A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 11. szám - Tegyük áttekinthetővé a telekjegyzökönyveket és betéteket!

96 mely szerint az igazgatóság tagjai nem a részvényesek összessége (közgyűlés, kereskedelmi törvény 176. §.) által hozott határozat (választás), hanem a részvényesek egyes csoportjainak kijelölései alapján nyernék tisztjöket, nem felel meg a törvény követelményeinek. Az ugyanazon alapszabályszakasz *J. bekezdésében foglalt az az intézkedés pedig, hogy ha az elsőbbségi és törzsrészvényesek az igazgatósági tag személye iránt nem jönnek megegyezésre, akkor az elsőbbségi részvényesek jelöltje győz, még azért sem engedhető meg, mert az esetleg a közgyűlésen jelen volt részvényesek kisebbságének akaratát emelné érvényre, ami ellenkezik a választás tekintetében fennálló általános jogelvekkel. 6. A kifejtettek szerint a részvényesek külön-külön csopotja által eszközölt kijelölések nem lévén alapja az igazgatósági tagsági tisztségnek, az igazgatósági ülések határozatképességének feltétele nem köthető ahhoz, hogy a jelenlevő igazgatósági tagokat a részvényeseknek melyik-melyik csoportja jelölte. Ennélfogva az alapszabályok 36. i^-ába fölvett intézkedéssel nincs szabatosan meghatározva az igazgatósági ülések határozatképességének kelléke. Ennek az alapszabályokban való szabatos megállapítása pedig a kereskedelmi törvény 192. §-ának rendelkezése miatt is szükséges. 7. Ugyancsak az előző pontokban felhozott okoknál fogva nincs helye az alapszabályok 3. §-ában körülirt annak a cégjegyzési módozatnak sem, mely szerint a cégjegyzésnek érvényessége is ahhoz van kötve, hogy a céget jegyző egyes igazgatósági tagok és részvényesek melyik csoportja által lettek kijelölve. (1907. július 2. 64, 550/1907. sz.) A budapesti kir. tábla: az elsőbiróság végzésének nem nekeztelt részét nem érinti, annak 7. pontját helybenhagyta és a kért bejegyzést a 7. pontban foglalt okból helyesen találta megtagadottnak, ellenben az elsőbirósági végzés 5. és 0. pontját megváltoztatja és a kért bejegyzést az elsőbirósági végzés ő. és 0 pontjában foglalt okból nem találta megtagadhatónak. A tábla indokolása ez: A kereskedelmi törvény nem tiltja, hogy a részvényesek egyes csoportjai különböző jogokkal bírjanak. A különbözőség vonatkozhatik akár az osztalékra, akár a részvényesi minősérből folyó egyéb jogokra. Nincs ok arra, hogy a választói jog tti intetében a különbözőség lehetősége az egyes csoportok közt kizárassék, mert a választói jog a részvényes egyik legfontosabb joga, amelynek gyakorlása a vagyoni jogok védelmére is döntő. Eszerint abból a forgalomban elfogadott és az elsőbiróság végzése szerint is megengedett lehetőségből, hogy a részvényesek egyes csoportjai egymástól különlöző jogokkal birhatnak, azt is kell következtetni, hogy a különbözőség a választói jog gyakorlásában is kifejezésre juthat. Ennélfogva nem lehet megtagadni a kért bejegyzést az elsőbiróság végzésének 5. pontjában felhozott abból az okból, hogy az alapszabály 34. §-a értelmében az igazgatóság tagjainak kijelölése a részvényesekegyes csoportjainak van fentartva, amely fentartás, mint a részvényesek egyes csoportjainak biztosított előny, a kereskedelmi törvény 150. §-ának 6. pontja értelmében a tervezet 54. §-ába fel volt téve. Ugyanezen elvekből következik, hogy nem lehet megtagadni a bejegyzést az elsőbiróság végzésének 6. pontjában felhozott abból az okból sem, hogy az alapszabály 35. (nem 36.) §-a értelmében, és a tervezet 55. ^-ának megfelelően az igazgatóság határozatképessége mindegyik csoport részéről jelölt két igazgatósági tag jelenlététől függ, amely intézkedés megfelel a kereskedelmi törvény 189. §-a ama szabályának is, hogy az igazgatóság, szemben a társasággal, ama korlátokhoz köteles alkalmazkodni, melyekhez az alapszabály az ő képviseleti jogát kötötte. De helyes az elsőbiróság végzésének 7. pontjában elfoglalt álláspont, mert az igazgatóság cégjegyzésének módja a kereskedelmi törvény 158. §-ának 7. pontja értelmében a cégjegyzékbe bevezetendő; az pedig, hogy az egyes igazgatósági tagokat a részvényesek melyik csoportja jelölte volt, nem lehet tárgya a bejegyzésnek, és igy nem engedhető