A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 50. szám - A büntetőjog válsága a XIX. század három utolsó évtizedében. 3. [r.]

198 A JOG Indokok : Alperesek tagadták, hogy a váltót aláírták, vagy nevük aláírására valakit meghatalmaztak volna, felperes annak a bizonvitására, hogy a váltót alperesek megbízásából H. József irta alá, rá mint tanura hivatkozott. H. József azonban a per adatai szerint meghalván, ki nem hallgatható, felperes az aláírások valódiságának bizonyítására más bizonyítékot föl nem hozott, hanem arra ajánlott tanukat, hogy a 2) alatti biztosítéki okiratot B. János alperes látta el kézjegyével, hogy a váltó a biztosítéki okiraton alapszik s a váltóban foglalt követelés még fenn áll, kifizetve nincs. Ezek a körülmények azonban nem vonatkozhatnók az aláírások valódiságára és valódiságuk esetében sem állapítanák meg alperesek váltókötelezettségét, ha aláírásuk valódisága bizonyítva nincs ; ezért e tanuk kihallgatását az elsöbiróság helyesen mellőzte. De helytelenül járt el a kir. törvényszék abban, hogy az aláírások valódiságának bizonyítására esküt ítélt az alpereseknek; mert felperes esküvel bizonyítani nem kivánt, már pedig az aláírás valódiságára a váltó eljárás 26. tj. *--ik bekezdésén és a ptr. 172. §. a) pontján alapuló eskü hivatalból, anélkül, hogy a bizonyító fél hivatkoznék rá, meg nem ítélhető. Ennélfogva az első bíróság ítéletét megváltoztatni s a sommás végzés hatályon kívül helyezésével a keresetet elutasítani kellett, mert felperes nem "bizonyította az aláírások valódiságát. Felperes mint pervesztes marasztalandó volt a perköltségben. A 9,353,905. számú kérvényért, amelylyel felperesi képviselő a kir. ítélőtábla 2,444/905. számú rendelete folytán meghatalmazását bemutatta — felperes képviselő dijai megállapíthatók nem voltak ; — mert meghatalmazását köteles lett volna a tárgyalás kezdetén a kereset első példányával beadni; a kérvényre tehát saját maga adott okot. A m. kir. Kúria (255/906. V. szám alatt ]907. évi május hó 21. napján) következő ítéletet hozott: A m. kir. Kúria a másodbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A nyereségben részesedő alkalmazott nincs jogosítva főnöke keresk. könyveinek előterjesztését a prdts. 188. §-a alapján kérni. A budapesti kir. ítélőtábla: (1907. november hó 13-án 9,752. sz. a.) A kir. Ítélőtábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok -. A kereskedőnek vagy jogutódainak perbeli ellenfele állításai igazolására a K. T. 34—36. §-ai értelmében kérheti ugyan, hogy a bíróság a per folyamában a kereskedő könyveinek és azokhoz tartozó üzleti iratainak felmutatását rendelje el, ezeknek a prdts. 188. §-ban szabályozott eljárás utján való közlését azonban csak akkor szorgalmazhatja, ha a könyvek és üzleti iratok közte és ellenfele között közös okiratot képeznek. Minthogy felperes — perbeli előadása szerint •— nyereségben részesedő alkalmazottja volt alperesek jogelődének, néhai H. J.-nak, a főnök kereskedelmi könyvei és üzleti iratai pedig, melyek közé az alkeresetben egész általánosságban említett üzleti jegyzékek, faktúrák és fuvarlevelek is tartoznak, az alkalmazott és a főnök között közös okiratokat nem képeznek, mert az alkalmazottnak nincs joga főnöke kereskedelmi könyvei és iratai megtekintéséhez és e könyvek és iratok nem az alkalmazott érdekében és a főnök és alkalmazott kölcsönös jogviszonyának tanúsítására vannak vezetve és kiállítva : ennélfogva felperes azoknak, mint közös okiratoknak előterjesztését, a prdts. 