A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 3. szám - A nyugdíjtörvény és az egyéves önkéntesi szolgálat

A JOG mére sem terjesztetett ki. Ezen okoknál fogva tekintve, hogy L. Antal hagyatéka még tárgyalva nem lett, a kérdéses kamathátralék L. Antal örökösei javára volt megállapítandó. (Kúria: 2,090/900.). A zalogbirtokost a tizedkárpótlásnak csík a zálogos viszony alatti kamata illeti, többi tizedkár-pótlás a tulajdonosé. (1890: Jtl t.-e. 3. í. Szám. 2001/900. I. A vesztett urbériség és tized helyett járó kárpótlások tőkéire és ezeknek a zálogviszony megszűnte után járó kamataira nézve is a jogosultság a tulajdonost s illetően jogutódait, mint eredetileg kártalanított földesurakat illeti, nem pedig a zálogtartó birtokost, ki csak arra tarthat igényt, hogy valamint a zálogos birtokoknak is a jövedelmét, ugy az eme birtokokhoz tartozott urbériség és tized helyett törvény szerint kijáró kárpótlási tőkének is csak kamatait haszonélvezze a zálogviszony tartama alatt. Ha a kiutalás tárgyát képező kamatozó tőke az 1895: III. t.-c. 3 i;-a alapján lett megállapítva, nyilvánvaló, hogy eme tőkére nézve a jogosultság, mint tulajdonost, az eredeti földesurat, a nem kamatozó kamathátralékra nézve pedig, mely ugyanazon törvény 4. £-a alapján, tehát a 1848. évi jul. 1-től 1858 szept. 15.-ig és ekként a zálogosviszony fennállásának tartamán belül járidőre lett megállapítva, mint olyanra, mely a zálog birtokosától taró tátott vissza, csak az utóbbit illetheti meg. Nem vehető figyelembe az, hogy az alapurbéri kárpótlás tőkéjére és kamataira nézve a jogosultság egyedül a zálogbirtokos részére állapíttatott meg, és hogy utóbb a tizedtőke és ennek 1858. szeptember 15-től 1896 július 1 ig járó kamata kiutalására nézve más kulcsot állapítottak meg érdekelt felek egyességileg, nem pedig azért, mert az a körülmény, hogy az alapurbéri kárpótlásnak nemcsak tőkéje, hanem annak kamata is a zálog birtokosának adatott ki arra való tekintettel, hogy a tulajdonos utóbb tulajdonjogának érvényesítésével a birtokot a zálogban tartótól visszavette, nem szolgálhat okul arra, hogy a további kárpótlási tőkék is helytelenül a zálog birtokosának és nem a tulajdonosnak adattassanak ki, különösen ha az alap tizedtőke és kamatának kiutalását illetően létrejött egyesség csak a megkötésük alkalmával már megállapított, kiutalás alatt állott, részletesen körülirt és szám szerint megjelölt kárpótlási tőke- és kamatösszegekre szorítkozik és így annak általános kiható olyan érvény nem tulajdonitható, mely a később megállapítandó kárpótlásra kiterjedőnek tekintethetnék. (Kúria 2,010/900.) Páttizedkárpótlás iránti jogosultság meghatározása. 2,924/897. Az 1895:111. t.-c. alapján folyósított póttizedkárpótlás az úrbéri dézsmák kárpótlásánál visszatartott összegek kiegyenlítéséül szolgál s ennélfogva az eredetileg kártalanított földesurak vagy azok utódait illeti (1867. évi 3,791. szám alatti igazságügyminiszteri rendelet 4. pont) és pedig azon arányban, amint az örökhagyó után öröklésre hivatva vannak. E tekintetben nem irányadó, hogy az osztálynál ki mely birtokot kapta, ha csak kifejezetten megmondva nem volt, hogy az esetleg kapandó kárpótlások is aszerint oszlanak. (Kir. táblai határozat). 1895 : III. t.