A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 11. szám - Tegyük áttekinthetővé a telekjegyzökönyveket és betéteket!

Irodalom. Adatok a magyar agrárpolitikához, a jobbágyság felszabadítása után. (Közös erdő, közlegelő, arányosítás, úrbéri rendezés, tagosítás és telekkönyvi jog.) Irta Se/hss Dénes dr. Ara 8 korona. Budapest, Grill Károly könyvkiadó vállalata. 1908. A munka az újkor agrárpolitikáját ismerteti, mely a régi agrár szervezet megszűntével a jobbágyfelszabadítás után irányítja a gazdasági életet. Különösen a parasztbirtokos osztály helyzetét vázolja, melyet a szabad tulajdon alapját képező uj jogrendben a telekkönyvi jog hatása alatt elfoglal. Vázolja a mü az uj irányzatok hatását, melyek az egyénnek mint gazdasági termelő erőnek a tulajdonjog feletti korlátlan rendelkezésében látták a haladás ideálját. A birtokrendezés agrártechnikai eszközei, az arányosítás, tagosítás jelentősége a parasztbirtokos osztály gazdasági érdekei szempontjából van feltüntetve. Különösen kiemeli e munka az erdő- és legelő-közösségek jelentőségét. Kapcsolatban a mezőgazdasági munkás válsággal kifejti, hogy ezen közösségek fenntartása, szervezése a törpebirtokos és birtoktalan mezőgazdasági népelem életérdeke. Ismerteti a külföld hasonjeüegü gazdasági és jogi intézményeit. A könyv 254 oldalra terjed. Megjelent: Modern mesék és irások. Irta Halmi Bódog. Ara 2 korona, Máramarossziget, 1908. VegyesekÜgyvédeknek csődtömeggondnoki munkadíjból eredő jövedelme esetről-esetre külön nem róható meg III. osztályú kereseti adóval. (1907. szep. 24. 16,542 907. P. sz. a.) «Összetöröm, aki a szobámba be mer menni*. A Btk. 165. ij-ában meghatározott hatóság elleni eiőszak bűntettének ismérveit kimeríti vádlottnak az a tette, hogy a háznál végrehajtás céljából megjelenő végrehajtó és becsüs ellen «összetöröm, aki a szobámba be mer menni> szavakat használta, mire a végrehajtó és a becsüs eltávoztak. (Kúria 1907 október 31. 8471/907. sz. a. III. Bt.) A kir Kúria: A semmiségi panasznak helyt adván, a másodbiróság ítélete a BI\ §; 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik, G. J. vádlott azon cselekménye mintt, hogy N—n a m—i kir. jbság kiküldő végzése folytán nála végrehajtás foganatosítása céljából megjelent F. I. bírósági végrehajtót veszélyes fenyegetés által a bíróság meghagyásának végrehajtásában akadályozta, bűnösnek [mondatik ki La Btk. 165. $-ába ütköző, büntettet képező, de a 92. §. alkalmazásával a 20í i?-hoz képest minősülő hatóság elleni erőszak vétségében s ezért a Btk. 165. 92. §-ai alapján 8 napi fogházra Ítéltetik. Indokok. A kir. tábla ítélete ellen a közvádló a BP. 385. 1. §. a) pontja alapján jelentette be a semmiségi panaszát, azért, mert a kir. tábla ténymegállapítására tekintettel az anyagi semmisségi okot a kir. tábla elkövette azáltal, hogy a büntetendő cselekmény tényálladékának fenforgása dacára a Btk. megfelelő rendelkezését nem alkalmazta. Ez a panasz alapos, ugyanis a kir. tábla által elfogadott tényállás szerint a m—i járásbíróság F. J. bírósági végrehajtót kiküldötte, hogy vádlott ellen végrehajtást foganatosítson, a végrehajtó L. I. községi esküdttel, mint becsüssel megjelent a vádlott háznál, amidőn kiküldése célját vádlottnak megmagyarázta, ez azt mondotta, hogy: <összetöröm, aki a szobámba be mer menni*, erre a végrehajtó s a becsüs eltávoztak s a csendőrség igénybevételével csak később foganatosították a végrehajtást, tényül elfogadta a kir. tábla azt is, hogy vádlottnál a kérdéses alkalommal bot és kés volt. Minthogy pedig ezekből az állapitható meg, hogy vádlott oly magatartást tanúsított a bírósági végrehajtóval szemben, hogy fenyegetése a fennforgott körülményeknél fogva alkalmas volt arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezte iránt alapos félelmet gerjesszen s eme veszélyes fenyegetés által vádlott a bírósági végrehajtót a bírósági meghagyásnak végrehajtásában akadályozta : a vád alapjául szolgáló az a tett bűncselekménynek, jelesül a Btk. