A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 8. szám - A nemzetközi jogi egyesület budapesti konferenciája

72 A JOG volt beékelve. Szerencsére a lovak ösztönszerűen megérezték a vonat közeledését, nyugtalankodtak, nekimentek a szemközt levő sorompónak és azt áttörték. Ily módon a nagyobb szerencsétlenség el lett ugyan hárítva, de a kereskedő kocsija teljesen összezuzódott és tönkrement. Erre a szenvedett káráért bepörölte a vasutat. Utóbbi elháritotta magáról a felelősséget, azzal érvelvén, hogy a kár az utas saját hibája folytán keletkezett és hogy a jelen esetben nem tulajdonképpeni üzemi baleset történt, amelyért a szavatosságról szóló törvény értelmében a vasút felelősséggel tartoznék. A kölni országos főtörvényszék m:nd a két kifogást elutasította és a vasutat a kártérítés viselésére kötelezte. Az ítélet indokai a következők: A vasút a baleset által okozott kárért a polg. törvénykönyv 823. §-a értelmében is felelősséggel tartozik. A balesetnek az volt az oka, hogy a 6-30 ni hosszú átjárót egy 1929 m távolságra felállított homályosan égő lámpa hiányosan világította meg. A tanuk és a szakértők, sőt maguk a kihallgatott vasúti alkalmazottak is beigazolták, hogy sötétség idején a lámpafény oly gyenge volt, hogy alig lehetett látni. A vasúti igazgatóságnak tehát kötelessége lett volna e bajon megfelelő intézkedéssel segíteni. Ily nagyforgalmu átjárónál, tekintettel a vasúti üzemmel járó nagy veszélyekre, nem elegendő egyetlen petróleumlápa világítása. Ezt tehát a vasút gondatlanságának kellett minősíteni, melyért az a polgári törvénykönyv értelmében szavatossággal tartozik. Mert ha a panaszos a kellő világítás által figyelmeztetve lett volna a sorompóra és az átjáróra, akkor bizonyára nem tette volna ki magát annak a veszélynek, hogy a közelgő vonat elgázolja. Az állomásvezető nincs feljogosítva arra, hogy a félnek a raktári helyiséget díjtalan használatra engedje át. Az állomás vezetővel kötött olyan megállapodás, mely az üzletszabályzatb3 ütközik, érvénytelen. (A budapesti VI. ker. jbiróság 677/III. 906. sz. ítélete 1907. április 2-ikáróI, a bpesti keresk. és váltótörvényszék felebbezési tanácsának 466/D/907. sz. ítélete 1907. augusztus 27-ikérőI.) Egy terménykereskedő a máv. egyik kisebb állomására több kocsirakomány árpát szállított anélkül, hogy a vonatkozó fuvarleveleket átadta volna. Ugyanis az állomásvezetővel megbeszélte hogy a fuvarleveleket csak akkor állítja ki, ha a vevő megbízottja az árut megtekintette és a rendeltetési állomás tekintetében rendelkezett. Az árpa ilyképp több napon át volt az állomás terménytárában. Napok múlva, az állomásvezető felszólítására a küldeményekről átadta a fél a fuvarleveleket, melyek Münchenbe szólottak. De azért e fuvarlevelekkel mégsem továbbították az árut, hanem később ujabb fuvarlevelekkel, melyek már Veszprémbe voltak kiállítva, ez utóbbi állomásra szállították a küldeményeket, anélkül azonban, hogy a raktározásért esedékes dijszabásszerü fekbért felszámították volna. Miután a vasút a tényt megállapította, a feladót az esedékes fekbér erejéig beperelte. A feladó azt hozta fel védelmére, hogy ő a küldeményt sem szállítás, sem raktározás végett át nem adta, mindaddig, amig az tényleg Veszprémbe fel nem adatott. Ő a küldeményt az állomásvezetővel történt előzetes megbeszélés alapján azzal a kikötéssel vitte a pályaudvarra, hogy azt ott az ő emberei fogják őrizni és azért fekbér fel nem számitható. A vasút keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a feladó küldeményt az üzletszabályzat 55. §-a értelmében, lehető elszállításig való raktározás végett át nem adta és miután erre vonatkozólag a fuvarlevélbe nyilatkozatot sem irt be, a dijszabásszerü fekbér felszámításának helye nincsen. Ebből kifolyólag tehát az állomásvezetővel a fekbérmentesség tekintetében létrejött megállapodás érvényesnek tekintendő. A felebbezési bíróság ezt az ítéletet megváltoztatja és a feladót a fekbér megfizetésére kötelezte. Az ítélet megokolása tévesnek nyilvánítja az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, mely szerint az állomás vezetője jogosítva volna arra, hogy az üzletszabályzat keretén kívül eső, az állomás területének használatára vonatkozó ügyekben, harmadik személylyel jogerős