A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 2. szám - Törvényjavaslat a családi otthon védelméről (homestead) Franciaországban

14 A JOG 5. Büntető felebbezés : 6. « felfolyamodás: 7. Pénzügyi kihágás: 8. Fegyelmi ügy: Összes ügyforgalom: 1905-ben "volt: 838; befej. 762; foly. 76. 286 « 280 « 6. 319 « 304 < 15. 40 « 28 « 12. 5,362 befej. 5,022 foly. 340. 4,987 < 4,652 « 335. A folyamatban maradt 76 bűnügyből 18 pótlás végett és 4 bizonyítás végett visszaküldetett a kir. törvényszékhez. A forgalomhoz viszonyítva a folyamatban maradt 340 ügy, 27 napi forgalomnak felel meg. III Tárgyalások és tanácsülési napok száma. Tartatott a polgári ügyszakokban 141 napon ötös és 177 napon hármas tanácsülés; összesen tehát 318 napon ; sommás felebbviteli ügyekben 56 napon szóbeli tárgyalás; a büntető ügyszakban 146 nap felebbviteli főtárgyalás és 111 nap tanácsülés; fegyelmi ügyekben 10 napra főtárgyalás ; teljes ülés 19 napon és elnöki tanácsülés 23 napon. IV. Hozott határozatok száma. a) polgári ügyszakokban hozatott összesen 3,448 határozat; ebből 1,219 itélet; b) sommás felebbviteli és zsellérügyekben 200 határozat; ebből 184 itélet; c) büntető ügyekben 1,042 határozat, ebből 727 itélet; d) pénzügyi kihágási ügyekben 304 határozat, ebből 226 itélet; ej fegyelmi ügyekben 147 határozat, ebből 10 itélet. Mindössze hozatott 5,141 határozat, ebből 2,313 itélet, 1905- ben hozatott 4,678 határozat, ebből 2,266 itélet, tehát 1906- han 363 határozattal és 47 Ítélettel több hozatott. A hozott határozatok közül volt: a) a polgári ügyszakban visszautasító 54, helybenhagyó 1905, a kettő együtt 1,959, ami megfelel 56'8°/0-nak; az 1905. évben volt 55'6°/0; b) sommás felebbviteli ügyekben v. utasító 38 és helybenhagyó 90 volt, összesen 128; megfelel 68>Yo-nak, előző évben 64-4°, o; c) büntetőügyekben visszautasító 13, helybenhagyó 424. és elutasító 198, összesen 635, megfelel 60'9<>v-nak, az előző évben volt 63'9% ; d) pénzügyi kihágási ügyekben volt v. utasító 7 és helybenhagyó 208, összesen 215, megfelel 70-7°/0-nak, előző évben volt 68-7»/0. V. A m. kir. Kúriától a kir. Ítélőtáblához leérkezett 844 polgári ügy, ebből visszautasító 49 és helybenhagyó 659, összesen 708, ami 83-8°/o-nak felel meg; továbbá leérkezett 197 büntető ügy, ebből visszautasító 93 és helybenhagyó 91, összesen 184, ami 93-4°/0-nak felel meg. VI. Tartott képesítő vizsgák. 1. Birtokrendezö mérnöki vizsgára jelentkezett 2, képesittetett 1. 2. Telekkönyvvezetői vizsgára jelentkezett 16, képesittetett 13. VII. Birói megterheltség aránya. A 15 bíróból álló teljes létszámot véve alapul. 1906-ban esett átlag egy bíróra 590 ügydarab, — előző évben 568 ügydarab ; 358 per és ügy, előző évben 332 és esett 343 határozat, előző évben 312, végül 154 itélet, előző évben 151. A kir. Ítélőtáblai birói kar terheltségét mutatja ama körülmény, hogy 1905-ben a kir. Ítélőtábláknál az országos átlag szerint egy biróra 256 per és ügy és 128 itélet esett. A mult évi megterheltetést emelte a kir. it. táblánál különösen ama körülmény is, hogy több-hosszabb betegség és személyváltozások miatt a kir. it. tábla egy bírónak 540 napi munkaerejét volt kénytelen nélkülözni, vagyis a birói munkahiány megfelel egy biró egész évi és egy biró fél évi hiányának. VIII. A kir. Ítélőtábla könyvtárának állapota: A könyvtár áll 1,493 jogi és jogtörténelmi műből 3,730 kötet- és 14 füzetben, értéke 25,736 korona 12 f. A könyvtárban a birák használatára áll 12 hazai és egy külföldi jogi szaklap is. IX. A kir. ítélőtábla bizottságai (a tanácsbeosztás már közöltetett): 1. Elnöki tanács: Fekete Gábor elnök, rendes tagok: Heppes Miklós és Gál Jenő kir. it. táblai tanácselnökök, Bocskor Mihály és Zsakó István kir. it. t. birák. 