A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 50. szám - A büntetőjog válsága a XIX. század három utolsó évtizedében. 3. [r.]

372 A JOG a főszolgabíró határozatát megsemmisítette, mert a közigazgatási hatóság hatásköréhez csak a gazda és a cseléd között felmerült vitás kérdések elintézése tartozván, az olyan keresetek, amelyekben a cselédbért a szolgálati viszony megszűnése után a gazda örökösétől követelik, a bíróság előtt indítandó meg. Eszerint az s—i kir. járásbíróság és H. vármegye alispánja között hatásköri összeütközés esete merült föl, amelyeknek elintézéseképpen a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utasítani: mert M. Fáni, ki cselédkönyvvel is el volt látva, a közigazgatási hatóságnál tett előadása szerint havi 20 K bérért, mint szakácsnő szolgált F. Józsefnél, az 1876. évi XIII. t.-c. 1. §-a értelmében cselédi szolgálatot teljesített, szolgálatának bére iránti követelése tehát az 1870. évi XIII. t.-c. 115. és 116. §-a értelmében a közigazgatási halóság hatáskörébe tartozik ; mert továbbá az a körülmény, hogy nem szolgálatadója, hanem a gazda örökösei ellen lép fel — amint azt a minisztertanács már több izben, így |887. év október hó 25-én és 1900. évi május hó 28-án hozott határozataiban kimondotta, — a cselédbér jogi természetén és az ezen alapuló hatáskörön nem változtat. (56,977/907. B. M. sz.) Az, aki másnak ajtajához kívülről fogas boronát állit oly módon, hogy az a szögeivel befelé áll és véletlen mozditas vagy érintés következtében az ott lakóra eshetik, nem magánlaksértést, hanem az 1879. évi XL. t.-c. §-ába ütköző kihágást követi el. Az ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. évi április hó 4-én hozott határozata. A. vármegye közönségének. A kir. minisztérium a H. Anna és 1). Anna h—i lakosok ellen másnak ajtaja elé szöges borona állítása miatt folyamatba tett ügyben a k—i járás főszolgabirája és a k—i kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Ennek az ügynek az elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: H. Irma h—i lakos postamester feljelentése szerint H. Anna és D. Anna h—i lakosok azzal vannak terhelve, hogy 1906. évi április hó 20-án a H. Irma udvarra nyiló konyhájának ajtajához kívülről egy fogas boronát állítottak fel, oly módon, hogy az szögeivel befelé állott és a véletlen mozdítás, vagy érintés következtében a feljelentőre eshetett volna. A k—i járás főszolgabirája 1906. évi június hó 21-én 352. kih. szám alatt kelt iratával a feljelentést — mivel szerinte magánlaksértés esete panaszoltatott — illetékes elbírálás végett a k —i kir. járásbírósághoz tette át Ak—i kir. járásbíróság 1906. évi június hó 23-án 932/1- szám alatt kelt végzésével kimondotta, hogy a feljelentés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, mert a feljelentésben leirt tényállás az 1879. évi XL. t.-c. 118. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát állapítja meg. A k-i járás főszolgabirája 1906. évi augusztus hó 8-án 352/3. szám alatt kelt s az alispánhoz intézett jelentésben újólag azt hangoztatta, hogy a panaszlottak cselekménye magánlaksértést képez. Minthogy az eddigi eljárás során nem merültek fel arra adatok, hogy panaszlottak másnak lakásába, ahhoz tartozó helyiségbe vagy kerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, vagy hamis kulcsok használata mellett behatoltak volna, sem arra, hogy másnak lakásába, üzlethelyiségébe, vagy azokhoz tartozó valamely helyiségbehatoltak volna be, cselszövénynyel, vagy a lakással rendelkezőnek akarata ellenére; minthogy ily körülmények között sem a magánlak megsértésének büntette (Btkv. 330. §.), sem annak vétsége (Btkv. 332. §-a) ez idő szerint megállapíthatónak nem mutatkozik : ennélfogva tekintettel arra, hogy a panaszlottakat terhelő cselekmény alkalmasnak látszik a kih. Btkv. 118 §-ában meghatározott kihágás tényálladékának megállapítására, az 1897. évi XXXIV. t.