megállapodásokat létesíthessen. Rosszhiszemű jogügyleteket már azért sem köthet az állomásvezető harmadik személylyel, mert az alkalmazott mindig a főnökének érdekében tartozik eljárni. Minthogy pedig az állomásvezető a jelen esetben nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el, amennyiben a vasút megkáro^tásával díjtalanul engedte át az állomási terület egy részének használatát: az állomásvezetővel állítólag megkötött s az üzletszabályzat 5o. §-ában foglalt határozmányokkal ellentmondásban álló szerződésre hivatkozni nem lehet, mert rosszhiszemű cselekmények jogforrásul sohasem szolgálhatnak. Alperes tehát feltétlenül köteles a vasútnak azt a fekbért megtéríteni, amelyet az üzletszabályzat rendelkezéseinek betartása esetén a vasútnak megfizetni köteles lett volna. Erkölcstelen okból történt adósságelengedés joghatályának kérdése. Alperesek azzal védekeztek, hogy felperes megígérte az adósság elengedését, ha másodrendű alperesnő vele nemileg közösül ; az megtörtént és felperes ígérete teljesítéséül visszaadta a kötelezvényt. Az elsőbiróság ítélete szerint az erkölcstelen cselekményre alapított védekezés figyelembe nem vehető. A felsőbíróságok kimondták, hogy az elengedés joghatálya nem függ az alapjául szolgáló ügylet érvényességétől; a teljesedésbe ment ügyletet az a fél, aki az ügylet alapja erkölcstelen voltának tudatában volt, nem hatálytalaníthatja ; alpereseket csak azért marasztalták, mert az elengedés megtörténtét bizonyítani nem tudták. (Kűria 1907. nov. 15. 834. v. 906. sz. a.) A balassagyarmati ügyvédi kamara mozgalma. A balassagyarmati ügyvédi kamara még a mult évben mozgalmat indított egyes, az ügyvédi kar nyomasztó anyagi helyzetét okozó sérelmeknek a törvényhozás utján leendő sürgős orvoslása érdekében. Különösen három körülményt emelt ki a nevezett kamara, mint olyant, melyek a legsürgősebben orvoslandók lennének. E három körülmény a következő: 1. A perenkivüli és különösen a telekkönyvi ügyek ellátásánál az ügyvédi és kir. közjegyzői kényszer alkalmazása. 2. A gyakorló ügyvédség elnyerésénél megelőző hosszabb ügyvédjelölti gyakorlat szervezése s 3. a magyar ügyvéd részéről a magyar nemzeti állam egysége, az állam magyar nemzeti jellege és a közbéke ellen irányuló ügyvédi köztevékenységi és társadalmi működésnek és viselkedésnek fegyelmi vétséggé való minősítése. A mozgalmat vezető balassagyarmati kamara a mozgalomhoz leendő csatlakozásra felhívta az összes ügyvédi kamarákat, amelyek közül a zalaegerszegi, temesvári, miskolci, pozsonyi, aradi szombathelyi és soproni kamarák csatlakoztak az akcióhoz. A csatlakozott kamarák a fent részletezett kívánságokat emlékirat alakjában közös küldöttség utján terjesztik az igazságügyminiszter elé, ki is a közös küldöttséget f. évi február hó 27-én déli 12 órakor fogadja. A kolozsvári ügyvédi kamara legutóbbi választmányi ülésén azt határozta, hogy nem csatlakozik a mozgalomhoz. Operaénekes az iparhatóság előtt. Azon vitás kérdésre, vájjon az operaénekes, vagy egyáltalában a színész, szinházvállalat elleni igényei érvényesítése céljából az iparhatósághoz köteles-e fordulni, a berlini iparbiróság konkrét esetben igenlőleg felelt. Az iparbiróság ezen határozathozatalnál tekintettel volt az alkalmazási viszonyra és az alperesi színháznál előadásra kerülő darabokra s álláspontja szerint az sem akadályozza az illetékesség megállapítását, hogy felperesnek 2,000 márkát meghaladó évi jövedelme van. Az iparhatósági illetékességnek igen nagymérvű kiterjesztését jelenti e határozat. A váltó kitöltési joga. A m. kir. Kúria legutóbb kelt 255/907. v. sz. határozatában kimondotta, hogy más megállapodás hiányában a váltóbirtokos a váltó lényeges kellékei tárgyában őt megillető kitöltési jogát mindaddig gyakorolhatja, mig a váltóval fedezett követelés el nem évült. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Szabó József dr., hódsági közjegyző Írnokot keres állandó alkalmaztatásra, mielőbb. A német nyelvnek levelezési és fordítási képességgel való ismerete s lehetőleg közjegzői vagy ügyvédi irodában szerzett gyakorlat szükséges. Fizetés egyelőre havi 80 K. Csak az elfogadott ajánlatra válaszolok. P*U>8 BÉaZVÍHYTAtWAiAo NYO*OAJA BÜOAPMTW A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.