2. Könyvtári bizottság: Fekete Gábor elnök, Heppes Miklós és Gál Jenő tanácselnökök, Bocskor Mihály, Zsakó István, Pap Farkas, Haller Gábor dr., Fekete Gyula dr. kir. it. t. birák és Jékey Dániel dr. elnöki titkár. 3. Telekkönyvi vizsgáló bizottság: elnök Heppes Miklós tanácselnök, helyettese Gál Jenő tanácselnök. Rendes tagok: Bocskor Mihály, Zsakó István, Horváth Kálmán, Hosszú László; póttagok : Becsek Lajos, Pozsoni Antal, Szentkirályi Gyula dr. és Haller Gábor dr. birák. 4. Dijnoki ügyekben eljáró bizottság: Elnök: Heppes Miklós tanácselnök, tagok : Bocskor Mihály, Zsakó István, Horváth Kálmán és Hosszú László birák. 5. Fegyelmi bíróság: elnök Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök, helyettesei a tanácselnökök, r. tagok (sorshúzás utján) Horváth Kálmán, Incze GerÖ, Pap Farkas és Sámi László táblai birák ; póttagok : Zsakó István, Hosszú László, Nyirö Géza és Herczegh Zsigmond táblai birák. Külföld. Törvényjavaslat a családi otthon védelméről (homestead) Franciaországban. Az otthon védelme vagy tiz esztendő óta foglalkoztatja a francia törvényhozást. Ezen idő alatt egyes képviselők nem kevesebb mint nyolc törvényjavaslatot nyújtottak be a homcsteadról a kamarához, de ezek egyike sem került tárgyalás alá. Végre a közelmúltban e kérdésről a francia földmivelésügyi minister terjesztett egy törvényjavaslatot elő, — projet de loi sur la constitution et la conservation du bien de famille insaisissable, — amely a következő rendelkezéseket tartalmazza: I. cim. A családi otthon alapítása. 1. §. Minden, legfeljebb 8,000 frank értékű ingatlanon, megvagy kizárólag a család által lakott házból, vagy együttvéve házból s ezzel összefüggő vagy szomszédos telkekből áll, lefoglalhatatlan családi otthon alapitható. 2. §. Ily családi otthont alapithat: a) a férj saját, személyes birtokain, a közszerzemény birtokain, vagy feleségének beleegyezésével ennek tulajdonát képező vagy részéről kezelt birtokon; b) a feleség, a férj vagy bíróság felhatalmazása nélkül azon birtokon, melyeknek kezelése az ő számára van fentartva ; c) a túlélő házastárs, ha kiskorú gyermekei vannak, saját személyes birtokain ; d) azon nagyatya vagy nagyanya, — az előbbi megkülönböztetéssel, — ki unokáit magához veszi, illetőleg atyátlan vagy anyátlan, vagy erkölcsileg elhagyott árvákat magához fogad ; e) valamely elismert természetes vagy örökbe fogadott gyermek atyja vagy anyja, ha törvényes leszármazottja nincs. 