A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 2. szám - Enquéte a büntető törvénykönyv novellájáról

A JOG 13 válik a megítélt jog, melynek érvényesítése ellen akadályoknak gördülni a végrehajtási eljárásban már csak kivételesen szabad. Az pedig nem szorul bizonyításra, hogy az ily perek a végrehajtási eljárás folyamára megakasztólag hatnak, — azok megújítását tehát megengedni nem célszerű, nem helyes. Belföld. Enquéte a büntető törvénykönyv novellájáról. Az igazságügyminiszteriumban f. hó 4-én értekezlet volt a büntető törvénykönyv novelláris uton való módosításának kérdésében. Az értekezleten jelen voltak: Polónyi Géza igazságügyminiszter, Balogh Jenő egyetemi tanár, előadó, Bernolák Nándor törvényszéki aljegyző, mint az értekezlet jegyzője, Günther Antal államtitkár, TSry Gyula államtitkár, Szászy Béla miniszteri osztálytanácsos, Megyery István főügyészi helyettes, Kun Béla miniszteri osztálytanácsos, Rottenbiller Fülöp törvényszéki biró, a minisztérium részéről. A szaklapok képviselői közül ott voltak: Német Péter kűriai biró, Balogh Arnold ügyvéd, IVolf Vilmos ügyvéd, Stiller Mór ügyvéd, Rósa Ferenc ügyvéd; meg voltak híva továbbá Bemáth Géza, a kir. Kúria másodelnöke, Hérics-Tóth János kir. kúriai tanácselnök, Zsitvay Leó törvényszéki elnök, Czárán István főügyész, Baumgarten Izidor koronaügyész-helyettes, Székely Ferenc koronaügyész, Tanai János kúriai biró, Oláh András táblabíró, Visontai Soma képviselő, Csizmazia Endre képviselő, Edvi-Illés Károly ügyvéd, Angyal Pál jogakadémiai tanár, Finkey Ferenc jogakadémiai tanár, Szilágyi Károly ügyvéd. Polónyi Géza igazságügyminiszter az értekezletet megnyitva, röviden utalt az értekezlet céljaira és jelentőségére. Nem kérdéses, hogy a büntető anyagi törvény több intézkedésben a jogászi világ erős meggyőződése szerint reformra szorul. A kérdés csupán az, hogy ezek a reformok minő terjedelemben vitessenek keresztül sürgősen. Meg kell tehát vitatni, hogy vajon a tervezet innen maradt-e, vagy túllépte azokat a határokat, amelyeket a sürgős intézkedések fogalma alá lehet venni. A tervezet kardinális kérdéseket is érint, nevezetesen a feltételes szabadonbocsátásnak, illetőleg elitélésnek, a fiatal koruakra vonatkozó intézkedéseknek és a kerítésre vonatkozó intézkedéseknek felölelésével. Természetes, hogy ezzel nincs kimerítve a büntető reformok terén megoldásra váró feladatok egész köre, de ezek a kérdések már megérlelődtek és miután nem annyira kontroverzek, közmegnyugvásra lépnének életbe. Ezzel a vitát megnyitottnak jelenti ki és felkéri Balogh Jenő egyetemi tanárt a tárgyalás alapjául szolgáló tervezet ismertetésére. Balogh Jenő előadó röviden ismertette a tervezetet és indokolta a felvetett intézkedések sürgősségét. A lopás fejezetére vonatkozó szabályozás megváltoztatását évtizedek óta minden illetékes tényező sürgeti. Legfontosabbnak és legsürgősebbnek tartja a fiatal korúak büntetési rendszerére vonatkozó reformot. Bemáth Gézának a feltételes elitélés intézménye iránt komoly aggályai vannak. Sürgősnek tartja ezeken felül a veszedelmes | őrültek ellen való védekezésnek törvénybe iktatását. Felszólaltak még : Baumgarten Izidor, Finkey Ferenc, Angyal Pál, Visontai Soma, Zsitvay Leó, Edvi-Illés Károly, Megyery István és Szilágyi Arthur Károly. A büntető törvény novellája tárgyában összehívott szaktanácskozmány f. hó 7-én folytatta az igazságügyminiszter, később pedig az államtitkár elnökletével tanácskozásait. Elsőnek Rósa Ferenc ügyvéd