meg a cégjegyzésnek oly módja, illetve a képviseleti jogkörnek harmadik személyekkel szemben oly korlátozása, hogy a céget jegyző igazgatósági tagok közül egynek az egyik csoport, és egynek a másik csoport jelöltjének kell lennie. ('2709,1907. sz.) i Nóvák Sándor halála. A budapesti ügyvédi kamarát érzékeny veszteség érte. Nóvák Sándor, aki 24 éve volt pénztárosa s ily minőségében példás odaadással szentelte munkásságának javát P*LLA8 VÉNY TÁRSAI kartársainak, f. hó 10-én elhunyt. Temetése legjobban megmutatta, hogy milyen számosak szivéhez állott közel. Értékmegállapitás mezei lopásnál. (Minisztertanács 1908 január 18. 1,332/1908. I. M. sz. a.) A m. kir. minisztérium következően határozott : Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: G. S. pereszlői lakosnak az ökörmezői kir. járásbírósághoz benyújtott feljelentése szerint B. I. pereszlői lakos a panaszos kárára, ennek birtokából 100 K ertékü szénát jogtalanul eltulajdonított. Minthogy a bűnvádi feljelentés a panaszolt tényállást kellően meg nem világította, a kir. járásbiróság a m. kir. csendőrség majdánkai őrsét nyomozással bízta meg, a nevezett csendőrörs jelentése szerint a széna eltulajdonítása mezőről történt s az elvett széna értéke 30 K. volt. Hogy ez az értékfeltüntetés mily bizonyítékok alapján történt, a csendőri jelentésből ki nem tűnik. A nyomozás ezen eredménye alapján az ökörmezői kir. járásbiróság 1906 december 19-én 1906. B. 836/1. szám alatt kelt végzésével illetékességét a kir. ügyészségi megbizott indítványára leszállította, s az ügyre vouatkozó iratokat az 1894. évi XII. t.-c. 93. §-ába ütköző mezőrendöri kihágás elbírálása céljából Pereszlő község elöljáróságához tette át, oly indokolással, hogy «B. L 30 K értékű szénának a szántóföldről való elvételével gyanusittatik». Az ezt az intézkedést tartalmazó végzés a panaszos ügyvédjének 1907. évi január 1-én kézbesitetett. A pereszlői községi elöljáróság azonban 1907 január 31-én 2,340/1906. sz. alatt kelt határozatával hatáskörét szintén leszállította, mert szerinte G. S. tanukra hivatkozott annak igazolására, hogy a lopott szénának 100 K volt az értéke. G. S. feljelentésében hivatkozott ugyan a lopás bizonyítása céljából tanukra, annak megállapítására azonban, hogy ezek a tanuk azt is képesek volnának tanúsítani, hogy a lopott széna értéke a 30 K-t meghaladta nincsen adat. Ellenkezőleg abból a körülményből, hogy a sértett nem élt jogorvoslattal a kir. járásbiróság azon végzése ellen, melyben a további eltárás tárgya gyanánt pusztán 30 K. értékű szénának mezőről való jogtalan eltulajdonítása jelöltetik meg, azt kell következtetni, hogy a sértett is csak a jelzett értékű szénának ellopását tartja igazolhatónak, és a súlyosabb büntetendő cselekményért már nem kíván a biró elégtételt. Ily körülmények között^csak 60 K-t meg nem haladó értékű gazdasági termények mezőről való jogtalan eltulajdonítása, vagyis az 1894: XII. t.-c. 93. §-ának a) pontjában ütköző mezőrendőri kihágás lévén a további eljárás tárgya, az idézett törvénycikk 97. és 103. §-aira s az 1897: XXXIV. t.-c. 19. §-ának 3. pontjára való figyelemmel ez ügyben a közigazgatósági hatóság hatáskörét kellett megállapítani. Mezőrendőri kihágás alól való felmentésre azon körülmény, hogy a kihágás színhelyét képező terület tulajdonjoga vitás, alapul nem szolgálhat, hanem a panaszolt cselekmény jogossága vagy jogtalansága tekintetében a tényleges birtoklás az irányadó. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1904. évi 77,831. sz. ítélete.) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Arad S. P. dr. Konti— Konti érk. í-,085/907. p. sz. a. ea. Pap, n. e. — Simon ~ Petrilla érk. 569/907. V, sz. a. ea. Végh János, n. e — Szász—Csutak érk. 34/908. v. sz. a. ea Beck, n. e. — Makó D. S. dr. Molnár-Fodor (1,993/907.) febr. 4. mv. - Varga-Boros (1,594/907.' márc. 6 hh. — Miskolc H. G. dr. Hollaender—Szabó (466/908.) febr. 20 hh. — Nagyszeben P. J. Máderspach-Galaczi gör. kel. egyház érk. 942/908. sz. a. ea. Avedik. n. e. — Doikan-Román érk. 637/908. sz. a. ca. Plopu, n. e. - Szekszárd A. R. dr. Majsai-Majsai érk. 721/908. sz. a. ea. Tomcsányi, n. e. i0 NYG*IMJA BUQAPM7 fcX