A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 36. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 14. [r.]

260 A JOG alig várja, hogy lerázhassa a parasitákat. A whigek többsége még külsőleg commensualista volt, de az uj alsóház saját alkotmánya és souverainitása ellen dolgozott. Hisz tudvalevő dolog, hogy mi sem gyengíti ugy valakinek vagy valaminek a hatalmát, mint mikor az saját korlátain túllépve meggyűlölted önmagát. Még a hadsereg feloszlatására vonatkozó bili is átment az alsóházban, nemhogy a létszámot emelték volna. Somcrs remek beszédben világítja meg a helyzetet. Szemére vetik a többségnek, hogy féltékenysége nevetségessé válik, fukarsága veszedelembe sodorja az országot, s azzal hogy az állandó hadsereg feloszlatására bilit hoznak, saját biztonságukat elvesztik. A király is érzi, hogy a parliament fékét vesztette, nem ellenezheti a bill-t, szentesíteni köteles. Belátta, hogy a bili csak a 7000 emberen felüli részre vonatkozik s ha ellenzi, még azt is elveszíti. Vilmos tehát egy kis commentárral szentesíti a neki nem tetsző bill-t. A jacobiták ezzel ismét a talajt elvesztik lábuk alól s nem győzik csodálni a király erős akaratát. A király bizalmatlanságot látott a dologban, kérte, hogy testőreit megtarthassa. Az alsóház ezt sem volt hajlandó megengedni. Külön bizottságot nevez ki az alsóház, mely feliratban fejtse ki az okokat, melyek miatt a háznak lehetetlen ő felsége kivánatát teljesítenie.10) A kormány és pártja a feliratot sértőnek tartotta, s a többség érezte, hogy helytelen még éles kifejezésekkel is súlyosbítani a kinos hatást, melyet a király óhajtásainak lelkiismeretes ellenzése által reá tenniök kell. Udvarias kifejezéseket tettek a gúnyos, bántók helyébe. A feliratban szemrehányásképen emlékeztették a királyt arra, hogy 1688. decemberi nyilatkozatában megígérte minden külföldi csapatnak hazabocsátását, ha az ország felszabadítását befejezi. Ez a tétel hat szavazattal a feliratban megmarad. A feliratot az egész alsóház vitte Vilmoshoz. Vilmos mélyen megsértve bár, mértékletesen és méltóságosan felel. A testőrök elhagyták az országot. (Befejezése következik.) Belföld. Bírák mozgalma. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék birái f. hó 4-én tartott értekezletükön egyhangúlag elhatározták, hogy a bírói függetlenség biztositékainak érdekében indított mozgalomhoz csatlakoznak, a bírói nagygyűlésnek Szegedre való mielőbbi összehívását szükségesnek tartják és azon magukat képviseltetik. E határozatukat valamennyi törvényszékkel, az előkészítő és végrehajtó bizottsággal közlik. A zalaegerszegi igazságügyi tisztviselők is csatlakozva a mozgalomhoz, értekezletükön a fizetések végleges és megfelelő rendezését, kellő segéd-személyzet alkazását és fokonkénti előléptetését a segégtelekkönyvvezetőknek a X., a telekkönyvvezetőknek a IX. és VIII. fizetési osztályokba leendő beosztását, a lakbérviszonyok rendezését, a hivatalos óráknak reggeli 8 órától 2 óráig egyfolytában valóban megtartását, a teljes vasárnapi munkaszünetet, a szolgálati pragmatikát és a kistisztviselők védelmét sürgetik. A szabadkai birói, jegyzői és ügyészi kar értekezletén a mozgalomhoz csatlakozva, a birói nagygyűlésnek október első napjaiban Szegedre leendő egybehivását sürgeti. Az országos bíró kongresszus tárgyában kiküldött nagyváradi végreható-bizottság a következő körlevelet küldi a birói testületekhez. A nagyváradi királyi törvényszék területén működő birák és ügyészek által kiküldött végrehajtó-bizottság még a folyó évi június 23-án kelt határozatában kimondotta, hogy az országos birói kongresszusnak összehívását szükségesnek tartja s e határozatához csatlakozás végett az ország összes törvényszékeit és ügyészségeit megkereste. E megkeresés tárgyában a közbejött törvénykezési szünet miatt több törvényszéknél még mindeddig nem hoztak határozatot. A végrehajtó-bizoitság most ez nton arra kéri azokat a birói testületeket, amelyek eddig a megkeresést nem tárgyalták, hogy azt sürgősen vegyék érdemleges tárgyalás alá s határozataikat ugy a nagyváradi végrahtó-bizottsággal, valamint a szegedi királyi ítélőtáblához tartozó birói és ügyészségi személyzet értekezletét előkészítő bizottsággal is szeptember hó lo-ig közölni szíveskedjenek. Irodalom, A kiengesztelési elmélet történeti fejlődése. Büntetőjogbölcseleti tanulmány. Irta dr. Pessina Henrik nápolyi egyetemi tanár, a római senatus alelnöke. Olaszból fordította dr. Tliót László. Különlenyomat a M. Tud. Akadémia «Athenaeum» c. folyóiratából. Budapest, l'JiiT. Hornyánszky könyvnyomdája. Szerző fejtegetései folyamán két dologra mutat rá különösen. Az egyik az, hogy a kiengesztelési elméletet nagyon réginek, sőt csaknem a tudomány első megalakulásával egyidejűnek lehet tekintenünk. A másik pedig az, hogy ezeu elmélet az emberi szellem haladásával lassan-lassan fejlődött, megtermékenyült és valódi jogi rendszerré változott, amely a büntetőjogtudományban tekintélyes helyet foglal el. ») Macaufay: i. m. VI. 190. , PALU6 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NVOMDÁJA BUOAPE4TE* Vegyesek. Az egri érseki jogliceum tanrendje az 1907—1908. tanév eJső felére. A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon : 1. Magyar alkotmány- és jogtörténet; het. 5 óra; tanár: Udvardy László dr.2. Római jog; het. 8 óra; tanár": Rátvay Géza dr. 3. Művelődés történet; het. 4 óra ; tanár: Maczki Valér dr. 4. Bevezetés a jogés államtudományokba; het. 2 óra; tanár: Molnár Kálmán drA II. évi tanfolyamon: 1. Jogbölcselet; het. 6 óra; tanár:Ladányi Béla. 2. Nemzetgazdaságtan: het. 5 óra; tanár : Huttkay Lipót dr. 3. Magyar magánjog; het. 5 óra; tanár: Csutorás László dr. A III. évi tanfolyamon: 1, Büntetőjog; h&t 5 óra ; tanár: Ludányi Béla dr. 2. Peres és perenkivüli eljárás ; het. 5 óra : tanár : Bozóky Géza dr. 3. Kereskedelmi és váltójog; het. 6 óra; tanár : Bozóky Géza dr. 4. Osztrák magánjog; het. 0 óra; tanár: Csutorás László dr. A IV. évi tanfolyamon: t. Alkotmányi s kormányzati politika; het. 5 óra; tanár: Molnár Kálmán dr. 2. Magyar közigazgatási jog ; het. '> óra ; tanár: Dambrovszky Imre dr. 3. Egyházjog ; het. 7 óra; tanár: Udvardy László dr. 4. Magy. pénzügyi jog; het. 5 óra ; tanár: Huttkay Lipót dr. B) rendkívüli tantárgyak. }. Közegészségtan ; het. 2 óra; tanár: Turtsányi Gyula dr. 2. Római perjog ; het. 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. 3. Közjogunk közvetlen jogtörténeti előzményei; het. 3 óra; tanár: Molnár Kálmán dr. 4. Magyarország gazdasági statisztikája; het. 2 óra; tanár: Dambrovszky Imre dr. ö. Népességi statisztika; het. 3 óra; tanár: Dambrovszky Imre dr. 6. A praetor jogalkotó működése; het. 1 óra; tanár: Rátvay Géza dr 7. Széchenyi István gróf, mint politikus és nemzetgazdász; het. 1 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. Ha valamely egyéni cég örökösödés utján több kiskorú örökösre száll át, abból ezen tény folytán társas cég Jesz. (Nyíregyházi kir. törvényszék 23/907. a. végzése.) A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos 2,467 906. sz. előterjesztése E. E. férj, Sch. H.