A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 51. szám - A perújítás kérdéséhez

A JOG 85. §. 1. A törvényes örökösök utasitandók perre az esetben, ha a végrendeleti 'örökösök a végrendeleteta hagyatéki eljárás során nem mutatják is be, de a hagyaték birtokában vannak. 1,705/1903­Minthogy B. T. és neje a megtartott tárgyalások rendén 12. és 13. alatt becsatolt tanúsítványokkal valószinüsitették, hogy örökhagyó javukra végrendelkezett s tekintettel különö­sen arra, hogy már huzamosabb idő óta vannak a hagyatéki vagyon birtokában, eltekintve attól, hogy a végrendeletet be nem mutatták: velük szemben a törvényes örökösök voltak perre utasitandók. (Kir. Kúria 1,787/903. sz. Ítélete.) A perreutasitás kérdéséhez a hagyatéki leltárnak a bir­tokban lévő örökös által való kifogásolása esetében, ha a ki­fogás alapját az képezi, hogy az örökös társak már a szülök életében ki lettek elégítve. Szám 3,095/97. 2. Ha a törvény alapján örökösnek nyilatkozottak egyike a szülők hagyatékaként leltározott vagyon egyes részéhez tulajdonjogot formál és e mellett azt is állítja, hogy örökös­társa örökrészére nézve már a szülők által kielégítve lett s hogy ennek következtében utóbbit örökrész nem illeti ; a mennyiben a leltárt kifogásoló örökösemé kielégítést az 1894: XVI. t.-c. 58 §. szerinti okirattal ki nem mutatja, bár a szülei hagyatékban tényleg benne is maradt, ő utasítandó perre örö­kös társával szemben, mert habár hagyatéka benmaradott, az o. ptkv. 870. §. szerint annak birói átadása előtt csak kezelője és nem birtokosa. (Kúria 4,231/97.). Szám: 3,308/98. 3. Az örökség megszerzője által a hagyatéki tárgyaláson támasztott igény figyelembe nem jöhet és a perreutasitásnak nincs helye, ha az örökségnek vagy örökrésznek átruházása vitás és az örökség megszerzője az átruházást, illetve lemon­dást okirattal nem bizonyítja, mert az 1894 : XVI. t.-c. 5. és 66. §§. egybevetéséből nyilván kitűnik, hogy az örökség át­ruházása, vagy lemondás esetén az örökség megszerzése, vagy a lemondás okirattal bizonyítandó és a 85. §. utolsó bekezdése a perrendtartást szabályozván, kétségtelen, hogy a perrendtartás arra az esetre szól, ha az örökséget meg­szerzőnek okirata van, s ez esetben, ha az átruházást köz­jegyzői vagy hitelesített magánokirattal igazolja, az átruházó, ellenesetben (ha t. i. másnemű okirattal igazolja) az örökség megszerzője utasítandó perre. (Kúria: 3,644/98.) 98. §. Szám 120/1905. I. A kir. járásbíróság végzése helybenhagyatik. Indokok: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzésében íelhozott indokokat, minthogy az azokban felsorolt hiányok e helyen is megállapítást nyertek, elfogadja s így az elsőbiróság sérelmezett végzését emez indokokból, de főleg még azért is helybenhagyta, mert a Nagydemeteren 1904. december 21-én kiállított s a felfolyamodáshoz csatolt nyilatkozat szerint felfolyamodással élők örökhagyó hagyatéka ügyében az örökösödési bizonyít­vány iránti kérés szerkesztésével és felszerelésével G. János nagydemeteri kir. körjegyzőt bizták meg, azonban nevezettet az 1868 : LIV. t.