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének az ismérveit kimeríti. Ezeknélfogva a kir. tábla Ítélete a rendelkező rész értelmében megsemmisítendő s a vádlott bűnössége megállapítandó stb. stb. volt. — A kir. Kúria tehát — nagyon helyesen — sokkal szigorubb, mint az egyes bíróságok. Mi ugyanis ismerünk olyan bíróságot, mely kimondotta, hogy ha a végrehajtást szenvedő azzal fenyegeti meg a végrehajtót, hogy <Próbáljon csak bemenni a én lakásomba, majd megmutatom, hogy van még seprűm», — ez nem képez sértést és még csak rendőrségi segélyt sem szabad igénybe venni. És ha az idézett fenyegetés folytán a végrehajtó nem megy be a lakásba, az csak <a végrehajtó pipogyaságát igazolja*. A Magyar Jogászegylet értesiti azon tagjait, kik eddig nem fizettek elő a könyvkiadó-vállalatra, hogy az előfizetéseket márc. 15-én lezárja és e határnapon tul tagjai is csak a lényegesen felemelt bolti áron kaphatják meg a kiadványokat. A Magyar Jogászegylet hatszáz koronás Fayer László-pályadijat tűz ki a következő kérdésre: * Rendszeresen és kritikailag kifejtendő, miképpen szabályozza anyagi és alaki büntetőjogunk a titok védelmét ?> Pályázati feltételek. 1. Kívántatik egy körülbelül négy nyomtatott ív terjedelmű magyar nyelvű értekezés, mely a kitűzött kérdés tárgyát behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb részeiben tárgyalja és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válik ki. A szakirodalom kimerítő idézése és közlése nem kívántatik. A pályázatban nem egyleti tagok is résztvehetnek. A pályadíj csakis önálló irodalmi értékkel biró munkának adatik ki; a bírálóbizottság a pályadíj odaítélése nélkül is egyes munkákat dicséretben részesíthet. 2. A pályadijat a «Magyar Jogászegylet* igazgató-választmánya által kiküldött bírálóbizottság itéli oda s az bontja fel a pályadíjnyertes munkák jeligés leveleit. Az esetleg megdicsért munkák jeligés levelei csak az igazolt szerző kívánságára bonthatók fel. 3. A pályamunkák legkésőbb 1908 szeptemben 30-ig az egyleti titkárság cimére (V., Szemere-utca 10 sz.) postán ajánlva küldendők. Ezen határidőn tul semminemű ily munka el nem fogadtatik. 4. A pályamű idegen kézzel, lehetőleg géppel, tisztán és olvashatóan irva és lapszámozva legyen és boritkán megjelölendő, hogy a Fayer-l.Ászló díjra pályázik. 5. A szerző nevét, polgári állását és lakhelyét tartalmazó lepecsételt levélben ugyanaz a jelige álljon, amely a pályamíí címlapján. A lepecsételt levélben foglalt netáni kikötések, feltételek tekintetbe nem vétetnek. Több szerző közös munkával nem pályázhatik ; álnév alatt vagy névtelenül pályázónak a jutalom ki nem adatik. 0. A pályadíjnyertes művet a «Magyar Jogászegylet* akár értekezései között, akái könyvkiadó vállalatában, külön tiszteletdíj fizetése nélkül közzéteheti. 7. A jutalmat nem nyert pályamunkák kéziratai megfelelő igazolás ellenében a titkárságnál egy éven belül átvehetők. Igazgatósági tagok jelölése és választása. Egy újonnan alakult részvénytársaság alapszabályai akként intézkednek, hogy az igazgatósági tagok megválasztását csoportonkinti jelölésnek kell megelőzni és pedig ugy a törzsrészvényesek, mint az elsőbbségi részvényesek csoportja külön-külön felerészét jelöli a megválasztandó igazgatósági tagoknak : ha pedig a két csoport valamely igazgatósági tag személye iránt a közgyűlésen nem jönne megegyezésre, akkor az elsőbbségi részvényesek jelöltje győz. Megszabják továbbá az alapszabályok azt is, hogy az igazgatósági ülések csak az esetben határozatképesek, ha a két csoport által jelölt igazgatósági tagok egyenlő számban vannak jelen. Végül kimondják az alapszabályok, hogy a cégjegyzés csak az esetben érvényes, ha a céget jegyző két igazgatósági tag közül egyik az egyik csoport, másika a másik csoport jelöltje. Ezen, unikumot képező alapszabályoknak a társascégek jegyzékébe való bevezetése iránt benyújtott kérvényt a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék elutasította és pedig a következő lényegesebb indokok alapján : 5. Az igazgatóság tagjai a kereskedelmi törvény 479. §-a értelmében, a 183. §. esetét kivéve a közgyűlés által választandók. Ehhez képest az alapszabályok 34. §-ának az az intézkedése, A J C Ö