagyás végett felterjesztették, az egylet működésében való részvételnek nem tekinthető és az 1898. évi 1,136/eJn. B. M. sz. rendeletbe ütköző kihágás tényálladékát nem állapítja meg. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 4138. sz. határozata. S, vármegye közönségének. I. Dr. R. Ernő és II. D0 István ellen őket jogosan meg nem illető cim használata és szabálytalanul alakult egylet vezetésében való részvétel miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlottak felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1997. évi 7,304. sz. alatt a k—i rendőrkapitány elsőfokú ítéletének megváltoztatásával hozott másodfokú büntető ítélete megváltoztattatik s vádlottak a terhükre rótt kihágások vádja és jogkövetkezményei alól felmentetnek. Mert azon körülmény, hogy vádlottak az általuk használt címeket akár azon célzattal vették volna fel, hogy ez által a közönséget tévútra vezessék, akár, hogy a közönség tényleg félrevezettetett volna, beigazolást nem nyert, miért is a kbtk. 45. §-ában körülirt kihágás tényálladéka megállapítva nem lett. De fel kellett menteni vádlottakat a másodsorban terhökre rótt kihágás vádja alól is, mert azon körülmény, hogy vádlottak egy létesítendő tűzoltó-egyesület szervezése tárgyában gyűlést tartottak és az alakítandó egyesület alapszabályait jóváhagyás végett felterjesztették, a szabályellenesen alakult egylet működésében való részvétel tényét s ez által az 1,136/898. B. M. számú rendeletbe ütköző kihágást meg nem állapítja. A jelen esetben csakis a 766/898. évi B. M. számú rendeletbe ütköző engedély nélküli gyűlés tartása által elkövetett kihágásról lehetne szór tekintettel azonban azon körülményre, hogy az 1888. évi aug. 12-én 53,888. sz. a. kiadott itteni rendelet behatása alatt vádlottak jogosan vélhettek eljárni akkor, amidőn a város tűzbiztonságának érdekében a tűzoltói intézmény hathatósabb ápolása céljából egy tűzoltó-egyesület létesítése és alapszabályainak jóváhagyás végett leendő felterjesztése miatt gyűlést tartottak és tekintettel arra, hogy tudomást szerezvén arról, hogy az ily ülések tartása a rendőrhatóságnak bejelentendő, — azt bár elkésve mégis bejelentették — vádlottak mulasztását vétlennek kell minősíteni, s igy mulasztásukért e címen sem voltak büntethetők. PAU.A8 HéezvÉNYTAneASÁG NVOVDJUA BUOW»TB< Azon egyén, aki engedélylyel folytatott ujságárusitás közben alamizsnát kapott szánalmas külseje miatt, koldulás miatt nem büntethető. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 4,726. sz. határozata.) A fő- és székváros rendőrkapitányának. Sch. M. újságárus ellen engedély nélkül ismételt koldulás miatt a Kbtk. 67. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott. A főkapitánynagy 1907. évi 4,643. kih. sz. a. a VI. kerületi főkapitányi elsőfokú ítélet helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete megváltoztattatik s panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik, mert panaszlott azon cselekménye, hogy újság árusítása közben amelyre engedélye van, szánalmas megjelenése miatt egyesektől alamizsnát kapott, a nélkül hogy kért volna, a terhére rótt kihágás ismérveit magában nem foglalja, annál kevésbé, mert feljelentő rendőr maga sem állítja azt, hogy panaszlott koldult volna, hanem csak azt mondja, hogy az ujságárulás csak ürügy volt a koldulásra, mi egymagában véve panaszlott marasztalására elengedő indokul nem szolgálhat.