A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 4. szám - A sommás perek tartamáról

4. szám. Huszonhatodik évfolyam. Szerkesztőség: ^ V., Rudolf-rakpart 3. sz. J^h. \fí ^ ^ Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. BmTapest, 1907. január 27. Kéziratok vissza nem adatnak. (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁJLGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR LT.OTI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ti KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « Egész o ... 16 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A sommás perek tartamáról. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. — A nemesi közbirtokossági ingatlanokra, továbbá a volt úrbéreseket illető osztatlan közös erdő, legelő és nádasokra s ezek telekkönyvezési módjára vonatkozó jogszabályok és ezek kiegészítésének szükségessége. Irta Osváth Imre, pestvidéki tszéki biró. — Az ajándékozó tartozásai a megajándékozottal szemben. Irta Révész Bódog dr., sátoraljaújhelyi ügyvéd. — ítélkezés az örökösödési perekben. Irta Fényes Vince, zilahi tszéki biró. — A S. E. 52. §. szerinti elévülés az igazolás (1881:61-68. §§.) kérdésében. Irta Terestényi Dániel, hajdúböszörményi járásbiró. — Belföld (Az igazságügyi tárca a képviselőházban.) — Külföld (A dolus foga'ma az olasz büntetőjogi irodalomban Irta T h ó t László dr.) — Irodalom (A n g i o 1 e 11 a-T h ót: A kriminálantropologia kézikönyve. — E. Nagy Olivér dr : Az osztrák választójogi javaslatok. — Nagy Zoltán : Telekkönyvi vizsgára készülők kézikönyve). — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Értesítés. Értesíteni van szerencsénk, hogy az 1906. évi országgyülési törvénycikkek betűrendes tárgymutatóval ellátott kiadásai az ismert nyolcadrét- és zsebalakban már megjelentek s azokat Ráth Mór könyvkereskedése Budapest, V., Gizella-tér 1. t. előfizetőinknek fűzve 4 kor. 40 fi//., kötve 6 korona kedvezményes áron bérmentve küldi meg. Ez alkalommal van szerencsénk tudatni, hogy a Ráth Mór cég t. előfizetőinknek az 1907. évi törvénycikkekre is előfizetést hirdet s dacára annak, hogy a képviselőházban felhalmozódott és ez évben letárgyalandó fontos törvényjavaslatok egy terjedelmes kötetet fognak képezni, azokat /i Jog előfizetői — amennyiben az összeget a nevezett cégnek előre beküldik — fűzve 6korona, kötve 8 korona kedvezményes áron fogják megkapni. Végül különösen felhívjuk t. olvasóink figyelmét a Ráth Mór-féle fórvénykiadásokra, melyek most az egyedül létező elsőrangú szakférfiak közreműködésével kommentált kiadások. A sommás perek tartamáról Irta HAMAR GYULA, szakolcai járásbiró. Fontos igazságügyi kérdés, hogy a perek mily ideig tartanak s azért csak helyeselni lehet, hogy a felügyeleti hatóságok oda törekszenek, hogy a perek tartamát a bíróságoknál lehetőleg kicsinyre szorítsák. Kétségtelen, hogy a nagyobb forgalmú bíróságoknál észlelhető az a körülmény, hogy a kereset beadása után csak 2—3 hónapra tűznek határidőt, hátrány a jogkereső közönségre, mert a liquid követelés birói megítélését bevárni bizonyos esetekben egy-jelentőségü a követelés elvesz1 ésével. Helyénvaló tehát, hogy a felügyelő hatóságok sürgetik a bíróságoknál a sommás perek lehető gyors elintézését, de ne legyen ezen sürgetés túlhajtott, mert ennek ismét csaic a jogkereső közönség adja meg az árát. Ha már a nagyforgalmu bíróságokon kezdtem, akkor már e helyen jegyzem meg, hogy nem találom helyesnek, sőt egyenesen a jogkereső közönség érdekeivel ellentétesnek azt, hogy a fővárosi bíróságok a ma beadott keresetekre az első tárgyalási határidőt 4—5 hónapra tűzik ki. Hogy ez nem a bíróságok hibája, hanem a túlságos nagy beosztásnak rovandó fel, azt mindannyian tudjuk. Ám a jogkereső nem kérdi, hogy mi okból oly hosszú az első határidő, neki lehető kurta kellene s ebben igaza is van A sommás perek tárgyalási naplója (XXXV. minta a J. Ü. Sz. 91. §-hoz) a pertaitamok kitüntetésére nézve a 7—11. rovatokat tartalmazza, ezekben kell kitüntetni, hogy a contradictorius