A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 48. szám - A 400 koronás birói képesítési pótlék kérdéséhez

A JOG 353 mészettudósok tapasztalatai gyűjtöttek össze a bűntett öröklődéséről, a fizikai szervezet, a klima és a hőmérsék befolyásáról, táplálkozásról, házi és társadalmi befolyásáról, a bűntettesek jelleméről és neveléséről, táplálkozásáról, házi és társadalmi környezetéről, valamint egészségügyi viszonyairól, amennyiben mindezek hatással vannak a bűntettesek akaratelhatározásaira. Különösen pedig azon abnormis jelenségek tekintetében, amelyek nem valamely tudatos akaratnak és saját szabad cselekvésnek az eredményei, hanem amelyek a bűntett megjelenésével a léleknek bizonyos rejtett betegségét árulják el, az elméleti és gyakorlati büntetőjogra nézve igen fontos fölfedezésekre jutottak, azáltal, hogy az értelemnek az öröklődés, vagy szerzett betegség, vagy az alkohollal való visszaélés, avagy az epilepszia szomorú jelensége által keletkezett beteges állapotait kitartóan tanulmányozták. Általában véve fontos fölfedezések történtek s nagy sulyu eredményeket értek el azon bölcs kutatások által, amelyek nemcsak az elmebetegség és a bűntett viszonyára, hanem más fontos kérdések megoldására is kiterjeszkedtek. Ezen nagyobbterjedelmü s a természettudományok tanulmányozásának a fejlődéséből származó kutatások és eredmények az erkölcsi rend kétségbevonhatatlan igazságaival hatottak a büntetőjog tudományára, épp ugy, mint a XIX. század első felének a bölcsészeti vizsgálódásai. A természettudományok azonban más okból is hatalmas forradalmat idéztek elő az erkölcsi és a jogi tudományokban. Sajátos módszerük, valamint a területükön csaknem kétségbevonhatatlan dogmákká vált tanok, óriási befolyással bírnak és rettenetes válságot provokálnak az elméleti és gyakorlati büntetőjogban. A természettudományok sajátos módszere újságként jelent meg az erkölcsi és a jogi tudományok birodalmában ; általában minden metafizikai dedukciót visszautasítanak s a tudományos vizsgálódásokat csupán ajelenségek tapasztalati elemzésére vezetik vissza. Az úgynevezett pozitivizmusnak sikerült is visszavezetni a világ erkölcsi jelenségeit illető kutatásokat azon methodikai szabályokra, amelyeknek rendeltetése a mindenség fizikai életére vonatkozó ismereteknek a megújítása. Az erkölcsi tudományoknak az uj módszert illető programmja a metafizikának az erkölcsi és társadalmi tudományok köréből való száműzése volt. De van még egy hatalmasabb ösztön, amely az erkölcs és a jog alaptételeit megdönteni igyekszik s • amely a természettudományok terén uralkodóvá lett tanokból származott. A tapasztalati kutatások emiitett módszere hozta létre az erkölcsi statisztika roppant fontosságú tudományát. Ez, mint az általános statisztika lényeges része, bizonyos hasznos eredményeket nyújtott a törvényhozók és a nemzetgazdászok gyakorlati tanulmányaira nézve. Quetelet Adolf, kibővítve a Guerry által Franciaországban megkezdett vizsgálódásokat, mathematikai és elemző módszerrel, megfigyelései eredményeként, megállapította a társadalmi jelenségekben uralkodó állandó szabályszerűségnek a fogalmát s megszámlálta a születéseket, házasságokat és halálozásokat, valamint megfigyelte a bűncselekmények okait és eredményeit is. Quetelet mutatta ki, hogy a büntettek ugyanazon számai félreismerhetetlen állandósággal ismétlődnek idő és hely szerint; és a középszámok alkalmazásával azon következtetésre jutott, hogy a bűnös jelenségek állandó ismétlődése, amelyekből könnyű volna rájönni arra, hogy a bűntetteknek állandó eredményüknek kell lenni, nem annyira az egyéni bűntettesben, mint inkább az azt környező társadalmi viszonyokban találják eredetüket. (Folytatása következik.) A áOO koronás birói képesítési pótlék kérdéséhez. Irta EGY ALJEGYZŐ. A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslat 6. és 7. §-ai a következőleg rendelkeznek. 6. §. Azok a bírósági jegyzők, akik a X. fizetési osztályban két évet eltöltöttek és a bírákra nézve előirt jogi képesítést megszerezték, évi 400 korona a nyugdíjba be nem számitható képesítési pótlékban részesülnek. |*% A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett jegyzőket ez a p<5 lék 1908. évi január hó 1-től kezdve akkor is megilleti, ha a X. fizetési osztályban két évet még nem töltöttek. 