A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 50. szám - A büntetőjog válsága a XIX. század három utolsó évtizedében. 3. [r.]

A JOG L9 létnek megszegéséből reá kár háromolhatik, a KBTK. 111. §-ában meghatározott testi épség elleni kihágás elkövetése által jogaiban sértettnek (Bp. 13. g-ának hatodik bekezdése) tekintendő, aki a sértett részére a Bp. 42. §-ában biztosított jogokat igénybe veheti. A m. kir. Kúria (1907. okt. 23. 8,221,1907. B. sz. a.) testi épség elleni kihágás miatt vádolt P. János ellen a nyíregyházai kir. törvényszék által végzéssel elintézett bűnvádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán nyilvános tárgyalás alapján a koronaügyész meghallgatása után vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a vasúti vállalat mint a vaspálya tulajdonosa abban az esetben, ha a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság és az egészség oltalma végett kiadott rendeletnek vagy szabályrendeletnek megszegéséből reá kár háromolhatik, a kih. 'Btk. 111. §-ában meghatározott testi épség elleni kihágás elkövetése által jogaiban sértettnek (Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése) tekintendő, aki a sértett részére a Bp. 47. §-ában biztosított jogokat igénybe veheti. Megsértette tehát a törvényt a nyíregyházai kir. törvényszék 1906. évi november hó 21-én 7,007. sz. a. hozott jogerős végzésével annyiban, amennyiben a nyiregyházavidéki kisvasutak részvénytársaságot a P. János terhére rótt, a kih. Btk. 111. §-ába ütköző kihágás elkövetése által jogaiban sértettnek nem ismertééi és a bűnvádi eljárást törvényszerű vád hiányának indokából megszüntette, habár az emiitett kihágás elkövetéséből a pótmagánvádlóként fellépett nevezett részvénytársaságra kár háromolhatott. Jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal. Indokok •. P. János kótaji kistanyai lakos, dohánykertész a nyiregyházavidéki kisvasutak részvénytársaság feljelentése szerint 1906. évi augusztus hó 12-én tehenét felügyelet nélkül hagyva, a tehén az emiitett vasutak pályatestére, illetőleg vágányai közé került és a vonat által elüttetett. P. János az ellene ezen feljelentés folytán a kih. Btk. 111. §-a alá eső testi épség elleni kihágás miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben azzal védekezvén,, hogy őt a tehénnek őrizet nélkül hagyása tekintetében gondatlanság nem terheli, az ügyészségi megbízott a vádat elejtette, minek következtében az eljárás a nyiregyházavidéke kisvasutak részvénytársaság mint pótmagánvádló által fentartott vád alapján folytattatott. A nyíregyházai kir. járásbíróság vádlott terhére gondatlanságot nem talált megállapíthatónak és 1906. évi október hó 15-én 1906. B. III. 453/2. szám alatt hozott Ítéletével vádlottat a vád alól felmentette. A nyíregyházai kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság 1906. évi november hó 21-én 7,007. szám alatt hozott jogerős végzésével az elsőfokú bíróságnak a pótmagánvádló által felebbezett ítéletét, hivatkozással a Bp. 384. §-ának 11. pontjára, megsemmisítette és a vádlott ellen megindított bűnvádi eljárást megszüntette azért, mert «sem a feljelentésből, sem a tárgyalás adataiból nem tűnik ki, hogy a P. János terhére feljelentett cselekmény az azt feljelentő nyiregyházavidéki kisvasutak részvénytársaságnak valamely jogát sértette vagy veszélyeztette, következőleg ebben az ügyben a nevezett részvénytársaság sértettnek nem, hanem csak egyszerű feljelentőnek tekintendő, mint ilyent pedig az ügyészségi megbízott által a tárgyaláson elejtett vád képviseletének átvételére való jog meg nem illeti.* A kir. törvényszék ezzel a kijelentéssel és az eljárásnak a jelzett indokból való megsemmisítésével a törvényt megsértette. Mert a tehénnek felügyelet nélkül hagyása, annak a vágányok közé kerülése és a vonat által történt elüttetése a vaspályán vagy annak közelében lévő személyeket vagy árukat veszélynek tevén ki, kétségtelen, mikép a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság és az egészség oltalma végett kiadott rendeletnek vagy szabályrendeletnek megszegéséből a jelen esetben a feljelentő vasúti vállalatra mint a vaspálya tulajdonosára, ugy közvetlenül, valamint a vasutak törvényileg megállapított kártérítési kötelezettségéből kifolyóan közvetve is, kár háromolhatott. Minthogy pedig a Bp. 13. §-ának hatodik bekezdése szerint sértett az, akinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkisérlett bűncselekmény, nyilvánvaló, mikép a jelen esetben a feljelentő vasúti vállalattól a sértett minősége és a Bp. 42. §-ában biztosított pótmagánvádlói jogosultsága a törvény aiapján nem volt megtagadható. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir hatálylyal, a Bp. 442. §-ának utolsó bekezdésén alapul. Vádlott a varrógépet az eladó részéről történt azzal a kikötéssel vette meg, hogy a gép tulajdonjoga a vételár teljes letörlesztéséig az eladót illeti, mindamellett a gépet, bár annak 250 korona vételára csak 28 koronát törlesztett, elzálogosította, a btkv. 355. §-a alapján elitéltetett. (A m. kir. Kúria 1907. szeptember hó 25-én, 7,609. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi kamara választmánya az ügyvédi rendtartás 35 §-a értelmében az ügyvédet s illetve ügyvédjelöltet csakis az ezen rendtartás 34. §-ának eseteiben törölheti a lajstromból hivatalból. Az a körülmény pedig, miszerint az ügyvédjelölt idejét csak a délelőtti szokásos órákban szenteli a joggyakorlatnak, a 34. §-ban felsorolt esetek közé nem tartozik. A budapesti ügyvédi kamara következő végzést hozott: A kamara F. T. dr. ur jelentése alapján G. J.-t az ügyvédI jelöltek lajstromából 1904. április 1-től kezdődő joghatálylyal hivatalból törli, mivel idejét csak a délelőtti szokásos órákban szenteli a joggyakorlatnak. A m. kir. Kúria (1907. évi szeptember hó 17-én 5,881. P sz.) alatt következő határozatot hozott: A kir. Kúria az ügyvédi kamara választmányának 1444 905. számú végzését megváltoztatja, az ezen szám alatt 1905. évi május hó 12-én beadott felebbezést elfogadta és ennek folytán az 1,088/905. számú végzést vizsgálat tárgyává tévén, azt a végzést megsemmisíti. Indokok: Az 1,088/905. számú végzéssel G. L az ügyvédjelöltek lajstomából hivatalból töröltetett. Ez ellen a határozat ellen az ügyvédi rendtartás 14. §-a értelmében az ügyvédjelöltekre is alkalmazandó 35. §. utolsó bekezdése szerint felebbezésnek van helye, az ama határozat elien 1905. évi május hó 12-én kellő időben beadott felebbezés tehát visszautasítható nem volt; ezért az 1,444/905. számú végzést meg kellett változtatni, s az emiitett felebbezést el kellett fogadni. Az ennek következtében vizsgálat alá vett 1,088,905. számú végzést pedig meg kellett semmisíteni ; mert az ügyvédi kamara választmánya az ügyvédi rendtartás 35. §-a értelmében az ügyvédet s illetve ügyvédjelöltet csakis az ezen rendtartás 34. §-ának eseteiben törölheti a lajstromból hivatalból, az 1,088/905. számú határozatban a törlés okául felhozott körülmény azonban a fentebb idézett törvényszakaszban felsorolt esetek egyike alá sem vonható. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az örökhagyót illetett zálogjognak az örökös javára történt bejegyzése után 1/10°',0-tóli illeték jár. (10,487/906. sz.) Mezőgazdasági szeszgyár jövedelme III. osztályú kereseti adó alá esik, kivéve, ha a szeszgyárat állami kedvezmény illeti meg. (1905/907. sz.) Ha valaki iskolás fiukat családjába felvesz, s őket bizonyos havi dijért lakással és élelemmel ellátja, ez a foglalkozás III. osztályú kereseti adó tárgyát nem képezi. (1907/907. sz.) Az 1881. évi LXX. t.-cikkben biztosított illetékmentesség kedvezménye igényelhető a vételárhátralékból etedö jelzálogkövetelés átváltoztatásánál is, ha a vételár jelzálogkölcsön jellegét veszi fel. (3,889/907. sz.) Az önsegélyző szövetkezet akkor is igényelheti az 1880. évi LX. t.-c. 1. §-bau foglalt adómentességet, ha tagjainak terményeit értékesiti vagy ha gazdasági eszközök beszerzését közvetíti. (2,015/907. sz.) A 630 K.-t tul nem haladó kamat- vagy életjáradék utáni adómentesség a jogi személyeket egyáltalán nem, hanem csakis a természetes személyeket illeti meg. (13,369/906. sz.) Földadóelengedés azon a cimen nem igényelhető, hogy a földterület földárja miatt bevethető nem volt és hogy a földárja következtében felázott terület megművelés és bevetés után termést nem hozott. (7,710/906. sz.) Ha a bérlő a bérletet egy harmadik személynek a bérbeadó beleegyezésével ugy engedi át, hogy az ö kötelezettsége megszűnik: jogügylet megszűnése cimén jogosan igényelhet illetékleengedést. (13,615/906. sz.) Uradalommal kötött erdővételnél az az összeg is vételárat képes, melyet a vevő az uradalmi tisztek nyugdíjintézetébe köteles a szerződés szerint fizetni. (14,070/906. sz.) Ha az egyetemleges illeték kötelezett fél közül egy felebbezctt s ennek ügyében a közigazgatási biróság itélt is: ez az Ítélet nem érinti a többi fél felebbezési, illetve illetékvisszatériiési jogát. (15,737/906. sz.) Kisajátítási joggal biró, nyereségre alakult vállalatoka kisajátított földterület megszerzése után a kártalanítási összegek alapján megszabandó vagyonátruházási illetéknek akkor is csak a felér ész ét tartoz?iak fizetni, ha az ingatlant nem birói, hanem magánegyességgel szerzik meg. (1,311/906. sz.) Örökösödési bizonyítvány kiadása iránt inditott eljárás eseten az örökösök a hagyatékot minden esetben, tehát akkor