A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 51. szám - A perújítás kérdéséhez

380 A JOG Géza, helyettes előadó: Sereghy Mihály dr., szavazók: Lehoczky Lajos, Pajor Kálmán dr., Fekete József. A tanács jegyzői irodájának vezetője: Jesck László segédhivatali igazgató. I. Büntető tanács. (Rendes és III-ad folyamodásban intézendő büntető ügyek.) A tanács elnöke: Szentkereszty Zsigmond báró, kir. Ítélőtáblai elnök. Birák: előadók: Harmathy Károly, Képes L. Miklós, Böhm Jenő, szavazók : Bócz Géza, Dániel Lajos dr. II. Büntető tanács. (Rendes büntető ügyek és pénzügyi kihágások). A tanács elnöke: Urbdn Adolf, kir. kúriai birói cim és jelleggel felruházott kir. ítélőtáblai biró. Birák: előadók : Molnár Géza, Balogh Samu, Téth Imre; szavazók : Imrik Péter dr., Geleta Géza. Tanácsjegyzők: Eszenyi Sándor, Marosi Endre kir. albirák, Szolnok Jenő, Benkö Ernő bírósági jegyzők és Hollmayer Béla bírósági aljegyző. A polgári tanácsok üléseiket a hétfői napokon kezdik meg s kedden, esetleg szerdán folytatják. Tárgyalási nap : csütörtök. A büntető felebbviteli főtárgyaiások napja : hétfő (párhuzamos), kedd (párhuzamos), szerda (havonkint kétszer főtárgyalás és kétszer III-ad fokú bűnügyek tárgyalása). Erőszakos nemi közösülés kísérlete alatt elkövetett emberölés minösitése és büntetése. A B. T. K. 237. §-a kölön büntetési tételt állapit meg azon esetre, ha az erőszakos nemi közösülés közben a sértett nő halála is okoztatott. Ezen szakasz alkalmazásánál mindenekelőtt felmerül az a kérdés, vájjon ez esetben anyagi vagy eszmei halmazat vagy egy delictum complexum forog-e fenn. Az anyagi halmazat megállapítása a külön törvényes büntetési tétel felállítása által ki lévén zárva, a bíróságok a judikaturának a halmazat kérdésében követett irányának megfelelően az eszmei halmazatot mellőzték és vádlottat csak az erőszakos nemi közösülésben mondották ki bűnösnek, habár a terhére szintén megállapított és egyidejűleg elkövetett szándékos emberölés büntette sokkal súlyosabban büntetendő, mint az erőszakos nemi közösülés. E minősítésnél döntő volt az, hogy a vádlott terhére megállapított delictum complexum a szemérem elleni és nem az ember élete elleni bűntettekről szóló fejezetben van elhelyezve. Hasonló delictum complexum a rablásról szóló fejezetben is meg van állapítva, midőn a B. T. K. 349. §-ának utolsó bekezdése arra az esetre, ha a rablás közben a szándékos emberölés büntette is követtetett el, külön büntetési tételt felállít. Ebben az esetben azonban a judikatura ingadozó volt és eleinte anyagi, azután eszmei halmazatot állapított meg, míg végre a Kúria itt is csak egy delictumot ismert fel. Holott a jelen esetben a minősítés kérdése egy bíróságnál sem merült fel. Nézeteltérés volt a bíróságok között a jelen esetben arra nézve, vájjon a B. T. K. 237. §-ában megállapított életfogytig tartó fegyház képezi-e az alapvető büntetési tételt, midőn a delictum complexumnak egyik büntetendő cselekménye csak kísérlet maradt. A törvényszék a kísérletről szóló fejezetben megengedett enyhítést alkalmazta és vádlottat 7 évi fegyházra Ítélte, a felsőbíróságok azonban ezt az enyhítést mellőzték és kimondották, hogy ha csak az egyik cselekmény is bevégeztetett, a kísérlet büntetéséről szóló szabályok ezen delictum complexumnál nem alkalmazhatók. Hasonló esetben, ahol ugyancsak az erőszakos nemi közösülés kísérlete emberölés mellett forgott fenn, a Kúria szintén csak egy büntetendő cselekményt állapított meg és a büntetést a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett 12 évi fegyházban határozta meg, kimondván ezzel azt, hogy ezen delictum complexum esetén a kísérlet büntetésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (Kúria: 1907. jul. 2. 