A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 49. szám - A nő joga a váláshoz a magyar jog szerint

196 A JOG mely megállapítja, hogv az az ügyvéd vagy megbízott, aki az eljárás alatt a felek valamelyikét képviselte, kívánhatja, hogy diját és költségeit az eljárt elsó'foukbiróság meggbirálja és a képviselt ellenében megállapítsa, nem találunk különbséget választott és uivatalból kirendelt védő között, törvényes rendelkezés hiányában pedig ílven megkülönböztetést a bíróság sem állithat fel. Tarthatatlannak tűnik fel ezekhez képest a koronaugyesz perorvoslatának kiindulási pontját képező az a nézet, mely szerint a Bp. 485. §-ának az alapját a magánjogi meghatalmazás képezné, s hogy ennélfogva a védődijak megállapítása a hivatalból teljesített védelem esetében helyt nem foghatna. Ellene szól ezen felfogás helyességének az 1874. évi XXXIV. t.-cikk (ügyvédi rendtartás) 54. §-ában foglalt és a bűnvádi perrendtartás által nem érintett az a rendelkezés is, mley szerint az ügyvéd a reábízott ügyben tett készpénzbeli kiadásainak, ugy időveszteségének megtérítésén felül illő jutalomdijat is követelhet az általa képviselt féltől, sőt dijait az idézett t.-cikk 50. §-a értelmében a vagyontalan perlekedők képviselete esetében is követelheti akkor, ha az általa képviselt fél bármikép vagyonhoz jut. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék amaz eljárásában tehát, hogy a F. Mózes vádlott részére hivatalból kirendelt és annak érdekében eljárt védőnek diját saját felével szemben megállapította, törvénysértést felismerni nem lehetett. A koronaügyész perorvoslata ezek szerint nem lévén alapos, azt elutasítani kellett. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Ól- §• Ha a hagyatéki tárgyalást nem az azzal megbízott ktrközjegyző vagy ennek törvény szerinti helyettese tartotta meg, a felvett tárgyalási jegyzőkönyv hagyaték átadására alapul nem szolgálhat és az abban foglalt egyesség érvénytelen. 4,717/1902. Tekintettel arra, hogy felperesek a megtámadott tárgyalás érvényessége ellen azt is felhozták, hogy a tárgyalást nem az azzal megbízott kir. közjegyző, hanem ennek arra nem hivatott Írnoka tartotta meg és ezen állítás valósága ellen alperesek ellen nem mondottak, tekintettel továbbá arra is, hogy Sz. P. volt közjegyzői írnok tanú azt, hogy ő tartotta meg a tárgyalást és a kir. közjegyző a jegyzőkönyvet csak utólagosan irta alá, esküvel megerősítette, mindezekből megállapítható, hogy a tárgyalást nem az azzal megbízott kir. közjegyző tartotta meg, amiből azon tárgyalásnak semmissége következvén, az ott tett, a kérdéses osztályegyezségre vonatkozó nyilatkozatok érvénytelenek és az a jegyzőkönyv a hagyaték átadásának alapjául nem szolgálhat. (Kir. Kúria 1902. dec. 3-án hozott 714'902. sz. ítélete.) Szám 2,627/1906. 1. Végzés: 1. Az elsöbiróságnak idézett keletű és számú végzése helyben hagyatik ; mert tekintettel arra, hogy az 1894: XVI. t.-c. 52. §-a értelmében az örökösödési eljárásban is alkalmazandó 1886: VIII. t.-c. 34. £-nak rendelkezése szerint a biróság az esetben, ha a tárgyalással megbízott kir. közjegyző eljárásában késedelmet tapasztal, a tett intézkedésekről, és a befejezést netalán gátló akadályokról az eljáró közjegyzőtől záros határidő alatt jelentést kívánhat s ugy a megbízás teljesítésére, valamint a jelentéstételre kitűzött határidőnek megtartására a közjegyzőt 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szoríthatja, miután pedig a jelen esetben a hagyatéki bíróságnak f. é. március 5-én 1904. ö. 475/6. sz. a. kelt, és március 9-én kézbesített felhívásnak a kir. körjegyző csak annyiban felelt meg, amennyiben f. é. március 17-én 1904. ö. 373/7. sz. a. beérkezett jelentésében a vonatkozó hagyatéki ügynek mielőbbi befejezését kilátásba helyezte, azonban az ugyancsak pénzbírság terhe alatt megsürgetett megbizátt az arra f. é. április 15-ig kitűzött határidőig nem teljesítette, sőt a kir. járásbíróságnak utólagos jelentése szerint a hagyatéki ügyiratokat csak f. é. június 21-én terjesztette be, ennélfogva eme késedelmes eljárása miatt 10 K. pénzbirságban való marasztalása indokolt. 1906. szeptember 13. 4,722/1906. I. A kolozsvári kir. Ítélőtábla végzést hozott: 2. Az elsöbiróságnak idézett keletű és számú végzése a kir. közjegyző dijainak összegére vonatkozó neheztelt részében megyáltoztatik s ennek dijai 17 K. 44 fill.-ről 23 K. 44 fill-re emeltetnek fel s ebből folyólag a kir. közjegyző a felvett dij visszafizetésére nem köteleztetik. Egyebekben a végzés érintetlen marad. Eljáró biró a felfolyamodás dijai megfizetésére nem köteleztetik. Mert : az 1894 évi XVI. t.-c. 52. §-a a kir. közjegyzőt abban, hogy a tárgyalást a saját székhelyére vagy a helyszínére tűzze ki, nem korlátozza és csak azt rendeli, hogy a körülményekhez képest a tárgyalást a saját székhelyére az illetékes kir. járásbíróság székhelyére vagy a helyszínére, illetőleg a közjegyzőség székhelyére, vagy a körjegyzőséghez tartozó avagy a szomszédos valamelyik községbe tűzze ki és tartsa meg. Hogy a körülményekhez képest való tárgyalás kitűzése aképpen értendő, hogy az nemcsak a kir. közjegyzőre, hanem a felekre nézve is előnyös legyen, az magától értetik. Ha a kir. közjegyző felek érdeke ellen jár el, ezeknek s a bíróságnak is joga van ellene az illetékes közjegyzői kamaránál azért panaszt emelni, de a biróság arra nem jogosított, hogy a tárgyalásnak szerinte nem előnyös kitűzése miatt a kir. közjegyző dijait a tárgyalás megtartásának helye szerint a törvény 117. %-ában meghatározott összegben meg ne állapítsa s a tárgyalás helyének megfelelő összegben felvett dijakat részben visszatérittesse és pedig annál kevésbé, mert az általa idézett 1886. VII. t-e, 31. §-a az 1894. évi XVI. t.-c. 128. §. 5. pontja értelmében hatályon kivül van helyezve, mely okból a kir. közjegyzőnek a törvény 117. §. II. pontjában megbatározott díjtételek szerint felszámított dijai megállapitandók, ő a visszafizetés alól felmentendő volt. A felfolyamodás költségei az eljáró biró terhére az 1871. évi VIII. t.-c. 66. §. alapján megállapíthatók nem voltak, mert nyilvánvaló vétség esete nem forog fenn. (1906. évi december hó 4.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szegedi tszéknél Bródy és Fráter helybeli cég ellen, bej. jan. 18, fsz febr. I, csb Pollner Kálmán dr., tg. Fáry István dr. — A nagybecskereki tszéknél Hoffmanii Béla módosi kereskedő ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 17, csb. Gramüng Kornél, tg. Ernst Lajos dr. — A pozsonyi tszéknél Strassberg Zakariás helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 5, fsz. febr 1!, csb. Polgár Ármin dr., tg. Baracs Lajos dr. — A pozsonyi tszéknél Guttentag László helybeli kereskedő ellen, bej jan. 21, fsz jan. 28, csb. Polgár Ármin dr., tg. Müller Rezső dr. — A lugosi tszéknél Kutscherauer Béla szákuti kereskedő ellen, bej. jan. 6, fsz. jan. 27, csb. Bock Bernát dr., tg. Galiciu Demeter dr. — A nyitrai tszéknél Wágner Mátyás handlovai kereskedő ellen, bej. jan. 17, fsz. febr. 7, csb. Dobák Géza, tg. Maitsch Dezső dr. — A brassói tszéknél Haris Fieles. Fieles János helybeli cég ellen, bej. jan 29, fsz. febr. 1, csb. Jahn Frigyes dr., tg. Kovácsy Dénes dr. — A fehértemplomi tszéknél Lőwy testvérek helybeli cég ellen, bej. jan. 15, fsz. jan 31, csb. Ludvig Rezső, tg. Tornya Endre. — A nagykikindai tszéknél Steiner János zsombolyai kereskedő ellen, bej. jan. 10, fsz. jan. 24. csb. Kovács Kálmán, tg. Stokker József dr. — A szolnoki tszéknél Krausz Salamon jászkarajenői lakos ellen, bej. jan. 8, fsz. jan. 14, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Bozóky Árpád dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Ferwaguer és Ványi toki cég ellen, bej. jan 4. fsz. jan. 29, csb. Emmer Géza dr., tg. Exler Sándor dr. — A trencséni tszéknél Wertheim Gusztáv trencsénteplici kereskedő ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 31, csb. Guthy Tódor dr., tg. Héda Nándor. — A pestvidéki tszéknél Sziebold Adám újpesti asztalos ellen, bej. jan. 1U, fsz. febr. 4, csb. Endler Miklós dr., tg. Führer Simon dr. — A szabadkai tszéknél Závodszky Ferenc topolyai szabó ellen, bej. jan. 4, fsz. jan 13, csb. Kindris Gábor dr., tg. Steinitz Gyula dr. Pályázatok : A kolozsvári közjegyzői kamaránál a bethleni közjegyzői áll. dec. 15. (273) — Ugyanazon kamaránál a dési közjegyzői áll. dec. 15. (273) - A soproni tszéknél birói áll. dec. 17.(274) — A kőhalmi jbiróságnál albirói áll. dec. 17. (274) — Az alsóvereckei jbirosagnál aljegyzői áll. dec. 2 '. (277) — A tornallyai ibirósácmál albirói áll. dec. 20 (277). Gyakorlott ügyvédjelöltet keresek, ki a tót nyelvet is birja. Ajanlatok az igény megjelölésével Spitzer Gyula dr, nagytapolcsanyi (Nyitra-m.) ügyvédhez intézendők. Vagyonos ügyvéd, nagyobb irodával biró fővárosi ügyvéddel társulna, esetleg ily irodát átvenne. Nem anonim ajánlatok Mosse Rudolfhoz, Ferenciek-tere 3, kéretnek «T U 100* jelige alatt. Okleveles fiatal ügyvéd közjegyzőjelölti alkalmazást keres. Cím a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsa; jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mór dr _V_KálmáD.utca Ifi y,. RnHnif.ralrp,., 3