A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 50. szám - A büntetőjog válsága a XIX. század három utolsó évtizedében. 3. [r.]

370 A JOG gyermekek az örökhagyónak nem gyermekei s minthogy ezt ugy az anyjuk, valamint az örökhagyó is kijelentették s megerősítették, az utóbbi azáltal is, hogy azon gyermekekről végrendeletileg sem akart tudomást venni, róluk gondoskodni, — bizonyos hogy de facto nem gyermekei, nem vérrokonai. Ellenben a testvérek vérrokonok. Helytelennek kell de jure tartani ez esetben már azt is, hogy a gyermekek az anyától már éveken át elváltán élt atya nevére lettek beanyakönyvelve; mert akkor mire való a törvényes vélelem? Mire való, hogy az özvegy nőnek 10 hónap előtt (hacsak előbb le nem szül), törvényesen újra férjhez mennie nem szabad! : Az apasági perekben mire való lenne bevárni a 10 hónapot?! Itt tehát a törvényes vélelem fennforgott, de nem volt, aki azt hivatalból észlelte és kellőképpen és helyen alkalmazta volna! Ez pedig vastag hiba az igazságszolgáltatás terén, ahol annyi a törvénynagyarázó és törvényhozó jogász ember!! Helytelen dolog az is, hogy ez az anyakönyvi állapot megmaradhatott még a válóper befejezése után is. Hiszen a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. Oö.^-a szerint a biró felbontó Ítéletben a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől is határoz; s mielőtt a vagyonjogi viszonyok tekintetében határozna, nem lehet mellőzni annak a per során is felhozott s mindkét fél részéről beismert ténykörülménynek eldöntését: a létező gyermekek törvényesek-e vagy sem! ? Hogyha pedig ez az ítéletben indokoltan megállapítva van és az ítélet jogerőre emelkedett: akkor a házassági válóperekben hozott «Birói szabályzat)) 36. §-a értelmében az ítélet az anyakönyvi hivatalokkal megtelelő helyesbítések végett közlendő! Ez tehát mind mulasztás, az anyakönyvvezető, a házas (elvált) felek, a közgyám, az ügyvédek, (házasságvédő) és a bíróságok részéről az egész vonalon. Most azután az árvaszék ezeknek a jogi ruináknak a tetején megállva adja ki a jelszór: «Hic Rhodus, hic salta !» s a vérrokonokat perre utasíttatja a törvénytelen kiskorú igénylők ellen, amikor ezeknek a jogcímük szappanbuborék —vagy a formaságok jogfolytonossági hiánya ! Azután ki lesz felelős a kiskorúak vagyoni károsodásáért, avagy a vérrokonok igazának elkobzásáért r! Csorba Géza, szeghalmi kir. közjegyző. Irodalom. Tözsde-Almanach az 1898. évre, szerkeszti és kiadja : Nyáry József tözsdetitkár (Budapest, V. ker., Tőzsdepalola). A Tözsde-Almanach tartalmazza az összes tőzsdei szokásokat, szabályokat és a tözsdebiróságra vonatkozó törvényes rendelkezéseket, figyelemmel az utolsó időkig előfordult változásokra. A könyvben feltalálhatók a tőzsdebiróság gyakorlatát feltüntető jogesetek ugy a perrendtartás, minta tőzsdei szokások vonatkozó szakaszainál feldolgozva, valamint lexikonszerüleg, alfabetikus sorrendben összeállítva. A könyv elején elhelyezett általános tájékoztató és gondosan szerkesztett betűrendes mutató segélyével bárki, még a laikus is könnyen feltalálhatja a tőzsde intézményét érintő vagy a tőzsdei ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket. A terjedelmes anyag tömör, de tiszta és éles nyomással akként van feldolgozva, hogy a zsebben kényelmesen elfér. Ara zsebalaku puha angol vászonkötésben 7 koronás a szerkesztőnél kapható. Vegyesek. A korlátolt