beszélt, ellenezve és korainak nyilvánítva a feltételes büntetés elengedését. Balogh Arnold ügyvéd utalva arra, hogy a feltételesen elitélteknek csak öt százaléka volt visszaeső, a javaslatot elfogadja. Csizmazia Ferenc képviselő a tervezetet egészében elfogadásra ajánlja. Székely Ferenc koronaügyész a csalás inditványi jellegének megváltoztatását óhajtja. A feltételes elitélést pedig helyesli. Gúnther államtitkár is helyesli a feltételes elitélést, amely felemelő hatást fog gyakorolni. Tarnai János kúriai biró az egész tervezetet elfogadja. Hérics-Tóth János kúriai tanácselnök alapjában helyesli az eszmét, de aggodalma van a felmerülhető gyanusitgatások miatt. Balogh Jenő dr. előadó bizik az intézmény hatályának erejében. Mindenütt bevált ez, nálunk sincs ok nagyobb aggodalomra. Polónyi miniszter összegezvén a mondottakat, kijelentette, hogy a büntetés feltételes elengedésének intézményét javaslat alakjában a törvényhozás elé fogja terjeszteni. A tervezet kereteit magáévá teszi, csak a csalás inditványi jellegére és a választási visszaéléseknél követendő eljárásra vonatkozólag fogja a tervezeten kivül a szaktanácskozmány véleményét kikérni. A szaktanácskozmány f. hó lü-én folytatta tanácskozását az igazságügyminiszteriumban Polónyi Géza igazságügyminiszter elnöklete alatt. Miután a tervezet felett fclytatott általános vitát a legutóbbi értekezleten befejezték, a büntetés feltételes elengedésének részletes tárgyalására tértek át. Balogh Jenő előadó ismertette azokat az okokat, amelyek miatt az angol-amerikai rendszer helyett francia-belga rendszert tartja megvalósitandónak. Nem remélhetjük ugyanis, hogy találunk elég alkalmas férfiút, ki a vádlottak előéletét beható tanulmányozás tárgyává tegye s a biró az ítélet hozatala előtt a vádlott egyéniségéről tiszta képet szerezhessen. E nélkül pedig az angolamerikai rendszer nem valósitható meg. A büntetés feltételes elengedését igazságossági szempontból követeli. Az előadás kapcsán hosszabb vita fejlődött ki, méhnek folyamán különösen kifejezésre jutott az az óhajtás, hogy a büntetés feltételes elengedésének kedvezményét tágabb keretekben valósítsák meg. Zárassanak ki abból azok, akik állandó lakhelylyel nem birnak, külföldiek, akik az állam egysége ellen izgatnak, akik más alkalommal részesültek kedvezményben vagy pedig királyi kegyelemben. Az igazságügyminiszter felvetette még azt a kérdést, nem lenne-e szükséges a minősítési törvény ama rendelkezésének megváltoztatása is, amelynek alapján a fegyelmi büntetésre itélt hivatalát örök időre elvesztheti. Az értekezletet f. hó 14-én folytatják. Teljes ülés a budapesti kir. táblán. A budapesti ítélőtábla f. hó 3-án teljes ülést tartott Csathó Ferenc elnöklésével. A jegyzőkönyvet Osvald István elnöki titkár vezette. Az elnök mindenekelőtt melegen üdvözölte a bírákat az újév küszöbén, majdjelentést tett a mult év folyamán történt személyváltozásokról. Az ügyforgalomra vonatkozólag megállapította, hogy a beadványok száma tavaly 2,924-gyel nagyobb volt, mint az előző évben. Ami a hátralékot illeti, a közpolgári ügyek hátraléka 236 darabbal, a kereskedelmi, váltó- és csődügyeké 84-gyel, a sommás felülvizsgálati ügyeké 46-tal növekedett, ellenben a büntetőügyek hátraléka 77-tel csökkent. Hogy a civilis ügyek hátraléka növekedést mutat, annak több oka van: eltekintve attól, hogy a birák létszáma kettővel csökkent, 7 táblabírót rendeltek be tavaly a Kúriához, egy táblabíró főügyészhelyettes lett, két biró