-c. A beszerzett ügyiratok között levő 774/874. sz. jogerős elsőbirósági ítéletből az tűnik ki, hogy az alaptizedkárpótlás (j. és társai részére adás-vevési szerződés alapján 60Ö0 frt úrbéri kötvénytartozás részben való törlesztésére utaltatott ki, nemiévén tehát G. és társai kártalanításra jogosult földesurak, velők szemben a íí,153/95. sz. I. M. rendelet második tj-a alkalmazást nem nyerhet, ennél K. Bernát, mint G. és társai engedményese által tulajdoni címen támasztott igény elbírálásánál csak azt lehetett döntőnek venni, hogy a csatolt ügyiratok között levő adás-vevési szerződés szerint a kérdéses póttizedkárpótlás eladottnak és megvettnek tekintendő-e ? A kir. ítélőtábla azonban ugy találta, hogy azt eladottnak és megvettnek tekinteni nem lehet, ugyanis: a szerződés az 1863. év június hó 15 én kelt, amelyben tizedkárpótlási igény is van eladva, de ez nem vonatkozhatik másra, mint az akkor már valósítás alatt állott alaptizedkárpótlásra, melynek a mennyiségét megközelítőleg kiszámítani lehetett és igy ugy a vétel tárgyában, mint a vételárban a felek megállapodhattak; mig a póttizedkárpótlás kiszámításának kulcsát az 1895 : III. t.-c. állapította meg, tehát azt sem lehet oly várandó kárpótlásnak tekinteni, amelyre nézve ugy a vétel tárgyában, mint a vételárban az ügyletet kötő felek az 1863. évben megállapodhattak volna, ezért az elsőbirósági ítéletnek azt a részét, amely szerint K. Bernát tulajdoni igényével elutasittatott, helyben kellett hagyni. (Kúria: 6,628/899.) . Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. ila di kid Gyu kedö ell K álmán kedő ell Rezső d bei Csődök: ellen, bej fc A kak ellen. tszéknél Molnár Zsigmond helybeli keresr. 12, fsz. márc. 9, csb Péter Fe enc, tg. Madarász \ rimaszombati tszéknél Szeiffert Endre tornallyai keresj. márc. 4. fsz. márc 21, csb. Fodor Zoltán, tg. Király A kaposvári tszéknél Kramnier Endre marcali keres:j. febr Ki, fsz. márc. -í, csb Kelemen József, tg. Welker A nyitrai tszéknél Franki Hermán vágsellyei kereskedő r. 5, fsz febr. 8, csb. Névcry Ignác, tg. Magyar Izidor dr. A pozsonyi tszéknél Posch Ágoston helybeli kereskedő ellen. bej. febr. 16 fsz. febr. 27, csb. Polgár Ármin dr., tg. Holényi István dr. A budapesti keresk. és váltótszéknél Gundel Antal helybeli cég ellen, bei. márc. tl, fsz. ápr. 8, csb. Hoselitz Gyula dr, tg. Gergő Izor dr. — A szombathelyi tszéknél Friedlieb Béla jánosházai kereskedő ellen, bej. febr. II, fsz. febr 25, csb Prugberger Vince dr , tg. Brunner Ferenc dr. — A gyulai tszéknél Gerö Lajos kőrösladányi szabó ellen, bej. márc 7, fsz. márc. 22, csb, Tömöry Lajos, tg. Török Ödön dr. — Az eszéki tszéknél Angster István helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 7, fsz. márc. 21, csb. Beczics Károly, tg. Hengl Alajos dr. -- A bpesti keresk. és váltótszéknél Kozma és Fülöp helybeli cég ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. 