beszámithatóság. A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportja f. hó l()-én ülést tartott az akadémián A'/V/W Gyula miniszteri tanácsos elnöklésével. Ott voltak: Múller Kálmán főrendiházi tag, Bogdanovics Lucián görög-keleti püspök, Balogh Jenő egyetemi tanár, Hodossy Imre, Zsitvay Leó, a büntetőtörvényszék elnöke, Ghyczy Béla nyűg altábornagy, Nyeviczkey Antal és Balonyilmre. táblai birúk, Magyarevits Mladen dr. tiszti főorvos és mások. A felolvasó ezúttal babarci Schwartzer Ottó dr. udvari tanácsos volt, aki a korlátolt beszámithatóságról tartott érdekes előadást, különösen büntetőjogi vonatkozásaiban. A felolvasó kifejtette, hogy a korlátolt beszámítás tekintetében ugy a büntetőjog, mint a közigazgatási jog terén különeges intézkedés szükséges. A jogi irodalom különben a kérdésben különféle nézeteket vall. A felolvasó véleménye az, hogy a büntető törvényt a természeti törvényeknek megfelelően kell módosítani és pedig a korlátolt beszámithatóság főbb formái szerint. Előadását Schwartzer a. jövő kedden folytatja A szegedi kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1908. évre. Polgári ügyek szakosztálya. I. tanács. Közpolgári ügyek. Úrbéri ügyekben szaktanács. Elnök: Seyfried József kir. ítélőtáblai elnök. Bírák: Veress Károly kúriai biró, elnökhelyettes; Budav János táblabíró, elnökhelyettes; Kecskeméty Dániel dr., táblabíró; Hubacsek Pál táblabíró; Bodolla Béla dr., táblabíró; Batta János táblabíró. Tanácsjegyzők : GyengSKornél dr., albiró; íLubay László dr., aljegyző. A tanácsülés kedden kezdődik. II. tanács. Közpolgári ügyek. Váltó-, kereskedelmi és csődügyekben szaktanács. Elnök: Vén András kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Bírák: Orkonyi Ede táblabíró, egyúttal elnökhelyettes; Tóth Aurél táblabíró; Grün József táblabíró; Longauer Ferenc dr., táblabíró. Tanácsjegyzők: Szeless Cyörgy albiró ; László Adolf dr. albiró: a tanácsülés szerdán kezdődik. III. tanács. Végrehajtási, tkvi és hagyatéki ügyekben szaktanács. Elnök : Weér György kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák : Kanyó Lajos táblabíró, egyúttal elnökhelyettes ; Raskó István táblabíró ; Kiss Bertalan táblabíró; Kovács Károly táblabíró ; Borcsiczkv Béla táblabíró. Tanácsjegyzők : Piciere Béla albiró; Hubáy László dr., aljegyző. A tanácsülés szerdán kezdődik. Felülvizsgálati tanács. Elnök: Vén András, kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák : Orkonyi Ede dr., táblabíró, elnökhelyettes ; Raskó István dr., táblabíró ; Tóth Aurél táblabíró ; Bodolla Béla dr. táblabíró ; Grün József táblabíró ; Kiss Bertalan táblabíró ; Longauer Ferenc dr., táblabíró; Borcsiczky Béla táblabíró. Tanácsjegyzők; Szeless György albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetője: László Adolf dr. albiró, egyszersmind a jegyzői iroda vezetőjének állandó helyettese. Tárgyalási n3pok kedden és pénteken. Büntető ügyek osztálya. Büntető tanács. Elnök : Weér György kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Rácz Gyula táblabíró, elnökhelyettes; Biró Vilmos táblabíró, Möga Ödön táblabíró ; Dahnay Pál táblabíró ; Molnár Elemér táblabíró (ez utóbbi kettő a Iü-ad fokú büntető ügyeket és a jöved kih. ügyeket intézi) ; Polgár Sándor dr. táblabíró. Kisegítők: Raskó István dr. táblabíró; Kovács Károly táblabíró. Tanácsjegyzők : Korpássy Gyula dr albiró ; Lovasy Ernő dr. aljegyző. Főtárgyaiások : hétfő, szerda, csütörtök, péntek. Tanácsülés és 111-adfoku ügyek tárgyalása kedd. A kassai kir. ítélőtábla szaktanácsainak beosztása s büntető ügyekben a felebbviteli főtárgyaiások, valamint tanácsülések napjainak meghatározása az 1908. évre. Polgári ügyek szakosztálya. 