-c. 553. §-ában meghatározott hitelesített meg­hatalmazással nem látták el s ezt a már jelzett nyilatkozat annál kevésbbé pótolja, mert azon az egyik tanú éppen a meg­hatalmazott G. János, de ettől is eltekintve a most nevezett körjegyző a magyar kir. belügyminiszter által a községi és körjegyzők ügyvitele tárgyában 1902. nov. 12-én 126,000/902. sz. a. kibocsátott rendelet 93. §-ában foglalt tiltó rendelke­zésénél fogva felfolyamodással élő felektől a jelen ügyben tel­jesített magánmunkálatokra a megbízást el sem vállalhatta volna, mert az általa készített kérelem birói elfogadhatása cél­jából, m;nt előljárósági tag és mint állami anyakönyvvezető oly okmányokat kellett hogy kiállítson és a kérelemhez mel­lékeljen — s a csatolt bizonyítványokat ő is állította ki amelyek az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelem bírói elintézésével döntő fontosságúak s így olyan magánmun­kálatra vállalt megbízást, amelynek elintézésére a szükséges bizonyítványok kiállításával hivatali állásánál fogva — bár közvetve — befolyást kell gyakorolnia. (1905. február 8.) 2. A községi és körjegyző örökösödési bizonyítvány kiadása trantt ügyben magánmunkálatokra megbízást nem vállalhat ha az áItala készttett kérelem birói elfogadtatása céljából mint előljárósági tag és mint állami anyakönyvvezető oly okmányokat Kell kiállítson és a kérelemhez csatoljon amelyek az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelem birói elin­tézésénél döntő fontosságnak. 126 000 902. B. M. sz. rendelet 93. §-anoz. 120/905. I. c'^ánoT körjegyző 1904. szeptember 4-én elhalt T. I-né hagyatéka ügyében az örökösök megbízásából örökösö­dési bizonyítvány kiadása iránti kérelmet szerkesztett s azt a felek által aláíratva és az általa készített mellekletekkel fölsze­relve a besztercei kir. járásbírósághoz beterjesztette. A besztercei kir. járásbíróság a kérelmet elutasította, mert sem a kérvény, sem az osztályos egyességet tartalmazó okirat, sem az örökösödési nyilatkozat cimü okirat sem a vázrajz nincs ellátva az 1868. évi LIV. t.-c. 16/, W- §"ában és illetőleg a tkvi rendtartás 82. §-ában előirt kellékekkel. A tábla a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta. Indokok: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzésében fölhozott indokokat, minthogy az azokban fölsorolt hiányok e helyen is megállapítást nyertek, elfogadja s így az elsőbiróság sérelmezett végzését emez indokokból, de főleg még azért is helybenhagyta, mert a Nagydemeteren 1904. december hó 21-én kiállított s a felfolyamodáshoz csatolt nyilatkozat szerint felfolyamodással élők örökhagyó hagyatéka ügyében az örö­kösödési bizonyítvány iránti kérés szerkesztésével és fölszere­lésével G János körjegyzőt bizták meg, azonban nevezettet az 1868 : LIV. t.-c. 553. §-ában meghatározott hitelesített meg­hatalmazással nem látták el s ezt a már jelzett nyilatkozat annál kevésbbé pótolja, mert azon az egyik tanú éppen a meg­hatalmazott G. János, de ettől el is tekintve a most nevezett körjegyző a magyar kir. belügyminiszter által a községi és közjegyzők ügyvitele tárgyában 1902. nov. 12-én 126,000/902. szám alatt kibocsátott rendelet 93. §-ában foglalt tiltó rendel­kezésnél fogva felfolyamodással élő felektől a jelen ügyben teljesített magánmunkálatokra a megbízást el sem vállalhatta volna, mert az általa készített kérelem birói elfogadtatása cél­jából mint előljárósági tag és mint állami anyakönyvvezető oly okmányokat kellett hogy kiállítson és a kérelemhez mellé­keljen, -- s a csatolt bizonyítványokat ő is állította ki — amelyek az örökösödési bizonyítvány kiadása iránti kérelem birói elintézésénél döntő fontosságúak s igy olyan magánmun­kálatra vállalt megbízást, amelynek elintézésére a szükséges bizonyítványok kiállításával, hivatali állásánál fogva — bár közvetve — befolyást kell gyakorolnia. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A debreceni tszéknél Leitner Jenő hajdúböszörményi kereskedő ellen, bej. jan. 20, fsz. febr. 13, csb. Szoboszlay Sándor, tg. Lőwinger Ármin dr. — debreceni tszéknél Budaházy Gézáné hajdú­nánási kereskedő ellen, bej. jan 20, fsz. jan. 30, csb. Kelemen Ernő, tg. Csohány András dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Barta Béla helybeli szabó ellen, bej. jan. 15. fsz. febr. 13, csb. Szőnyi Géza dr., tg. Dávid Miksa dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Szende Adolf helybeli kereskedő ellen, bej. ján. 15, fsz. febr. 13, csb. Fertsek Gyula dr., tg. Szappanyos Gerő dr. — A gyulai tszéknél Schlesinger Izidor szarvasi kereskedő ellen, bej. febr. ü6, fsz. márc. 24e, csb. Kurcz Antal, tg. Dancs Szilárd dr. — Az egri tszéknél Berkes Pál helybeli szabó ellen, bej. febr. 1, fsz. febr. 26, csb. Mikoványi Jenő, tg. Szokolay Lajos, — A szolnoki tszéknél Tardos Benő, hb. kereskedő ellen, bej. jan. 2Í, fsz. jan. 31, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Berki József. — A kaposvári tszéknél Ficher Ignác szigetvári szabó ellen, bej. febr. 10, fsz. feb. 24, csb. Kelemen János, tg. Lhházi Hugó dr. — A bpesti keresk. és váltó­tszéknél Mautner J. Nándor hb. kereskedő ellen, bej. jan. 23, fsz. febr. 18, csb. Tomcsányi László, tg. Popp.r Tódor dr. — A szatmárnémeti tszéknél Kolb Mayer helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 20, fsz. febr. 10, csb. Horváth Benő dr., tg. Rácz Endre dr. — A nagykanizsai tszék­nél Henner Lipót perlaki keresk. ellen, bej. jan. 20, fsz. jan. 27, csb. Neusiedler Antal dr., tg. Kemény Fülöp dr. — A kaposvári tszéknél Handelsman Ignác volt inkei kereskedő ellen, bej. febr. 20. fsz. márc. 9, csb. Kelemen János, tg. Bauss Sándor. — A fehértemplomi tszéknél Rubinstein Farkas verseci kereskedő ellen, bej. jan. 2b, fsz. febr. 15, csb. Ludvig Rezső, tg. Adelmayer Ferenc dr. Pályázatok : Az egri tszéknél birói áll. dec 28 (284) — A nagyváradi tszéknél birói áll. dec. 28 (284) — A kecskeméti tszéknéI biroi all. dec. 28 (284) — A csikszentmártoni jbiroságnál birói áll jan. 1. (287) — A námesztói jbiroságnál albirói áll. jan l (287) — A ko­lozsvári kir Ítélőtáblánál birói áll. dec. 31 (286) - A körmendi ibiró Ságnál albirói áll. dec. 31 (286) A szegedi kir. ügyészségnél alügyészi all dec. 31 (286) - A vasvan jbiroságnál albirói áll. dec. 31 (286) — A budapesti keresk. és válótszéknél birói áll. dec 31 (286) — A kas­Tlw-Fil! ^,üSyészi dl>- dec- 29 (285) - A kecskeméti /rS ^Je!^la"-AdeCx,29 ^ - A gyöngyösi jbiróságnál albirói áll dec 29 (285) - A zólyomi jbiróságuál birói áll. dec. 29 (285) ­A bf?l, •', U?ZtísZSé?"él alügyészi áll. jan. 3 (288) - A balassagyar­mati tszéknél albirói áll. jan. 3 (288) »w»*WMP Kúriai és táblai értesitések. Brassó Z J. dr. A levelező-lap elment. — Naevkátólv A A vaVa"ianlV{1eUét; Fl6/rKS' * ^ Orossy, ^ e^Sztpet I KúHára ke]t b> SOraiban emlitett ügy nem érkezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom