A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 51. szám - A perújítás kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 51 számához. Köztörvényi ügyekben. A férjnek az a cselekménye, hogy egy levetkőzött idegen nővel bezárkózva lefeküdt, egymagában nem az 1894. XXXI. t.-c 80. §. c) pontja, hanem ugyanezen törvényszakasz a' pontja szerinti bontó ok megállapítására alkalmas. A budapesti kir. ítélőtábla (1907. január 15. 12,270/906.) Az elsöbiróság Ítéletét oly részbeni változtatással, hogy a házassági köteléket csupán az 1894: XXXI. t.-c. 80. §-a a) pontjában meghatározott bontó ok alapján bontja fel, helybenhagyja. Indokok: Minthogy alperesnek az a cselekménye, hogy a hentesüzletben egy idegen levetkőzött nővel bezárkózva lefeküdt, mint egymagában álló, az erkölcstelen élet megátalkodott folytatásának fogalmát ki nem meriti és ekként az 1894: XXXI. t.-c. 80. §. c) pontja alá eső bontó okot meg nem állapit, hanem csupán a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértésének veendő, amennyiben a házastársi köteles hűséget érinti: a kir. tábla az elsöbiróság ítéletét a fentebbbi változtatással egyébként indokai alapján helybenhagyta. A m. kir. Kúria: (1907. június 26. 1,039/907. sz. a. III. p. t.) A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. Ha ugyanazon ügyfelek képviseletében ugyanazon jog érvényesítése iránt két külön kereset adatik be, a biróság a dolog természete szerint annak a keresetnek az alapján tartozik eljárni, amely előbb adatott be. A m. kir. Kúria (1907 október 30-án 7,801/1906. P. sz. a.) Cs. P. dr. vármegyei tb. főügyész mint Bácsbodrog vármegye árvaszéke által kirendelt ügygondnok által képv. kk. V. F. és A. T. felpereseknek B. Gy. dr. ügyvéd által képviselt V. I. és társai ellen köteles rész és jár. iránti ügyében következő végzést hozott: A kir. Kúria annak megjegyzésével, hogy az alsóbiróságok Ítéleteit végzéseknek tekinti, mindkét alsóbiróság határozatát megváltoztatja akként, hogy a kisk. V. F., A. és T. képviseletében Cs. P. vármegyei tb. főügyész által 1905. évi november hó 8-án 18,772. sz a. beadott keresettel folyamatba tett eljárást megszünteti. Indokok: Abban az esetben, ha ugyanazon ügyfelek képviseletében ugyanazon jog érvényesítése iránt két külön kereset adatik be, a dolog természete szerint a biróság annak a keresetnek az alapján tartozik eljárni, amely előbb adatott be, az utóbb beadott kereset alapján folyamatba tett peres eljárás pedig megszüntetendő. Ebből kiindulva és tekintettel arra, hogy az elsöbiróság Ítéletében helyesen megállapított tényállás szerint a V. P. örökhagyó hagyatéki ügyében perrutasitott kisk.V. F. és A. T. képviseletében édesanyjuk özv. V. Andreáné B. T. mint t. és t. gyám a vitás igény érvényesítése iránti kereset beadásával megelőzte azt a keresetet, amely a nevezett kiskorúak képviseletében ugyanazon igény érvényesítése iránt Bácsbodrog vármagye árvaszékének intézkedése folytán Cs. P. dr. vármegyei tb. főügyész által adatott be : az utóbbi kereset folytán folyamatba tett peres eljárást meg kellett szüntetni annál is inkább: mert az a körülmény, hogy Bácsbodrog vármegye árvaszéke 1905. évi nov. 3-án 41,007. sz. a. hozott határozatával a nevezett kiskornak részére a vármegyei tb főügyészt ügygondnokul kirendelte és öt a per megindítására utasította, az özvegy édesanya mint t. és t. gyám által az 1877. évi XX. t.-c. 87. §-án alapuló jogánál fogva már 1905. évi okt. 28., tehát előbb beadott kereset folytán megindított peres eljárást nem tette hatálytalanná. Ennélfogva az alsóbiróságok ítéleteit, amelyek az 1868. évi LjV. t.-c. 246. §. értelmében végzéseknek voltak tekintendők, a rendelkező részben foglaltak szerint meg kellett változtatni. Tizenkétéves kárttevő is kötelezhető kártérítésre, ha az a károsító cselekmény elkövetésekor szellemi műveltségénél fogva a felelősség felismeréséhez szükséges belátással birt. (A m. kir. Kúria 1907. október 11. 10,280/906. sz. a. IV. p. t.J A közös háztartásban élő rokonok közf. kik a vagyon jövedelmét közösen élvezik, ellenkező kikötés hiányában a fiu nejének az atya vagyonába fektetett vagyona kamat nélküli kölcsönnek, s a fiu munkálkodása ingyenesnek, illetve mind a kettő a vagyon együttesen élvezett jövedelmével kiegyenlítettnek tekintendő. (A m. kir. Kúria 1907. június 12. 5,977/906 sz. a. IV. p. t.) Nem számitható be a kötelesrészbe az olyan szolgáltatás, amely a közős örökhagyó életében, az örökösöknek a közös vagyonban tartózkodása alatt történt, s amelyre nézve nem jött létre oly megállapodás, hogy azzal a kötelesrész kiegyenlítettnek tekintessék. (A m. kir. Kúria 1907. október 10. 