188. §-a alapján alkeresettel annál kevésbé követelheti, mert az e szakasz által szabályozott eljárásban csak az előterjesztendő okirat szövegének megfelelő tartalom, nem pedig az ellenfél birtokában levő okiratok tartalmából következtetés és kiszámítás utján levonható eredmény képezheti bizonyítás és megállapítás tárgyát, felperes pedig egyenként és részletesen sem meg nem jelölte az előterjesztendő könyveket és iratokat, sem elő nem adta azok mindenikének tartalmát. A fedezeti váltó, amely azzal a feltétellel adatott, hogy az csak akkor lesz perelhető, ha az alapváltó behajtható nem volna, célját éri, mihelyt az alapváltó, bár nem is á kötelezettől, kielégítést nyer. Aki puszta átadás utján jutott a váltó birtokába, nem tekinthető oly harmadik személynek, aki ellen a váltótörvény 92. § a szerint csakis azok a kifogások érvényesíthetők, amelyek magából a váltóból származtatnak. (A m. kir. Kúria 1907 október hó 22. 1,307/1906. v. sz a. IV. p. t.j A kereskedelmi meghatalmazott a megrendelési jegyben foglalt tözsdebirósági illetékességi kikötésnek, mint ilyen megrendeléseknél szokásos kikötésnek kiállítására fel van hatalmazva (A m. kir. Kúria 1907. június hó 12. 780/1907. v. sz. a. IV. p. t.) tési kötelezettségét, amidőn a biztosítási feltételek a robbanó anya^ szállításának bejelentését írják elő és a biztosított nem jelentette be. hogy a hajó calciumcarbiddal van megrakva. (A m. kir. Kúria 1907. június hó 14. 596/1906. v. IV. p. t.) Ha valamely tartozás után, a lejáratig, a törvényes 5" ,-nál kisebb kamat van kikötve és a felek a késedelem tartania alatt járó kamatra meg nem állapodtak : az adós fizetési késedelmének beálltától a törvényes 5°/o késedelmi kamat jár. (A m. kir. Kúria 1907. szeptember hó 4. 7,974/1906. sz. a.) Az olyan szerződés, amelyben a gyáros kizárólagos kép. viseletét és gyártmányainak kizárólagos eladási jogát bizonyos területre és időre reá ruházza valakire, aki viszont arra kötelezi magát, hogy ezen időn át csak ezen gyártmányokat fogja azon terület fogyasztóinak eladni: megbízási jogügyletnek tekintendő, amely a szállított áruk meg nem felelő volta miatt akkor is felbontható, ha a meg nem felelő árut az azt szállítónak rendelkezésére nem is bocsátották. IA m. kir. Kúria 1907. szeptember hó 11. 871/1906. v. sz. a. IV. p. t.i Az, aki részt vett a részvénytársasági alakuló közgyűlésen, amelyen az alapító a részvénytőke 30 százalékának befizetéséről jelentést tett és amelyen a részvénytársaság megalakultnak kimondatott, nem kifogásolhatja utóbb saját részvényaláirásat azon az alapon, hogy a jegyzett részvények névértékének 10 százalékát az aláírásnál be nem fizette és igy aláírása a kereskedelmi törvény 151. §-a értelmében semmisnek tekintendő (A m. kir. Kúria 1907. szeptember hó 10. 1.108/1906. v. sz. a. IV. p. t.) A keresk. törvény 11. §. 2. bekezdésében foglalt és nyilvánvalóan a közkereseti társaságok cégének szövegére nézve (kereskedelmi törvény 13. §) is irányadó rendelkezés szerint csakis olyan toldat foghat helyt a közkereseti társas cég szövegében, amely a társas üzletnek, vagy a társasági tagok személyének megjelölésére szolgál; ilyennek a kért szövegben előforduló <Danubius» szó nem tekinthető. (A m. kir. Kúria 1907. augusztus hó 26. 1,068/1907. v. sz. a. IV. p. t.) A váltótörv. 