12, cs: . Hoselitz Gyula dr., tg. Czövek Lajos dr. — A. rózsahegyi tszéknél Jurcsó György liptószentmiklósi cipész ellen, bej márc. W, fsz márc. 28, csb. Vilcsek Alfonz, tg. Geiger Miklós dr. -A soproni tszéknél Palka János volt kereskedő ellen, bej. márc. 12, fsz. ápr. 2, csb. Thirring Béla, tg. Garai Gyula dr. — A kézdivásárhelyi tszéknél Csia József dr. volt helybeli ügyvéd ellen, bej. márc. 1, fsz. márc. 18, csb Veress Gyula dr., tg. Lukács Vilmos dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Berger Ignác és társa helybeli cég ellen, bej. febr. 16. fsz. márc. 14, csb. Tomcsányi László dr., tg. Lángh Gyula. A sátoraljaújhelyi tszéknél Schönfeld Béla helybeli kereskedő ellen, bej. febr 28, fsz márc. 15, csb. Görömbey Balázs, tg. Klein Károly dr. — Az aranyosmaróthi tszéknél Weinberger Mór helybeli kereskedő ellen, bei. febr. 26, fsz. márc 20. csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg. Ardó Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Beck és Fon helybeli cég ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. 14, csb. Kazacsay Gerö, tg. Világossy József dr. Pályázatok : A balassagyarmati tszéknél birói áll. jan. 26 (8) — A bpesti kir. Ítélőtáblánál birói áll. jan. 26 (8) - A szatmárnémet1 jbiróságnál aljegyzői áll jan. 27 (9) — A nagyszentmiklósi jbiróságná' aljegyzői áll. jan 29 (10). Kúriai és táblai értesítések, Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Belényes P. K. dr. Pullás-Stefán (4,156/905. ea. Banilovits) jan. 15 hh. — Csíkszereda R. J. Henter Géza és társai—Székely Jenő és társai érk. 46/907. p. sz. a. ea. Scherff n. e. — Dárda B. L. dr. Antolovics — Dofatics érk. 9,910 906. p. sz. a. ea. Lallosevics, n. e. Kézdivásárhely Sz. Gy. Baló—Gyenge (7 844 905. ea. Vörösmarty) jan. 16 hh. — Miskolc F. S. dr. Dupcza-Serák (4,724 905. ea. Kolos) jan. 11 rmv. — Mohács R. L. dr. Bosnyák—Borics (7,598/905. ea. Istvánffy) dec. 28 hh. — Szarvas R. A. dr. I. G. 505 906. sz. hh. a gyulai tszék Ítélete. — Szepesváralja H. S. Eperjes város közönsége —Kozma Lajos, Fuhrman Andor és társai ellen 6,844 kor. 97. f. iránti pere érk. 1H06. dec. 19. 10,802/906. sz. a ea. Somogyi, n e. — Tab P. I. dr. Kézi—Fábián (7,104 — 5/905 ea. Vörösmarty) jan. 11 rend. — Temesvár Sch. B dr. Kocsmáros—Lepossa (5,736/905, ea. Adolf) jan. 16 hh. — Temesvár Sch. B. dr. Barbosz —Sztanku (7,819/905, ea. Scherff) jan. 11 rmv. — Nagybecskerek A. E. dr. A jövő héten megnézzük az ügyet és elküldjük a levelezőlapot. Ügyvédjelölt, három jogi szigorlattal ügyvédi irodát keres a fővárosban vagy a vidéken. Perfekt német, francia és angol. Cim: Sz. K. Budapest, Főherczeg-Sándor utca 30. B, 21. C. ajtó. Gyakorlott ügyvédjelölt, dr. juris, ügyvédi irodába ajánlkozik. Ajánlatokat «Ügy védj elölt » cimen kér a kiadóhivatalba. Dr. juris, ki elsőrangú vidéki, banki-, gyári r. t. és uradalmi ügyészségi ügyvédi irodát év óta a legteljesebb önállósággal vezet, tudományos pályának elérése végett a fővárosban vagy Kolozsvárott vagy legalább is jogakadémia székkelyén elsőrangú ügyvédi irodában irodavezetői állást megfelelő magas fizetéssel keres. Megbízhatóságát tekintélyes vagyoni garantiával is megerősítheti. Cim a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, dr. juris, magyar-német-tót nyelvű, havi 100 kor. díjazás mellett a fővárosban vagy vidéken irodát keres. Csizmazia József dr., Kolozsvár, Izabella-utca 7. RAFFAY FERENC dr. MAGYAR MAGÁNJOG-ának II. kiadása, 2 kötetben. 16 korona. Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen kézikönyv. — Kapható a kiadónál: Sziklai Henriknél Eperjesen, valamint minden könyvkereskedésben. M»ZVÍ«Y rittlAAÍO MYOKTJÜA A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. Kálmán-utca 16 v., Rud >!f ttítt art 3.