6,235. sz. a.) Párbér mikor képez dologi terhet? A Kúria 31. számú döntvénye szerint magában véve az, hogy a canonica visitatio szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgiltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a párbér az ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék, Ennek az elvnek folyománya, hogy abban az esetben, ha oly ingatlanok, amelyek után a tulajdonos párbért teljesített, a parochiális köteléken kivül álló (más vallású) egyén tulajdonába mennek át, kikötés hiáayában a párbér teljesítésének a kötelezettsége az uj tulajdonosra átmentnek nem vehető. A kikötés hiányát nem pótolja az a körülmény, hogy az uj tulajdonos tudta, hogy jogelődje az ingatlan után párbért fizetett. (Kúria : 1907. szept. 26. 7,500/906. sz. a.) Törvényhatóság kártérítési keresete polgármester ellen. Az 1886: XXII. t.-c. 88. §-a az elöljáróság tagjai elleni kártérítési keresetek megbirálását minden megszorítás nélkül utalván a bíróságok hatáskörébe, a fegyelmi bíróság határozata a kártérítési kötelezettségnek birói ítélettel megállapítására önmagában véve elfogadható alapot nem szolgáltat és igy a bíróság az ilyen perekben sem zárkózhatik el attól, hogy a kártérítési kötelezettséget és annak a mérvét a perben felhozott összes bizonyítékok mérlegelésével saját birói meggyőződése alapján állapítsa meg. (Kúria : 1907 szept. 11. 2,546/906. sz. a.) A községi elöljáróság határozatának kézbesítése alkalmával a határozatot hozó hatóság megsértése miatt indított ügy elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi május 27-én hozott határozata. A m. kir. minisztérium a L. A. ellen hatóság megsértése miatt tett feljelentés tárgyában a v—i kir. járásbíróság és a v —i járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Ennek az ügynek az elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: K. község elöljáróságának feljelentése szerint L. A. k—i lakos földbérlőt a községi elöljáróság, mint mezőrendőri kihágási biróság 1906. évi október hó 23-án hozott ítéletével mezőrendőri kihágás miatt elitélte. Amidőn 1906. évi október hó 24-én a községi kézbesítő az ítéletet neki kézbesítette, az udvaron volt mezőgazdasági cselédei előtt következőkép fakadt ki : «Sz . . . . az ilyen bíróságra, amely ilyen ítéletet hoz.> A v—i járás főszolgabirája 1906. évi 4451. sz. alatt kelt végzésével a feljelentést illetékes elbírálás végett a v—i kir. járásbírósághoz tette át. A v— i kir. járásbíróság az ügyészségi megbízott azon indítványához képest, hogy a Btk. 262. §-ába ütköző nyilvános becsületsértés vétsége miatt az iratok a sz—i kir. ügyészséghez áttétessenek, a feljelentést a nevezett kir. ügyészséghez áttette. A sz—i kir. ügyészség 1906. évi 6,267. sz. a. kelt iratával az iratokat a főszolgabíróhoz visszaküldte, azzal, hogy a gyanúsított által használt kifejezés a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát állapítja meg. Av—i járás főszolgabirája 1907. évi 4,451. sz. alatt kelt végzésével kimondotta, hogy a feljelentés elbírálására hatáskörrel nem bír, mert a sértő kifejezés a Btk. 262. §-ába ütköző vétségnek előfeltételét képező nyilvánosság előtt történt s mert a Kbtk. 46. §-ában meghatározott kihágás kritériuma az, hogy valaki hatósági hivatalnokot vagy közeget hivatalos