A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 46. szám - Az akarat szerepe a jogban. 2. [r.]

leg- 181°'o a nőknél.) A büntetlen előéletűek aránya volt 19U4-bpn a férfiaknál 4L4<V0, a nőknél 57-8»/0. Halálbüntetés 1904-bpn ötven mondatott ki, de egy se hajtatott végre. Halálbüntetés helyett csak 15 esetben tett a királyi kegyelem életfogytig tartó fegyházat, mig 35 esetben 10-től 20 évig terjedő fegyházra változtatta a királyi kegyelem a legsúlyosabb büntetést. A vizsgálati fogság, ugylátszik, Ausztriában is nagyon gyakran ok nélkül rendeltetik ej. 41,111 esetből 20,713-ban (504%) vád sem emeltetett, ami igen nagy arányszám, ha meggondoljuk, hogy azon 20,398 eset közül, amelyben vád emeltetett, szintén legalább 100/0-ban felmentő ítélet hozatott. Irodalom. A büntetőjogi uj irányok. (As novas tendencias do Direito Penal.) Irta Garraud R. lyoni egyetemi tanár, a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület francia osztályának elnöke. Franciából portugálra forditotta Thót László dr. Ceará. (Brazília). Afaujó-lélz könyvkereskedés. Vegyesek. Thót László dr.-t, lapunk munkatársát, a spanyol király Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját s a francia akadémi kusok által alapított Alliance Scientijique Universelle tiszteletbeli elnökét, a görög királyi Tudományos Akadémia mult hó 17-én tartott ülésében levelező-tagjául választotta. Igaz örömmel jegyezzük föl ezt a hirt, mint ritkaságszámba menő tudományos érdemek jutalmát. Nem szokatlan dolog, hogy a külföld szolgál nekünk figyelmeztetéssel olyanok értékére nézve, akiket minálunk nem sietnek észrevenni. Ha valamelyik kis jogakadémiánkon büntetőjogi tanszékre pályázik az olyan ember, akinek munkásságát az egész művelt világ büntetőjogászai ismerik, a pályázat betöltésénél szóba is alig jön a neve. Kívánjuk, hogy efféle jelenségek ne csüggesszék a mi kedves munkatársunkat, hanem szerezzen ő továbbra is becsülést a magyar névnek és tudománynak, miként azt eddig oly sikerrel tette. — {H.) Az V. országos ügyvédgyülés határozatai. I. Az országos ügyvédgyülés mély sajnálattal tapasztalja, hogy az 1901. évi országos ügyvédgyülésnek az országos gyám- és nyugdíjintézetnek sürgős létesítése tárgyában hozott egyhangú határozatának a váltakozó igazságügyi kormányok mindeddig érvényt nem szereztek. Az országos ügyvédgyülés az ügyvédség mai küzdelmes helyzetében a nyugdíjintézet mielőbbi megvalósítását mint az ügyvédi kar egyik létfeltételét minden további halasztást kizáró szükségnek tekinti és azt várja az igazságügyi kormány jelenlegi vehetőjétől, ki csak nem régen, mint ügyvéd, a sajtó terén is lándzsát tört az ügyvédi nyugdíjintézet sürgős felállítása mellett, hogy híven múltjához, a most megnyíló ülésszak kezdetével a budapesti ügyvédi kamara nyugdijbizottsága által még 1906. évi május hó 19-én indokolással együtt felterjesztett törvényjavaslatot a képviselőházhoz benyújtani és mielőbb letárgyaltatni fogja A kongresszus elhatározta, hogy a nyugdíjintézet kérdésében meghozott manifestátiót a kongresszusból kiküldendő s a kongresszus elnöke által vezetendő monstreküldöttség útját az igazságügyminiszter tudomására hozza. II. Az ügyvédgyülés a numerus clausus behozatalára vonatkozó indítványt el nem fogadja. Az ügyvédgyülés az ügyvédi szervezetet a szabad ügyvédség alapján kívánja reformálni. Az ügyvédgyülés a reform alapjául elfogadja a Nagy Dezső-féle tervezetet. Az ügyvédgyülés egész terjedelmében fentartja az 1901-ik évi országos ügyvédgyülésnek e tárgyban hozott azon határozatát, amely az ügyvédi elméleti és gyakorlati kiképzés elveit állapítja meg. III. Bíróságok és hatóságok előtt hivatásszerűen avagy díjazásért csakis ügyvéd képviselhet feleket s csakis ügyvéd készíthet beadványokat és nyilvánkönyvi bekebelezés alapjául szolgáló magánokiratokat. A hatóságok kötelesek a tudomásukra jutott zugirászati eseteket nemcsak az illetékes hatóságnak, hanem az illetékes ügyvédi kamarának is bejelenteni. A zugirászok elleni eljárásban a kamara ügyészét vádlói jog illeti meg. Az ügyvéd is köteles a tudomására jutott zugirászati eseteket a kamara ügyészének bejelenteni. IV. A kamarai bíráskodás kiterjed : 1. Az ügyvédek elleni azon panaszokra, amelyeknek tárgya pénz- és iratvisszatartás, valamint az előlegek elszámolásának, elmulasztása •>. az ügyvéd és ügyvédjelöltje között a joggyakorlatból származó összes vitás kérdésekre; 3. az ügyvédeknek egymás közötti helyettesítésből származó vitás kérdésekre és 4. amennyiben az ügyvéd megbízója kívánja, az ügyvéd és megbízója közt a megbízásból származó peres kérdésekre. V. Ügyvédek és ügyfelek közötti viszony: l. Ügyvédi megbízási viszony létesítéséhez alakszerűség nem szükséges. Az ügyvéd jogosítva és kötelezve van megbízása körében az ügygyei