-c. 19. §-a 1. pontjának rendelkezéséhez képest a hatáskör kérdésében a fenti értelemben kellett dönteni. Az ipartörvény 176. §-a alapján eldöntendő vitás kérdésekben első sorban az illetékes iparhatóságnak kell érdemlegesen határoznia ; az iparhatóság tehát e vitás kérdéseket birói eljárásra nem utasíthatja. A m. kir. minisztertanács 1906. évi július 5-én következő határozatot hozott. A m. kir. minisztérium K. I.-nek S. I. elleni 210 K. kártérítési ügyében a veszprémi kir. törvényszék V. vármegye enyingi járásának főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1869. évi IV. t.-c. 25. t?-a alapján vizsgálat alá vévén következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigaztatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok : K. 1. kovácsmester Veszprém vármegye enyingi járásának főszolgabirájához 1905. évi 4,208. sz. alatt beadott panaszában azt adta elő, hogy S. I. földmives Lajos nevü fia, aki 1904. május hó 25-étől 1907. évi május hó 24-dikéig tanoncnak sserződött hozzá, tőle ismételve megszökött, kérte ebből az okból a tanonc-szerződés felbontását és S. I. tandíj- és ellátás kárpótlása címén 402 K.-ban marasztalását. A főszolgabíró az 1905. évi 4,208/905. sz. alatt hozott határozatával a tanoncviszonyt megszüntette s a panaszost kárigényével polgári perutra utasította az 1884. évi XVII, t.-c. 176. ^-ára hivatkozva. K. I. ezután az enyingi kir. járásbírósághoz 453. sz. alatt beadott sommás keresettel kívánta 210 K.-ra leszállított követelését érvényesíteni, azonban a kir. járásbíróság az 1905. évi 453. sz. alatt kelt végzésével a keresetet hivatalból visszautasította, mert az 1884. évi XVII. t.-c. 176. §-a szerint az iparosok és a tanoncok között felmerült azon vitás kérdések, melyek a tanoncviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak, az elsőfokú iparhatóság által döntendök el, e törvény rendelkezéseiből pedig nyilvánvaló, hogy a kártérítés tárgyában a határozathozatal az iparhatóság hatáskörébe tartozik, az a felett érdemi határozatot hozni köteles, az érdemi határozathozatalt mellőzni, az ügyet hatásköréből elutasítani s a felet kártérítési követelésével a polgári perutra utasítani jogosítva nincsen; a bíróság csakis az ügwiekaz iparhatóság által érdemleges elbírálása után járhat el, ha valamelyik fél a határozattal meg nem elégszik s a kihirdetéstől számított 8 nap alatt igényeit a biróságnál érvényesiti. Ezt a végzést az 1906. évi 8. sz. alatt a veszprémi kir. törvényszék is helybenhagyta. Eszerint a veszprémi kir. törvényszék és az enyingi járás főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképpen a közigazgatási hatóság elé kellett az eljárást utasítani, mert a kir. járásbíróság részéről felhozott helyes és kimerítő indokok szerint a bírói eljárást megelőzőleg, az iparhatóságnak kell ebben az ügyben eljárnia. Jogerősen, bizonyos időtartamban megállapított, hivatalvesztésre itélt magán-szülésznő, ez idő alatt magángyakorlatot folytathat, ha csak ettől itéletileg kifejezetten el nem tiltatott. A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 55,399. sz. határozata G. vármegye alispánjának A vármegye tiszti főorvosától «tudakozólap* érkezett hozzám, melyben hibaigazítást kér arra nézve, hogy jogerős ítélettel 3 évi hivatalvesztésre itélt okleveles magánbába ez idő alatt magángyakorlatot folytathat-e? Ami a kérdés érdemét illeti, erre vonatkozólag a miheztartás végett, az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg a következőket közlöm : Az 1876. évi XIV. t.