eljárásában illessen sértő kifejezéssel. A v—i kir. járásbíróság 1907. évi 76/2. sz. a. kelt jelentésében azt vitatta, hogy a cselekmény a becsületsértés ismérveivel nem bir, hanem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás tényálladékát állapítja meg. Ezen tényállás alapján az ügy elbírálását a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert amint a főszolgabíró e részben helyesen kifejtette, a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás — amelynek elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznék — ebben az esetben törvényes alkotóelem hiányában, nevezésen azért nem állapitható meg, mert a sértő kifejezés hivatalos eljárás közben használtatott ugyan, de nem az eljáró hatósági tag vagy hatósági közeg ellen s ezzel a főszolgabíró a maga részéről az ügyet érdemlegesen elbírálta. A fenforgó ügy tehát jelen állásában abból a szempontból bírálandó el, hogy megáliapitja-e a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát, amely vétségnek az elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-c 18. §-a I. 6. pontja által a kir. biróság hatáskörébe van utalva. (21,069/907. I. M. sz.) Inditványi határidő számítása rágalmazás esetén. Egy magánuradalom előtt az intéző ellen valaki panaszt emelt, mire az uradalom igazgatósága fegyelmi eljárást rendelt, melynek befejezte után a panasz alaptalannak találtatott. Az intéző most rágalmnzás miatt tett feljelentést. Kérdés merült fel, vájjon a rágalmazási indítvány előterjesztésére a törvényben előszabott három havi határidő melyik időponttól számittassék, azon naptól, amelyen sértett fél a panasz tartalmáról értesült, vagy pedig a fegyelmi eljárást befejező felmentő ítélet kézbesítésétől. A judikatura olyan esetekben, melyekben a rágalmazás valamely feljelentésben foglaltatott és a feljelentés eljárás tárgyát képezte, a három havi határidőt azon naptól számítja, melyen a fegyelmi ítélet a sértettnek kézbesittetett. A jelen esetben az alsóbiróságok is erre az álláspontra helyezkedtek, nem is tették ténymegállapítás tárgyává azt, mikor jutott a panasz tartalma a sértett tudomására. A Kúria azonban itt megkülönböztetést tett a közhatóság előtt folyamatban lévő fegyelmi eljárás és valamely magánszemély által alkalmazottja ellen elrendelt fegyelmi eljárás között és kimondta, hogy csak az előbbi esetben számítandó a három havi határidő a fegyelmi felmentő ítélet közlése napjától, ellenben magánszemélyhez intézett feljelentés esetén a három havi határidő attól a naptól számitttatik. amelyen a feljelentés tartalma a sértett fél tudomására jutott. A Kúria ennek folytán mindkét alsóbirósági ítélet megsemmisítése mellett utasította az elsőbiróságot, hogy ezt a napot határozza meg ítéletében. (1907. febr. 19. 1,638. sz. a.) Foglaló vagy vételári előleg? A kötlevél szerint a vevő az eladónak 500 frtot adott át «á Conto dieses Schlusses». A bpesti kir. tábla ezt az 500 frtot, bár a felek nem nevezték foglalónak, ilyennek minősítette, mert a szerződés megkötésekor adatott, kellő arányban is állt a vételárhoz, utóbbi pedig csak körülbelül egy évvel később volt fizetendő. A Kúria a kötlevélben használt kifejezést vette irányadóul és ehhez képest az 500 frtot nem foglalónak, hanem vételári előlegnek minősítette, ebből következik, hogy a szerződésszegő előadótól nem követelhető az összeg kétszerese. (1907 szept. 26. 835. V. 906. sz. a.) Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16 V„ Rudolf-rakpart 3. P*LL*6 RÉSZVÍNVTAlWMjto NVOWftÍM BUO««TBN