ment, három pedig huzamosabb ideig betegeskedett. Ezeknek pótlása mindig néhány hetet vett igénybe, ami természetesen hátráltatta az ügyek elintézését. Az ülés további folyamán sorshúzással megalakították a fegyelmi bíróságot és az alapítványi bizottságokat. A fegyelmi bíróság rendes tagjai lettek : Tahy Mihály, Sziics István, Zubovich Rómán és Iraeger Zsigmond, póttagok: Schmidt Gusztáv, Haupt Albert, Csiky József és Csilléry Kálmán. A kúriai vegyes alapítványi bizottság rendes tagjai: Ligetkuthy Iván és Gyurkovics László, póttagok : Hrehuss Viktor és Zöld Adorján. A táblai alapítványi bizottság rendes tagjai lettek: Ligetkuthy Iván, Gyurkovics László, Hrehuss Viktor és Zöld Adorján, póttagok: Perczel János és Hatvani László. A táblai tanácsok uj beosztása a következő : I. polgári tanács (felülvizsgálati és közpolgári ügyek): Tanácselnök : Vavrik Béla. Bírák : Koós Emil, Kacskovics Jenő, Tahy Mihály, Henzch Aurél, Kéler József, Hrehuss Viktor, Zöld Adorján, Frank Lajos, Lampl Hugó és Adám György. Jegyzők: Járnicz Antal dr., egyúttal a jegyzői iroda vezetője, Somoskeöy Dezső albiró és Gyarmathy Sándor albiró. II. polgári tanács (egyszersmind úrbéri is): Tanácselnök: Zachár Emil, birák : Belus Győző, Csilléry Kálmán, Ligetkuthy Iván, Gyurkovics László dr., Papp Gyula, Horváth Géza (úrbéri előadó), Barthodeiszky Emil, Izsák Gyula, Schmör Gyula dr., Józsa István és . Gaiger Miklós (úrbéri előadó). Jegyzők : Stojkovics Tivadar fordító és Tóth Miklós dr. albiró. III. polgári tanács (egyszersmind váltó-,keresk. és csődügyek): Tanácselnök: Bubla Ferenc, birák: Gedeon Albert, Baumgarten Károly, Forrásy Ferenc, Bakó József, Kuszka Miklós, Perczel János, Szüts István, Reichard Zzigmond, Fövényessy Lajos, Schmidt Gusztáv és Hatvány László. Jegyzők : Kelemen Imre albiró, ifj. Rhorer Viktor jegyző és Kramer Emil jegyző. I. büntető tanács : Elnök: Frenreisz István. Birák: Zubovich Román, Istvánfy Lajos dr., Eördögh András, Haupt Albert dr. Jegyzők: Kulcsár Ferenc és Gelletich Frigyes. II. büntető tanács: Elnök : Devich László dr. Birák: Csiky József, Polyák Gábor és Pataky Gyula dr. Jegyzők : Hammersberg Miklós dr. albiró és Tóth László dr. jegyző. III. büntető birák : Elnök : Horváth Béla tanácsvezetői joggal felruházott ítélőtáblai biró. Birák: Balonyi Imre, Agorasztó i Péter dr., Traeger Zsigmond és Oláh Adrás. Jegyzők: Marczell János és Kirchnet Viktor dr. Kisegítő birák: Izsák Gyula dr., Schmör Gyula dr. és Józsa István. A kolozsvári kir. ítélőtábla az uj évben január ü-én tartotta meg első teljes ülését Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök elnöklete alatt. Az elnök ezen alkalomból üdvözölvén a kir. ítélőtábla tagjait, megemlékezett a mult év személyi és tárgyi mozzanatairól s előterjesztette a kir. ítélőtábla 1906. évi ügyforgalmi és tevékenységi adatait, összehasonlítva az előző év adataival. I. A kir. ítélőtábla beadványi forgalma volt, a lajstromrendszer szerint kezelt sommás felülvizsgálati ügyeken kivül: közpolgári 5,119, úrbéri 83, váltó, kereskedelmi és csőd 466, büntető és pénzügyi kihágási 3,225, fegyelmi 189, összesen 8,852; az előző évben 8,531, a múltévben tehát több volt 321-gyel, folyamatban maradt 340, az előző évben 335; az elnöki forgalom volt 5,737, az előző évben 4,39't. II. A per- és ügyforgalom volt: 1. Polgári szakokbeli per és ügy: 3,658; befej. 3,448; foly. 210. 2. Sommás felülvizsgálati ügy: 208 « 188 < 20. 3. « felfolyamodás: 11 10 « 1. 4. Zsellérper: 2 2 < —