tárgyalások alapján hozott ítéletek mily idő alatt hozattak meg. A 7-11. rovatok feletti megjegyzés egyenesen kifejezi, hogy a pertartam a kereset beadásától számítandó, így tehát még a kisebb forgalmú járásbíróságoknál is nem kis %-a lesz azoknak a pereknek, melyek három hónapon belül nem nyertek befejezést. Ha a keresetre 3—4 hetes határidőt ad a biró s a per első tárgyalásán tanúkihallgatást, esetleg más bíróságtól iratok beszerzését rendelte el, akkor már nagyon közel van a három hónap lejártához s ha még ujabb bizonyitásfelvételt rendel el, bizonyosan túlesik a három hónapon. Ily pert a 8. rovatba kellene bevezetnie. Ámde mert az év végén készítendő statisztika 36 —40. rovatai mellett látható megjegyzés határozott utasitás arra nézve, hogy a pertartam csak az első tárgyalástól, szünetelő és a felek által elhalasztott pereknél pedig az ujrafelvételtől számítandó, a tárgyalási naplóban végzett adat gyűjtése egészen helytelen. Hogy a most hivatkozott két nyomtatvány közül a pertartamra nézve melyik foglal magában helyesebb rendelkezést, az lehet felfogás dolga, de az az egy bizonyos, hogy egymás mellett meg nem állhat. Vagy az egyiken vagy a másikon módosítani kell. Egy vidéki kisebb forgalmú járásbíróságnál a sommás perek száma 1905. évben körülbelül 500 volt. Megjegyzem, hogy a számadatok kitüntetésénél könnyebb áttekintés végett kerekszámot használok, mert lényegesnek nem tartom, hogy 1—2-vel több e vagy kevesebb. Az összes pereket egy biró intézte el, ki amellett a végrehajtási ügyeket s a telekkönyvi végrehajtásos ügyeket — tehát határnaposakat — is végezte. Az évvégi kimutatás szerint befejezett contradictorius tárgyalás alapján hozott ítélettel 100 pert, meg nem jelenés következtében hozott ítéletet 100, egyességgel befejezett 100, folyamatban maradt, a szünetelőkön kivül 12. A szünetelők és végzéssel befejezettek száma tehát 188. Az első tárgyalási határidő rendesen egy hó. Es mivel igy a második és harmadik tárgyalási határidő már tul esik a három hónapon. A befejezett ügyek közül 17 volt olyan, melyben az ítélet három hónapnál később lett meghozva, 5 esetben a pertartam túllépte a 6 hónapot és két esetben az egy évet. A felügyeleti hatóságok kifogásolták a perek tartamát, mert ily forgalom mellett a perek gyorsabban is el lehetnének intézve. Hogy az ügyviteli szabályok (73,465/1897.) 92. §-ának azt a rendelkezését, hogy az egy hét alatt beérkezett sommás perek lehetőleg egy határnapra tüzendők ki, a vidéki járásbíróságok nem mindenütt tartják be, annak az az oka, hogy ezen § rendelkezése vidékenkint a jogkereső közönség hátrányára válnék, mert sok esetben ok nélküli költséggel járna. De kisebb forgalmú járásbíróságoknál a biró — különösen ha már hosszabb ideig műkő:tik egy helyen — tájékozva van ugy a peres felekről, mint azok képviselőiről is s körülbelül tudja, hogy mennyi legyen a beérkezett perekből kitűzendő, mit mulasztás nélkül elvégezhet. Sokkal helyesebb és a jogkereső közönség jogos érdekeit inkább szolgáljuk akkor, ha annyit tüzünk ki, amennyit el is tudunk végezni, mintha kitűznénk minden beérkezettet s a vidékről képviselőstül bejött peres feleket azzal küldjük haza, hogy majd érdemben máskor tárgyalunk. Képzelje magát bárki is abba a helyzetbe, ha a vidékről beérkezett peres felek közül 3—4-et el kell küldeni, mert nem telik az időből s képzeljen hozzá még télviz idején hoszszu és rossz utat is. A jókívánság — mit az igy elküldött fél sokszor hangoztat is — már könnyen elképzelhető. Minden habozás nélkül kimondom, hogy az a 92. § a vidéki igazságszolgáltatás előnyére nincs s hogy addig, míg kötelezőleg nincs előírva a tömeges tárgyalási határnap kitűzése, egyes helyeken a bírák nem is fogják alkalmazni. Legyen szabad itt azt a kérdést felvetnem, hogy mily hátrány éri azt a felet, aki például hétfő helyett keddre kapja a határidőt? Még pedig azért kapta keddre, mert ha hétfőre kapta volna, akkor esetleg ujabb tárgyalási határidőt kap érdemleges tárLapunk mai száma 12 oldalra terjed.