7,143/906. sz. a. VIII. p. t.) Budapest, 1907. december 22. Ha a hagyatékot terhelő haszonélvezeti jog folytán az örökösök osztályrészeik tényleges birtokába még nem léphetnek, ők a felperes kötelesrészének sem természetben való kiszolgáltatására, sem készpénzben való kifizetésére nem kötelezhetők. Az özvegyi jognak a kötelesrész tekintetében való korlátozása iránti kérelem a kötelesrész kiszolgáltatása iránti kérelemben benfoglaltatik. Habár bizonyítva van, hogy az özvegynek hozománya volt, de mivel ö a hozomány megkapása után kelt közös és kölcsönös végrendeletben minden vagyonát férjével, az örökhagyóval közös szerzeménynek ismerte el s illetve nyilvánította : ez által lemondott arról a jogáról, hogy hozományát a férje hagyatékából követelhesse. Örökösök pertársi viszonyából a perköltségekre nézve egyetemleges kötelezettség nem származik. (A m kir. Kúria 1907. október 29. 6,0íl;9UÖ. sz. a) Ingatlan vagyon hitbizományi jellegére vonatkozó tévedés ha az érdekeltek a való tényállásról a telekkönyv megtekintése utján meggyőződhettek volna, az ezen téves hit folytán kötött egyesség megtámadására alapul nem szolgálhat, mert a téves feltevés az érdekeltek mulasztásának és gondatlanságának tulajdonítandó akkor is, ha az hagyományos hiten alapszik. (A m. kir. Kúria 19U7. október 11. 7,16? 906. sz. a. VIII. pt.) A szerződésnek az a kikötése, hogy az illető szolgáltatás az egyik érdekelt nagykorúságának elértekor válik esedékessé, minthogy ezzel a felek az esedékesség idejére nézve kétségtelenül nem valamely bizonytalan, hanem előre meghatározható időpontot kívántak megállapítani, ugy értelmezendő, hogy a felek a teljeskoruság elérésének általános szabályát tartották szem előtt (a 24. életév betöltését) és ennélfogva az azt megelőzőleg történt nagykorúsítás által a szolgáltatás nem válik esedékessé. (A m. kir. Kúria U'07. október 31. 9,:i86/90tí. sz. a. VI. p, t.) A folyam partján lévő birtoknak a viz medréből való növekedése esetében az uj terület irányának és térfogatának megállapításánál alapul a mederrel érintkező part hosszúsága szolgál. (A m. kir. Kúria 1907. november ü. 6,131 906. sz a. II. p. t.) Az a kárkövetelés, mely a kiskorút, az öt valamely balesetből kifolylóag elvesztett vagy csökkent munka- és keresetké pesség kártalanítása fejében megilletheti, mint a sérültnek életfentartására szolgáló, a kiskorura nézve a törzsvagyon jogi természetével bir, és ennélfogva arról a kiskorú és atyja gyámhatósági jóváhagyás nélkül érvényesen nem rendelkezhet. (A m. kir. Kúria 1907. június 18. 3,U40'906. sz. a. VII. p. t) Az olyan ítéletnek, amely az ingatlannak közös birtoka bocsátására kötelezést tartalmaz, eleget tett a marasztalt fél, amidőn ellenfelének közös birtokba lépése ellen sem eleve nem tiltakozott, sem ellenszegülési szándékot nem nyilvánított, ellenkezőleg a perbeli ellenfél birtokba lépésének eltűrése iránt készséget a község birája előtt is kijelentette. (A m. kir. Kúria 1907 október 29. 7,803/906. sz. a. VIII. p. t.) Az a körülmény, hogy a birtokos ingatlant nem mindig közvetlenül, hanem hosszabb időn át a birtokos részére különböző szolgáltatásokat teljesítő zsellérek által gyakorolta, az elbirtoklás folytonosságára és kizárólagosságára befolyással nincsen. (A m. kir. Kúria 1907. november 7. 3,999/1906. sz a. IV. p. t.) A szerződéstől való elállás a szerződő feleket kölcsönösen a szerződés előtti állapot helyreállítására kötelezi. (A m. kir. Kúria 1^07. november 5. 6,390/1906. sz. a III. p. t.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az 1868. évi LIV. t.-c. 244. §-ban szabályozott halai által való hitelesítési eljárás is a per bírósága vagyis azon biróság elé tartozik, amely biróság a letettnek nyilvánítani kért esküt megítélte. Amennyiben tehát ilyen eljárás váltóeljárásra utalt perekben merül fel, ugy kétségtelen, hogy a hnlal által való hitelesítés kérdésében is a váltóbiróság jar el. A kassai kir. ítélőtábla 1907. évi márc. hó 11-én 240/1907. v. sz. a. dr. K. L. ügyvéd által képv. «Gömöri takarékpénztár részvény társaság* cég felperesnek id J. E. ügyvéd által képviselt E. A. alperes ellen 54 K. tőke s jár. iránti ügyében kör étkezőitg végzett: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzését az 1881: LIX. t.-c. 39. i?-a o), illetően C) pontja alapján hivatalból megsemmisíti s a kir. törvényszéket arra utasítja, hogy a vitás ügy felett a köztörvényi eljárásra előirt perjogi szabályok szerint alakítandó tanácsban ítéljen. Indokok: A birói ítélettel megítélt eskü letettnek kimondása iránt az 1868 : LIV. t.-c. 244. §-ában szabályozott eljárásra az 1881. évi 2,851. I. M. Eln, sz. a. kibocsátott rendelet nem irány-