A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 52. szám - A végrehajtási törvény novellájáról. 2. [r.]

Huszonhatodik évfolyam. 52. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 'i. sz. A JOG Budapest, 1907. december 28. Előfizetési árak: Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 4 korona (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Fé, « . 8 « HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. 1 MAGYAR flCYFÉDI, BIRÜ1, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. £gész . _ ifl . Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MOR dr. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM : A végrehajtási törvény novellája. II. Irta Fényes Vince, zilahi tszéki biró. — Az általános polgári törvénykönyv 348—361. §-aihoz. Irta Molnár Jákó dr , betétszerk. tszéki biró Munkácson. — Impresszióim a pécsi első országos rabsegélyzö kongresszusról. Irta Ausztervál László dr., kir. tszéki és fogházorvos. — Irodalom (Révai Bódog dr. : Járásbirósági pervezetés). — Vegyes. TÁRCA: A Ptolomaeusok igazságszolgáltatása a Kr. e. III. és IV. században. Irta Téglás Dezső, Budapest. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhívás előfizetésre. 1908. január elsején kezdődik A JOG huszonhetedik évfolyama. Magunkat előfizetőink további jóindulatába ajálva kérjük, hogy az előfizetés megnyitásáról — a mellékelt postautalványok által — idejekorán méltóztassanak gondoskodni. Előfizetési feltételek. negyedévre . < . 4 korona félévre 8 « egész évre „ .... 16 « Tisztelettel A Jog kiadóhivatala. A végrehajtási törvény novellájáról. Irta FÉNYES VINCE, zilahi tszéki biró. V] US) A 16. pont rettenetes tudományossággal fejezi ki a javaslatban foglalt azt a szándékot, hogy a negyedévi lakbérre szükséges pénzösszeg lefoglalható ne legyen, holott sokkal helyesebb volna azt mondani: «16. a vhajtást szenvedő és háznépe lakásának egy negyedévi bérére szükséges készpénz». Elhomályosítja azonban e rendelkezés értelmét a javaslat indokolásának a következő — meglehetősen homályos — kijelentése : «Magától értetődik, hogy abban az esetben, ha a vhajtást szenvedő részére a lakás legalább egy negyedévre természetben, vagy olykép, hogy erre az időre a lakbér már ki van fizetve, vagy olykép, hogy saját házában lakik, vagy bármi más módon biztosítva van, ez a mentesség helyet nem foglal.» Tehát e szerint ez a pont nem alkalmazható, ha a vhajtást szenvedett részére a lakás 1/4 évre biztosítva van akár a) természetbeni lakás kapása; akár b) saját házában lakása; akár c) más módon ; akár d) a lakbér előzetes kifizetése által. — Az a)—c) pontok esetében a 16. p. alkalmazásának kizárása természetes, mert ilyen esetekben nem forog fenn bérfizetés ; ellenben a d) pont esete nemcsak a javaslat szövegével ellenkezik, de részben illuzóriussá, részben pedig bonyolulttá teszi a 16. pont alkalmazását. Illuzóriussá teszi, tekintettel arra az országos szokásra, hogy a lakbér mindig előre fizetendő, tehát-e kedvezmény az indokolás intenciója szerint csak akkor lenne alkalmazandó, ha a vhajtás a lakbér-negyed utolsó napján foganatosíttatnék. Bonyolulttá pedig azért teszi az alkalmazást, mert a lakbér-negyed elején, vagy közepén avagy hónapos lakosoknál vhajtást szenvedett méltán követelhetné, hogy a vhajtás foganatosítása napjától számított 3 havi lakás biztosítására *) Előző közlemény a 49. számban. Lapunk mai száma szükséges pénz ne foglaltassák le, aminek megállapithatása végett a vhajtónak valóságos leszámolásba kellene bocsátkoznia a vhajtást szenvedettel, annak megállapítása végett, mennyi is hát a le nem foglalható pénzösszeg, holott ha a javaslatot ugy magyarázzuk, mint azt szövege kifejezi, akkor kétségtelen, hogy az igen könnyen kitudható évi bér 1/4 részének megfelelő pénzösszeg nem foglalható le. Azonkívül azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a 16. pontnak az indoklásban kontemplált magyarázata éppen azokat a pontos embereket sújtaná, akik a lakbérrel soha hátralékban nem maradnak. Mindezekre való tekintettel szükségesnek tartanám a 16. pontot akként kiegészíteni, hogy annak szövege a javaslat indokolásában foglalt szerencsétlen magyarázatot egyenesen kizárja ; miért is ezt a szöveget javasolnám: «16. a vhajtást szenvedő és háznépe lakásának egy negyedévi bérére szükséges készpénz, akár ki van fizetve a lakbér, akár nincs». A 18. pontban a javaslat 23. §-ára való hivatkozás, mint teljesen felesleges, elhagyandó volna. A 19. pont szövegezése ismét nem áll összhangban az indokolással, mert ez utóbbi szerint a 19. pont azt akarná kifejezni, hogy a járandóságokra vonatkozó mentesség akkor is fennáll, ha az éppen felvett járandóság a vhajtást szenvedettnél készpénzben találtatik ; ennek a kifejezésére azonban a javaslat a «náluk talált» szavakat szerencsétlenül használja, mert ezáltal annak a magyarázatnak nyit kaput, hogy a 2. §. többi eseteiben a foglaláshoz nem lenne szükséges a készpénznek a vhajtást szenvedett birtokában találása, hanem az akkor is lefoglalható volna, ha másnál van. Ezekre való tekintettel helyesebbnek tartanám ezt a szövegezést: «19. olyan egyéneknél, akiknek járandósága egészben vagy részben lefoglalható, az a készpénzösszeg, amely a végrehajtás foganatosításától a járandóság legközelebbi esedékességéig terjedő időre a le nem foglalható járandóság összegének megfelel.» És kigésziteném még ezt a 3. §. utolsó bekezdésének a rendelkezésével, amely szerint e foglalásmentes járandóságba be kell számítani azt az összeget, amely a vhajtást szenvedő és háznépe részére egy hóra való élelmi-, tüzelő- és világitószerre szükséges. Kocsán János ur (Jog 1907. évf. 329. 1.) a javaslat e §-ánál említi meg, mint a javaslat egy hiányát, azt a körülményt, hogy a javaslat nem tartalmaz intézkedést az ingóságok potomáron való eladása ellen. Bár ezt magam is lényeges hiánynak tartom s annak pótlását szeretném, mégis azt nem e §-nál, henem a vh. törv. 107. §-ának módosításával tartanám eszközölhetőnek. A 3. §. a sok hivatkozás miatt teljesen átszövegezendő lenne, aminél figyelembe veendőnek tartanám azt a megjegyzést is, amit Kocsán János ur a «Jog» 1907. évi 39. számában felhoz, hogy t. i. intézkedés lenne felveendő az iránt, hogy a 2. §-ban emiitett tárgyak vhajthatatlanságáról lemondhat-e a vhajtást szenvedett vagy nem és hogy gondoskodni kellene arról, hogy a vhajtási jegyzőkönyvben nyoma legyen annak, 12 oldalra terjed.