-né egyéni cégügyében. Végzés. Ezen felfolyamodással kapcsolatos előterjesztés a kereskedelmi eljárást szabályozó 3,269/1881. I. M. E. sz. igazságügyminiszteri rendelet 41. §-a értelmében a debreceni kir. ítélőtáblához felterjesztetik. Erről a kereskedelmi cégjegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos értesíttetik azzal, hogy Sch. H. cégvezető, mint a kiskorú Sch. T. és M. gyámja, az üzlet folytatásához szükséges gyámhatósági jóváhagyást, a 10,077/906. P. sz. iktatott jegyzőkönyvhöz 2. sz. alatt csatolt 7,717 906. av. sz. alatt kelt árvaszéki végzéssel igazolta. Indokok; Az állandó birói gyakorlat értelmében, ha az örökhagyó üzlete gyámhatósági engedély alapján, a kiskorúak javára folytattatik a végből, hogy jobban értékelhető legyen, vagy pedig azzal a célzattal, hogy azt később személyesen folytassák, annak dacára, hogy két vagy több személy közös cég alatt kereskedelmi üzletet folytat, közkereseti társaság nem keletkezhetik. Az ily üzletek, miután ezeknél a közkereseti társaságok kizárólagos és sajátos jellemvonását képező tagokat terhelő korlátlan és egyetemleges kötelezettség hiányzik, közkereseti társaságnak nem, hanem csak u. n. komissio incidensnek tekinthetők, melynél az örökösök nem korlátlanul és egyetemleg, hanem csak az örökösödési jog szabályai szerint felelősek. Ugyanazért a kir. törvényszék nem találja magát az előbbi 10,077/906. P. sz. végzésének oly értelmében való, mely szerint E. E. Sch. H.-né egyéni cég, az egyéni cégjegyzékből a társas cégjegyzékbe átvitettessék, megválasztására indítottnak, tehát az összes iratok felülbírálás végett az illetékes H-odfoku bírósághoz terjeszteni kellett. Debreceni kir. ítélőtábla E. E. férjezett Sch. H.-né cég ügyében a nyiregyházi kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság által 1906. évi november hó 19-ik napján H ,077. P. sz. alatt hozott végzést «a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak* 1907. évi január hó 2-ik napján 23/1907. P. sz. alatt beadott felfolyamodása folytán, az 1907. évi április hó 10-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti; ugyanannak a végzésnek felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, mely szerint az E. E. férjezett Sch. H.-né cég továbbra is az egyéni cégekről vezetett jegyzékben rendeltetett vezettetni — megváltoztatja — s nevezett cégnek a társas cégek jegyzékébe való szabályszerű átjegyzését elrendeli. Indokok: az 1875: XXXVII. t.-c. 11. §-ában körülirt meghatározásra figyelemmel egyéni cégek alatt azok a cégek értendők, amelyeknek birtokosa «egy jogalany." Minthogy pedig az E. E. férjezett Sch. H.-né egyéni cég, tulajdonosának elhalálozása folytán a vonatkozó hagyatékátadó végzés a gyámhatósági határozat szerint Sch. H. törvényes képviselet alatt álló Sch. T. és Sch. M. kiskorúak tulajdona lett, s minthogy az örökösök egymással szemben önálló jogalanyok, s igy a fentebb nevezett cég birtokosa most már nem egy, hanem két jogalany, minthogy végül abban az esetben, ha valamely egyéni cég örökösödés utján több örökösre száll át, s az örökösök külön társasági szerződést be nem mutatnak, az örökösöknek harmadik személyekkel szemben fennálló egyetemleges felelősségéből kifolyóan, az örökösök társas viszonya nyilván közkereseti társaságnak tekintendő. Ennélfogva kétségtelen, hogy a fentebb nevezett cég most már mint egyéni cég megszűnt, s az továbbra az eddigi cégszöveg megtartásával mint társas cég vezetendő. Ugyanazért az elsőbiróságnak ide vonatkozó neheztelt rendelkezését meg kellett változtatni.