7. §. Ez a törvény 1908. évi január hó 1-én lép életbe. Ezen két szakasz egybevetéséből kitünőleg az összes jelenlegi birói vizsgával biró aljegyzők — kik 1908. évi január hó 1-éig kinevezve nem lesznek, — a 400 koronás pótléktól két évre el fognak esni és egy vonalba fognak kerülni azon jövőbeli azonnali jegyzőkkel, kik a birói oklevelet még csak ezután két év múlva togják megszerezni. Ide vonatkozólag felhozom a következőket: A legutóbbi (1905. évi) összlétszám szerint 180 jegyzői és 723 aljegyzői, összesen 903 állás volt rendszeresítve, míg az 1908. évi költségvetés a jegyzőket illetőleg következőket foglalja magában. A jegyzői létszám összege 933 (vagyis 30 jegyzővel már több van). Ebből 7 jegyző fizetése 2,900 K. ; 120 jegyző lakpénze 700 K. 6 jegyző fizetése 3,400 K.; 157 jegyző lakpénze 490 K. 18 jegyző fizetése 2,200 K.; 299 jegyző lakpénze 420 K. 902 jegyző fizetése 2,000 K. ; 326 jegyző lakpénze 350 K., míg a hátralevő egy jegyző természetbeli lakást kap. A pótlékokat illetőleg, 120 jegyző 300 K. működési pótlékot, 322 jegyző 400 K. képesítési pótlékot, 3 jegyző 200 K. személyi pótlékot fog élvezni. Ezen, 1908. évi költségvetésből tehát kitűnik, hogy ugy az 1908. mint az 1909. évben csak 322 jegyző fogja a 400 K.-s képesítési pótlékot élvezni, mert csak annyi lett beállítva, mig két év múlva (1910 január 1.) a 322 jegyző helyett legalább 850 fogja élvezni a 400 K.-s képesítési pótlékot. A 933-ból 83 at leveszek mint legfeljebb olyat, kiknek még két év múlva 1910-ben nem lesz birói vizsgájuk. Es a 850. birói vizsgás jegyző (850,000 K.) 340,000 K. évi állandó tehertöbbIcttel fog az államkincstárra járni. Ezen törvényjavaslattal szemben, az én inditványom a következő lenne : Rendszeresítessék 400, esetleg 470 (a jegyzői öszlétszám felének megfelelő) 400 K.-s — a nyugdíjba is kiszámítandó — pótlékos állás, amelynek elérésénél a birói oklevél megszerzésének napja vétessék irányadóid azzal, hogy a jegyzők 1l?-a az első, 1:\-a a második, xjz-a pedig a harmadik jizetési fokba jusson. Ezen javaslatom a jelenlegi jegyzői kar úgyszólván minden egyes tagját, amennyire az adott pénzügyi helyzetben az igazságot emberileg meg lehet közelíteni egy ilyen kérdés rendezésénél, a lehető legigazságosabban kielégítené és ami a fődolog, hogy mint az alábbi számvetés során be fogom bizonyítani, pénzügyileg is előnyös, mert nem jár az államkincstár megterhelésével. A törvényjavaslatnak nem annyira az a hibája, hogy nem ad eleget a jegyzöknak, mint inkább az, hogy nem volt tekintettel az egyes, főleg az idősebb jegyzőkre és aljegyzőkre, akiknek érdekében hozatott. A törvényjavaslat szerint ugyanis, — mint fentebb kifejtettem — azok a jelenlegi aljegyzők, kik 1907. évi december hó 31-ig jegyzőkké kinevezve nem lesznek, akik között — horribile dictu — még néhány (hat) olyan is van, kik még 1903. december 31. előtt szerezték meg a birói oklevelet, kik tehát a Széli-féle javaslat alapján 1904. január 1-én hivatalból jegyzőkké léptek volna elő és az'on jegyzők, kik már majdnem négy év óta bírnak birói oklevéllel — a 400 koronás pótléktól két évre el fognak esni — szemben azokkal, kik bár a birói oklevelet csak később szerezték meg és mert a szerencsés véletlen folytán ma már jegyzők, — a 400 koronás pótlékot is élvezni fogják. Vagyis a javaslat szerint mi ez, ha nem büntetés akar lenni ?! Ezen űrt áthidalja és a nyílásokat betömi az inditványom, mert az által, hogy 400— 470 jegyző (a statusféle) a 400 koronás pótlékot azonnal élvezi már a 400 pótlékos állásnál, mert a létszám (322 -j- 78 = 400) 78-cal felemeltetnék, ezen 78 állás folytán nemcsak a Széli-féle hat jegyző, hanem a négy év körüli birói vizsgás jegyző is élvezné a 400 koronás képesítési pótlékot; mig 470 pótlékos állásnál lehetővé válnék az, hogy mindazok, kik három évnél régibb idő óta birnak birói oklevéllel, megkaphatnák a 400 koronás pótlékot és igy lehetővé van téve, hogy az összes jelenlegi idősebb birói vizsgás aljegyzők belekerüljenek a 400 koronás pótlék élvezetébe ; a rangsorbeli előlépés pedig arra szolgál, hogy a következő birói vizsgás jegyzőnek ne kelljen két hosszú évig várakoznia a közvetlen megelőző kollegájával szemben a 400 koronára pusztán azért, mert előtte zárták le a kinevezendők számát. — A 400 koronás képesítési pótléknál a rangsor természeteseti eltérne a jegyzői rangsortól, mert a 400 koronás képesítési pótléknak — mint a neve is mutatja — nem a jegyzői kinevezés napjához, hanem a birói oklevél — a képesítés megszerzése napjához kell igazodni. Ez az intézkedés, nemcsak a jelenlegi 3—4 éves birói vizsgás, hanem az 1—2 éves birói vizsgás aljegyzőket is kielégíti, mert az által, hogy ők is 1908. január 1-vel jegyzők lesznek, nagy előnyt nyertek, — mig a 400 koronás pótlék