A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 52. szám - Impressióim a pécsi első országos rabsegélyző-kongresszusról

A JOG 387 alól kiléptek, a patronage kiterjesztését olykép kívánja, hogy ezek a gyermekvédő liga gondjaira bízassanak. Akik előtt a bünperek tragédiái lejátszanak, jól tudják, hogy az elitéltek nem mind gonosztevők, nagy része szerencsétlen, szánalomra méltó; bűntettéért tulajdonképpen nem ő egyedül felelős, hanem környezete, szerencsétlen születési viszonyok, stb.; sokan éhségből lopnak, mások csintalanságból követnek el büntettet, avagy fékezhetetlen szenvedélyük ragadja őket el, vagy neveltetésük teljesen elhanyagolt volt, nem gyomlálta ki belőlük tanítás, a nélkülözött szülői gondozás a velökszületett rossz indulatokat. A patronage nagyobb mérvű és célirányos tevékenységéhez szükséges, mint nemcsak nálunk jelenleg, hogy rabsegélyzőegyesület alakuljon meg, hanem a nagyobb erő és tevékenység kifejtéséhez szükséges, hogy az egyes egyesületek egy országos szövetséget alakítsanak, azért nézetem szerint is egyesületünknek első teendője legyen, hogy a megalakulandó országos patronage szövetségbe belép, fontos továbbá, hogy működéséről évenként évi jelentések kiadásával számoljon be. Hogy pediglen minden fogolynak tudomása legyen arról, hogy van egy patronage-intézmény, amely őt megjavulása esetén segíti, neki kiszabadulásakor munkát közvetít, családját támogatja, minden rab cellájának falán ezen tudnivalók kifüggesztessenek, kívánságaik jegyzőkönyvbe vétessenek és kérelmeik elutasításáról is indokoltan jegyzőkönyv veendő fel, a patronage iránt pedig különösebben érdeklődő egyesületi tagoknak a fogházba szabad bemenet biztosittassék. A pécsi első országos rabsegélyző kongresszus a következő határozatokat hozta: I) A kongresszus felkéri a nm. igazságügyi miniszter urat, méltóztassék intézkedni az iránt, hogy a patronage céljaira hivatalos központi szerv állíttassák fel. II. A kongresszus megalakítja a patronage-egyesületek országos szövetségét. A szövetség tagjai az összes rabsegélyzőegyesületek, úgyszintén a patronage kérdéseivel foglalkozó más egyesületek, ha a szövetségbe belépni kivánnak. III. A kongresszus szövetségi bizottságot küld ki. E bizottság elkészíti az országos szövetség alapszabálytervezetét, melyet az 1908. évi szeptember havában tartandó szövetségi alakuló közgyűlés hitelesít. Az előadói javaslat kérte, hogy mondja ki a kongresszus, hogy a rabsegélyzést, amit a törvényhozás már az 1878 : évi V. t.-c. 27. § ában imperative kimondott és amely célra a pénzbüntetésekből befolyó összegeket is részben fordítani rendelte, de amely segélyezés mindeddig nem lett teljesen keresztül víve, az egész ország területére kiterjeszteni és újra szabályoztatni óhajtja. Irodalom. A járásbirósági pervezetés. Irta Révai Bódog dr. Budapest, Grill Károly könyvkiadó vállalata. Jogi zsebkönyvek gyűjteménye VIII. Akárcsak minden egyéb vezetés, a pervezetés is művészet, valamint pedig minden művészetnek, ugy a pervezetés művészetének is megvan a maga speciális technikája. Csak aki a technikai szabályokat teljesen elsajátította, képes bárminő művészetben kiváló működésre. Mindeddig nem igen ismerünk hazai munkát, mely a mi perjogunk szabta határok között a mi perjogunk szolgáltatta anyagra vonatkoztatva foglalkozott volna alaposan a pervezetéssel. Kétszeres nehézséggel jár valamely téren az elsó'ség, önállóan kell megtalálnia a szerzőnek a módszert is, a melylyel a tárgyat kezelje. Révai kitűnő érzékkel találta meg a témájának megfelelő tárgyalási módot. Szigorúan gyakorlati alapra helyezkedik, nem fáraszt a technikai témánál mindenkor felesleges és meddő teoretikus elmefuttatásokkal, hanem biztos kézzel ragadja meg mindig a kérdés gyakorlati oldalát. Széleskörű képzettségével, alaposan feldolgozott személyes tapasztalatainak felhasználásával nemcsak hézagpótló, de általában céljának teljesen megfelelő munkával gazdagitottajogi irodalmunkat. Perrendi viszonyainknál fogva természetesen csak a sommás eljárásban lehet egyelőre szó pervezetésről, szerző mégis tekintetbe vette műve megírásánál a perrendi javaslatnak a pervezetésre vonatkozó rendelkezéseit is, az uj perrendtartás behozatalával műve aktualitását el nem veszti tehát. A könyvet melegen ajánlhatjuk. Terjedelme 360 oldal. St. A. Vegyesek. Kimutatása a m. kir. Kúria polgári és büntető tanácsainak az 1908. évre. a) Polgári tanácsok : I. Elnök : Oberschall Adolf elnök. Birák: Istvánffy József, Somogyi Mihály, Lallosevits János, Staud Lajos, Pap István, Szalay Tamás, Ligetkúty Iván. Tanácsjegyzők : Rdcz Béla jbiró, Noszlopy Antal tsz. biró. II. (felülvizsgálati) Elnök: Gottl Ágoston tanácselnök. Bírák : Mezei Albert (helv. elnök), Haváss Károly, Fittler Imre,Major Kálmán, Dezseöffy Géza, Avedik Simon, Márkus Dezső. Tanácsjegyző : Kondor Aladár albiró. HÍ (úrbéri, bánya) Elnök : Vavrik Béla lEnácselnök. Birák: Pechdta Endre, Zsembery Kálmán, Tódorffy Domokos, Tött'osy Bela, Oroszy Géza, Végh József, Zsiros Kálmán, Hrchuss Viktor. Tanácsjegyzők: Kriesch János albiró, Trombauer Árpád albiró. IV. (váltó, keresk., csőd) Elnök: — Birák: Beck Hugó, Végh János, Grecsák Károly, Schcrff János, Tolnai Antal, Karay Lajos, Sarlay Ferenc, Ludvig János, Varjassy Ferenc. Wettstein Gyula, Mennyey László, Tahy Mihály, Juhász Andor, Adolf Sebestyén, Fogler Béla. Tanácsjegyzők : Benvovits Lajos tsz. biró, Körtvélyessy György albiró, Trombauer Árpád albiró. V. Elnök : Décsey Zsigmond tanácselnök. Birák: Fráter Imre, s. Szabó László, Jantsik Viktór, Hanák Kolos, Schulek Kálmán, Dobi Imre. Tanácsjegyző: Bergcr Rezső albiró. VI. Elnök: - Birák: Illés Jenő, Horváth Kálmán, Kársa László, Balázsovich József, Vorósmarthy János Forster József, Czvek Kálmán, Nyeviczkey Ántal, Zöld Adorján. Tanácsjegyzök : Szent-Ivány Gyula, tjző, Födi Károly tsz. biró. VII. Elnök : Vági Mór tanácselnök. Birák: Vermes Cusztáv, Dcbreczenyi Miklós, Danilovics Elek, 7ury Sándor, Polgár József, Kolos Jenő Tanácsjegyző: Andrásovits Kálmán albiró. VIII. Adám Andrász tanácselnök. Birák: Popu József, Lehotzky Lajos, Lábán Lajos, Selcz József, Tomcsányi László, Ró'tth László, Plopu György. Tanácsjegyzők: Födi Károly tsz. biró, Csopey Dénes albiró. b) Büntető tanácsok: I. (sajtó) Elnök: Bernáth Géza másodelnök. Birák: Válkai Bertalan, Zsigmondovics Mihály, larnai János, Szegheö Ignác, Ribossy Kálmán, Vaiko Pál. Tanácsjegyzők: Zclenka Lajos tsz. biró, Ráth István albiró. II. Elnök: Sebestyén Mihály tanácselnök. Birák: Neuberger Ignác, Podhorányi Gyula, Onáciu Sándor, Garam Jenő, Verovácz Gyula, Ráth Zsigmond. Tanácsjegyzők: Radány Dezső tsz. biró, Mariska István albiró. III. Elnök: Bómches Gyula tanácselnök. Birák: Mezei János, Szentimrey Jenő, Pongrácz Jenő, Dogáriu Tamás, Janecskó István. Weis Károly. Tanácsjegyzők : Baráth Zoltán tsz. biró, Csengey Miklós albjró. IV. Elnök: Hérics-Tóth János tanácselnök. Birák, Berlogia Ábrahám, Szöcs Ákos, Bohuniczky Gdön, Jávor Endre, Deák Péter, Bucz Lajos. Tanácsjegyzők: Kecskés Gábor albiró, Perczel István albiró. Megjegyzés : A tárgyalások a büntető tanácsokban kedden, szerdán és csütörtökön, egyéb ülések pénteken is fognak tartatni. A debreceni kir. Ítélőtábla tanácsainak beosztása 1908. évre. I (polgári) tanács. Közpolg., tkvi, úrbéri (1896. évi XXV. t.-c.) ügyek; egyszersmind I. polgári felülvizsg. tanács. Elnök: Porubszky Jenő, a kir. ítélőtábla elnöke. Birák: Tar Gyula, kúriai birói c. és j. felruh. táblai biró (egyúttal az I polg. felülvizsg. tanács elnöke), Kölcsey Sándor, Rottler Béla, Olchváry Zoitán, Czébel Gusztáv. Tanácsjegyzők: Markovits Elemér dr. albiró, egyúttal az egyesitett felülvizsg. jegyzői iroda vezetőjének helyettese, és a berendelendő alb. II. (polgári) tanács. Közpolg., váltó, keresk., csőd, és bányaügyek és a keresk. bíróság hatáskörébe utalt vétségek, egyszersmind II. polgári felülvizsg. tanács. Elnök: Gajzágó Béla dr., kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák : Wiit László (egyúttal a II. polg. felülvizsg. tanács helyettes elnöke), Szalay József, Deák Ferenc, Dezső Kálmán dr., Papolczy Lajos. Palaticz Lajos, Matolay Gábor dr. Tanácsjegyzők: Debreczeny Barna dr. albiró, egyúttal az egyesitett jelülvizsg. jzői iroda vezetője, Fekete/Jenő dr., aljző. III. Büntető tanács. Elnök : Weér György, kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák : Unger Gusztáv, Horváth Bálint, Jeney György, Szacsvay Elemér dr., Potorán István, Dicsöfi Sándor dr., Kolbenhayer Kálmán. Tanácsjegyzők: Nagy Kálmán alb., Magoss Kálmán jző. A tanácsülések (polg és. büntető) kedden kezdődnek ; a büntető felebbviteli főtárgyaiások hetenként szerdán, csütörtökön és pénteken s ha ezek a napok törvényhozási szünnapra esnének, a következő hétköznapokon (fa. ü. sz. 119. §.), a sommás felülvizsgálati tanácsülések pedig csütörtökön tartatnak. Elvi határozatok munkásbiztositási ügyekben. Építési vállalatok alkalmazottainak saját kezelésében való segélyezésének feltételei. Az Á. Mb. H. 1901 szeptember 14-én 933. sz. a. kelt elvi határozata. Folyó évi szeptember hó 2-án 680. szám alatt kelt felterjesztése alapján az állami munkásbiztositási hivatal az 1907. évi XIX. t.-c. 135. §-a értelmében ezennel megengedi, hogy a sz^ vasutak D.-Gy—i vonalának építésével megbízott S. M. oki. mérnök, e vállalatánál alkalmazott munkásainak az idézett törvény szerint való betegsegélyezését, az ugyancsak e törvény szerint bevételezendő jutalékokból, a m —i kerületi munkásbiztositó pénztár felügyelete és ellenőrzése mellett, az alább felsorolt feltételek szerint maga teljesítse. 1. A tagsági járulék három », 0-ban állapittatik meg, melynek fele a vállalat által a munkások béréből levonható. 2. Az igy befolyó jövedelemből köteles a vállalat, elszámolás kötelezettsége mellett, a biztositási kötelezettség alá eső alkalmazottaknak, betegség esetén a m — i kerületi munkásbiztositó pénztár alapszabályaiban megállapított, de legalább is az 1907. évi XIX. törvénycikk 50. és 51. §-ban előirt segélyezést nyújtani. 3. E segélyezés teljesithetése végett a vállalat a pénztár terhére annyi orvost alkalmazhat és annyi rendelő- és betegszobát, esetleg kórházat állithat és szerelhet fel, amennyit a tagok megfelelő betegállátása megkíván. 4. A biztosításra kötelezett tagokról, az azoknak nyújtandó segélyekről, a járulékok kezeléséről, a biztosításból kifolyó összes bevételekről és kiadásokról, az e tekintetben érvényben álló