-c. 49., 50., 140., 146., 159. és 162. §-ainak, valamint az 1896. évi XXVI. t.-c. 46. §-ának rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a törvény a szülésznői gyakorlat feltételéül az ország területén érvényes szülésznői oklevél vagy tiszti főorvosi képesítő okmány bírását (1876. évi XIV. t.-c. 50. §.), ennek a tiszti főorvos által történt megvizsgálását (162. §. e) pont) és az oklevélnek a törvényhatósági közgyűlés által történt kihirdetését (159. §. d) pont) írja csak elő. E törvényes feltételek fennforgása esetén minden okleveles szülésznő magángyakorlatot szabadon folytathat. Ez a gyakorlat tisztán magánjellegű és hatósági ellenőrzés alá csak a törvény által megkívánt képesítés megállapithatása céljából vonatott. A szülésznői oklevélnek e célból történt hatósági felülvizsgálata és kihirdetése csak magára az oklevélre, de nem a szülésznői gyakorlatra vonatkozik, amelynek csupán előfeltételét képezi, anélkül, hogy a szülésznői gyakorlat hatósági megerősítés folytán viselt hivatal, szolgálat vagy állás jellegét nyerné. Ily jelleggel a szülésznői gyakorlat csak abban az esetben bir, ha a szülésznő azt állami, törvényhatósági vagy községi szolgálatban teljesiti. A büntetőtörvénykönyv alapján bizonyos időtartamban kiszabott hivatalvesztés-büntetésnek kettős hatálya van, úgymint : egyrészt elveszti az elitélt ennek alapján a viselt hivatalát, ha az a Btk. 55. §-ában felsoroltak valamelyikét képezi, másrészt az ott felsoroltakat az itéletileg megállapított határidő alatt meg nem szerezheti. A Btk. 55. §-a ilyenekül csak a kinevezés vagy választás utján nyert közhivatalt, közszolgálatot, hatósági megerősítés folytán viselt hivatalt, szolgálatot vagy állást emliti, amelyek alá a fent kifejtettek alapján, a magánszülésznői gyakorlat azonban nem vonható. Ha tehát a szülésznő jogerősen bizonyos időtartamban megállapított hivatalvesztésre Ítéltetett, ezen idő alatt magángyakorlatot folytathat, mert a kiszabott büntetés következtében csak állami, törvényhatósági vagy községi szülésznői állását — amennyiben ilyennel birt — vesztené el, illetőleg az ítéletig megállapított időtartam alatt ezek egyikét sem szerezheti meg. A magángyakorlatot a szülésznő csak abban az esetben nem folytathatja, ha az illető szakképzettséggel járó foglalkozásának gyakorlatától végképpen vagy határozott időtartamra itéletileg kifejezetten eltiltatott, ami a Btk. 291. és 310. §-aiban meg határozott gondatlauságból elkövetett emberölés, illetőleg testsértés vétségeinek eseteinél fordulhat elő és amely esetekbeni ezt az ítélet nem a hivatalvesztés kifejezéssel, hanem mindenkor a fenti szavakkal világosan és határozottan rendeli el. A hegyközségi rendtartásban foglalt szabály megszegése miatt indított ügy elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1906. évi július 5-én hozott határozata). Vadásztársulat által bérelt területen elkövetett jogosulatlan vadászás miatt a büntető eljárárás csak az egylet képviseletére illetékes elnök panaszára indítható meg. ( A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 704. sz. hat.) A kereskedő által segédjével szemben kötbér megfizetése iránt támasztott követelés elbirálása az ipartörvény 176. §-a alapján az iparhatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács 1907. február hó 20.) A társasági szerződések után az illetéki díjjegyzék 89. tétel 1. B. b. pontja alapján fizetendő II. fokozat szerinti illeték a szerződésben kikötött ingó vagyonbetétek tehermentes tiszta értekétől járJKözigazgatási bíróság 1907. március 6. 221/1907. P. sz. a.) PtUAi résZvéNYTÁflBASÁO H10Hmi.lt, BUOAPÍSTEN