1. tanács. Közpolgári, bánya, úrbéri (1896. évi XXV. t.-c.) váltó-, keresk. és csődügyek. Elnök: Berczelly Jenő kir. ítélőtáblai elnök. Birák: Bethlenfalvy Antal* Hedry Lőrinc (bányaügyek),* Radványi Antal * Both Miklós, Altdorffer István (bányaügyek),* Görgey Sándor dr., Roskovics János,* Bessennyey Béla dr., Wekerdy Pál. Tanácsjegyzők: Laczkó Andor albiró, Brudl Fülöp aljegyző. II tanács. Közpolgári ügyek. Felülvizsgálati tanács (1893. évi XVIII. t.-c). Elnök: Pcchy Aurél kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Taug Emil kúriai bírói cim és jelleggel (a felülvizsgálati tanácselnökének állandó helyettese), Bethlenfalvy Antal, Raisz Béla, Iledry Lőrinc (főkép felülvizsgálati ügyek), Radvány Antal (főkép felülvizsgálati ügyek), Emö'dy Béla, Both Miklós (felülvizsgálati ügyek is), Altdorffer István (felülvizsgálati ügyek is), Görgey Sándor dr.,* Roskovics János, Harsányi Gusztáv. Tanácsjegyzők: Irányi Géza albiró (a jegyzői iroda vezetője), Lábos Béla albiró (a jegyzői iroda vezetőjének helyettese). Büntető ügyek szakosztálya. Elnök : Arnold Sándor kir. ítélőtáblai tanácselnök. Bírák : Váry Gyula, Madzsar Károly dr., Spóner Gyula dr., Emőd\> Béla*, Roskovics János,* Besscnnyey Béla dr.*, Rédeky István, Hubay Gyula. Tanácsjegyzők: Gyika Emil albiró (könyvtárnok), Osztermann Ernő jegyző. — Jegyzet: A *-gal megjelölt birák az illető szaktanácsban kisegítőkként működnek (Alt. bírói ügyv. szab. 337. ij-a). Felülvizsgálati ügyekben a kir. Ítélőtábla a tárgyalásokat rendszerint kedden és csütörtökön fogja tartani. Büntető ügyekben a kir. ítélőtábla a felebbviteli főtárgyalásokat és a tanácsüléseket hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön és ha ezek a napok (vagy közülök valamelyik) törvénykezési szünnapra esnének, a következő hétköznapokon, illetve hétköznapon fogja tartani. Nemzetközi jogi kongresszus Budapesten. A nemzetközi jog müvelésére alakult ^Nemzetközi Jogi Egyesület* (International Low Association) a budapesti ügyvédi kamara és a hazai jogi egyesületek meghívása folytán 1908. szeptember havában Budapesten fog ülésezni. A kongresszus itteni működését előkészítő bizottság a költségek viselésére az igazságügyi kormányt kérte fel, amely tekintettel a nagytekintélyű nemzetközi egyesület általános érdekű működésére, a kérést teljesítette s erre a célra a a költségvetésben 35,000 K.-t irányzott elő. A kassai kir. ítélőtábla telekkönyvi vizsgálóbizottságát az 1908. évre a következően alakította meg a tábla elnöke: Elnök: Péchv Aurél kir. ítélőtáblai tanácselnök. Rendes tagok: Bethlenfalvy Antal (elnökhelyettes) és Altdorffer István kir. ítélőtáblai hirák. Póttagok : Roskovics János és Vekerdv Pál kir. ítélőtáblai birák. Szállítók ajándékai a vasúti tisztviselőknek. A porosz közmunkaügyi miniszter az alája rendelt tisztviselőknek a következő birói döntést hozza tudomására: Egy üzleti cég igazgatója és cégvezetője ajándékokat adtak két vasúti titkárnak, akik a cég által felettes vasutigazgatóságuk részére szállított áruk beszerzésénél és vizsgálatánál való közreműködéssel voltak megbízva. A tisztviselők az ajándékok küldésében annak a megkísérlését látták, hogy ők hivatalos mükö-