3. §. Lefoglalhatatlan családi otthon csak oly ingatlanon alapitható, mely nem képezi többeknek tulajdonát. Ha azonban a jelen törvény hatálya alá eső ingatlan az 1. §-ban jelzett maximumnál csekélyebb értékkel bir, ugy ezen maximális összeg erejéig növelhető, akár javítások, akár pedig szomszédos telkek megszerzése utján. E szerzemények ugyanazon feltételekhez és alakiságokhoz vannak kötve, mint a családi otthon alakítása. A jelen törvény hatályát veszti az oly ingatlan tekintetében, melynek értéke tizenkétezer frankon tul emelkedik. Mihelyt az értéke ezen összeget meghaladja, a családi otthon jellegének fentartása az ingatlan megfelelő kisebbítésétől van függővé téve. 4. §. Családi otthon nem alapitható oly ingatlanon, mely valamely szolgalommal, vagy szerződéses, avagy birói jelzáloggal van terhelve, feltéve, hogy a hitelezők az alapítási oklevél kelte előtt, vagy legkésőbb a 6. §-ban jelzett határidő alatt lettek előjegyezve. A törvényes jelzálogkövetelések, teljes hatályuk épségében tartása mellett, az otthon alapítását még az esetben sem akadályozhatják, ha az emiitett határidőn belől kebeleztettek be. A később keletkező jelzálogkövetelések érvényesen előjegyez tethetők ugyan, de az érvényesítési jog mindaddig szünetel, mig a családi otthon jellege fennáll. A kézírással elismert adósságok hitelezői jogosítva vannak ugyancsak a 6. §-ban említett határidőn belül a családi otthon alapítása ellen felszólamlásaikat előterjeszteni. 5. §. Az alapítási okiratot a közjegyző veszi fel, kinél egyúttal a fölszólamlások is bejelentendők. 6. §. Az alapítási okiratban megjelölendő az ingatlan, ennek becsértéke, valamint az alapító elő- és utóneve, foglalkozása és lakhelye. Az alapítási okirat rövid kivonatban két hónapon át az illetékes békebiróság üléstermében úgyszintén azon község polgármesteri hivatalában függesztendő ki, melyben az ingatlan fekszik. Ezenkívül az alapítási okirat egy havi időközben kétszer a departement hivatalos lapjában is közzéteendő. 7. §. A kéthavi határidő letelte után a közjegyző az alapítási oklevelet jóváhagyás végett az illetékes békebiróhoz teszi át. Egyúttal csatolja az összes okmányokat, valamint egy oly értelmű nyilatkozatot, mely szerint felszólamlások be nem érkeztek, illetőleg a beérkezett felszólamlások visszavonattak. Ellenkező esetben a vissza nem vont felszólamlásokat tartalmazó eredeti beadványok melléklendők. 8. §. A békebiró az alapítási oklevelet csak az esetben hagyhatja jóvá, ha meggyőződött arról, hogy: 1. a becsatolt okmányok bizonysága szerint, vagy a mennyiben ez okmányok elégtelenek volnának, egy hivatalból kirendelt szakértő nyilatkozata értelmében az ingatlan értéke az 1. i<-ban megállapított maximumot meg nem haladja ; 2. a családi otthon a 4. §-ban jelzett feltételeknek megfelel; 3. valamennyi felszólamlás viszavonatott. 9. §. A jóváhagyásra vonatkozó határozatot a békebiró jegyzője haladéktalanul megküldi a közjegyzőnek. A közjegyző a jóváhagyási záradékot beiktatja és az iktatmányra az erre vonatkozó megjegyzést az 1884. évi október hó 23-iki törvény 4. $-ának 3. bekezdése értelmében szövegezett kivonat alakjában rávezeti. Ezen alakiságot az alapító vagy házastársa is teljesítheti, ha azt a közjegyző elmulasztotta volna. A feleség e részben férje felhatalmazása nélkül járhat el, még akkor is, ha a családi otthon közszerzeményen vagy a férj saját, személyes birtokain alapittatik. A beiktatás, az alapítási okirat különbeni érvénytelenségének terhe alatt, az alapítási okirat jóváhagyásától számítandó egy hónap alatt teljesítendő. II. cim. A családi otthon lentartása és szabályozása. 10. §. Az alapító oklevél beiktatásának, illetőleg a békebiró