90. §-ában szabályozott gazdagodási kereset csak azt a váltóhitelezőt illeti meg akinek magánjogi követelése nincs és a váltóigéret hatályosságának ideje alatt sem volt a váltóadós ellen, akár azért, mert köztük magánjogi viszony egyáltalán nem keletkezett, akár azért, mivel a váltó éppen a köztörvényi tartozás megszüntetése végett adatott. Az, aki váltói fedezet mellett kölcsönt vett fel, azt a váltó elévülése után is viszszafizetni köteles, s igy sem a váltó elévülése által, sem a váltói ügylet megkötése következtében nem gazdagodik. (A m. kir. Kúria 1907. május hó 16. 3,997/1907. sz. a. IV. p. t.) Ha a váltóban vagylagosan két fizetési hely van megjelölve, az a mindkét fizetési helyen kijelölt személy illetőleg telepesnél bemutatandó, s a fizetés hiánya miatt az óvás mindkettő ellen felveendő. (A m kir. Kúria 1907. október hó 14. 805/1906. v. sz. a. IV. p. t ) Az elévülési határidő megállapításánál is alkalmazást nyer a keresk. törvény 329 §-ában kifejezett az a jogszabály, hogy a hetekben, hónapokban vagy még hosszabb időszakban megállapított határidők lejárata arra a napra esik, mely a kezdő napnak naptár szerint megfelel. (A m. kir. Kúria 1907. október hó 23. 1,116/1906. v. sz. a. IV. p. t.) A kötlevélben foglalt ez a kikötés: .-peres esetekben eladó választása szerint a budapesti áru- és értéktőzsde választott birósága véglegesen dönt», akként értelmezendő, hogy azzal per esetére csakis a budapesti áru- és értéktőzsde választott birósága van kikötve, s igy a kikötés nem vagylagos. (A m. kir Kúria 1907. július hó 8. 896/1907. v. sz. a.) A vízzel vegyült calciumcarbid a robbanó anyagokkal egy tekintet ala esik ugyan és ennélfogva a calciumcarbidnak vizén szállítása nagy mértékben veszélyes ; ha azonban megállapítható hogy a biztosítási kötvény kiállítása idejében a forgalom akkori közfelfogásához hiven a felek egyike sem tarthatta a calciumcarbidot robbanó anyagnak: a biztosított nem sérti meg bejelenBünügyekben, A részvénytársasági igazgatóság tagjai ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés az esküdtbíróság hatásköréhez tartozik. A budapesti kir. ítélőtábla: (1907. évi október hó 18-án, 6,457. sz.) A felfolyamodást a B. P. 379. §-ának 4. bekezdése alapján elutasítja. hidokok: A kereskedelmi törvénynek a részvénytársrságokról és szövetkezetekről mint nyilvános számadásra kötelezett vállalatokról rendelkező fejezetei az '«igazgatói» elnevezést nem ismerik. Ennek folytán az igazgatói állás fogalmát a törvény egyéb rendelkezéseiből és a gyakorlati élet értelmezéséből kell meríteni. Ebből a szempontból pedig megállapiható, hogy igazgató alatt első sorban azokat a közegeket kell érteni, kik akár az igazgatói, akár ehhez hasonló elnevezés alatt a közvetlen ügyvezetéssel vannak megbízva, de tágabb értelemben ugyanezen fogalom alá esnek az igazgatóság tagjai is, különösen azoknál a vállalatoknál, melyeknél az igazgatóság tagjai maguk közvetlenül intézik el az ügyvezetést is. Ezen ügyvezetési felelősségnél fogva tehát az igazgatóság tagjai éppen ugy alá vannak vetve a sajtó után gyakorolt nyilvános ellenőrzésnek, mint az ilyen vállalat «tisztviselői* és ezért az igazgatóság tagjainál is fenforog az az ok, amelynél fogva az 1897. évi XXXIV. t.-c. 16 S-ának: 2 bekezdésében megjelölt egyének ellen nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés es rágalmazás a törvény által az esküdtbíróság ele utaltatott. 6 E szerint az elsőfokú végzés megváltoztatására nem forogván fenn ok, a felfolyamodást mint alaptalant el kellett utasítani A TUtÍ VáHalat mÍnt 3 vasPály* tulajdonosa abban az 111*u ,a vaspályákra vonatkozó az életbiztonság és az egészség oltalma végett kiadott rendeletnek vagy szabályrende-