járó és abból rendszerint folyó összes teendők elvégzésére. Bíróságok előtt képviselethez az ügyvéd részére irott meghatalmazás állítandó ki, mely őt harmadik személyekkel és a bírósággal szemben a per tárgyával való korlátlan rendelkezésre jogosítja fel. Ügyfelével szemben az ügyvéd a meghatalmazás által a reá ruházott jogokat csakis megbízásának korlátai között gyakorolhatja 2. Az ügyvéd felelős azért a kárért, melyet ügyfelének szándékosan, vétkes gondatlansággal, avagy a tételes törvények világos e^lAAS RéSZVÉNYTAflRMÁa intézkedésével ellentétes eljárása által okozott. Ha az ügyvéd a székhelyén kivül végzendő cselekményekre helyettes ügyvédet rendel: a helyettes által okozott kárért csakis akkor felel, ha az ügyfél meghatározta, hogy ki legyen a helyettes s az ügyvéd ennek dacára mást bizott meg a helyettesítéssel. A felelősség megszűnik, ha az ügyfél a képviseleti viszony megszűnése avagy az ügy befejezésének tudomására jutásától számított egy éven belül jogait nem érvényesiti. 3. Az ügyvéd és ügyfél közötti érintkezésnél a kötelező írásbeliség mellőzendő. 4. A dijmegállapodások tekintetében a szabad egyezkedés elve fentartandó. Az ügyvédi dijakról való előzetes lemondás tilos és érvénytelen. Kivéve a) egyes ügyekre vonatkozó kivételes megállapodás esetét, b) ha az ügyvéd előrelátható munkájával arányos évi tiszteletdíjban részesül. 5. Az ügyvéd az ügyfél iratait az ügy befejezésétől számított öt évig köteles megőrizni. Szabadul e kötelezettség alól, ha az ügyfél az eziránti felhívástól számított három hónap alatt iratait át nem veszi. 6. A perbeli ellenfél ellen megítélt költségek közvetlenül a képviselő ügyvédet illetik. Az ügyvédet bíróilag megállapított és megállapítás tárgyát képező úgyszintén írásban kötelezett dijai és költségei erejéig megilleti: a) megtartási jog a nála az általa képviselt ügyből kifolyólag határozott rendelkezés nlékül befolyó értékekre, b) törvényes külön kielégítési jog, ha ezek az értékek közvetlenül az ügyfélnél vagy harmadik személynél folynak be. A megtartási jog gyakorlása esetében a befolyt értékek — a fél beleegyezését kivéve — bírói kézhez teendők le. Szükséges a közönséges és általánosan mérlegelhető ügyvédi teendők díjazására vonatkozó szabályzatnak törvény utján való olyan megállapítása, hogy ezen szabályzat az érdemleges munkadijak meghatározásánál is minimumul szolgáljon, továbbá, hogy a bélyegilletékek közvetlenül a felek ellen rovassanak ki. E végből felirat intézendő az országgyűlés képviselőházához és az igazságügyminiszterhez. VI. Nem forog lenn indok arra, hogy az állam a saját vagy valamely vállalatának magánjogi képviseletét s magánjogainak peres vagy perenkivüli érvényesítését s védelmét bürokratikus szervezetbe szorított kinevezett hivatalnokokra ruházza, hanem az ügyvédi hivatás körébe eső teendők az ügyvédi hivatás természetének megfelelően célszerűbben a független ügyvédi kar tagjaira bízhatók. Az országos ügyvédgyülés nem tartja megengedhetőnek, hogy az állami, törvényhatósági és városi szolgálatban álló ügyészek magángyakorlatot folytassanak. VII. A szegényvédelem ugy polgári peres és perenkivüli jogi és közigazgatási ügyekben, valamint bűnvádi ügyekben minden egyes kamara területén az illető kamara által az állam és a társadalom erkölcsi és anyagi támogatása mellett szervezendő. A szegényvédelemért az ügyvédek az állam vagy egyéb hatóság utján dijazandók. A részletek megállapítása végett a kérdés az állandó választmányhoz utasittatik azzal, hogy a beérkezett vélemények és indítványok anyagának felhasználásával részletesen kidolgozandó tervezetet a legközelebbi ügyvédgyülés elé terjeszsze, szükség esetén pedig közvetlen tegyen e tárgyban részletes előterjesztést a kormánynak. VIII. A birói állások bizonyos százalékának ügyvédekből kinevezendő bírákkal való betöltése tekintetében az országos ügyvédgyülés következőleg határozott: 1. Az igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy ugy az alsó, mint felsőbbfoku bíróságokhoz a gyakorló ügyvédek sorából rendszeresen neveztessenek ki birák. 2. E követelmény keresztülvitele céljából a következő előfeltételek valósitandók meg: a) az ügyvéd és birói minősítés és az ezt megelőző gyakorlat egységesítése; b) a birói hivatásnak az irodai és kezelési teendőktől való megszab aditása ; c) a bírósági gyakornoki és jegyzői állásoknak mai alakjukban való eltörlése; d) az alsóbb fokra kinevezett biráknak a kir. táblai birói rangig és fizetésig való, bizonyos időszakokban feltétlenül bekövetkező, úgynevezett automatikus (helyi) előléptetése ; e) a biróvá kinevezett ügyvédet illetőleg, a gyakorlati ügyvédség terén töltött időnek az állami nyugdíjigény megállapításánál való beszámítása. 3. Addig is. mig ezek a feltételek megvalósitatnának, az igazságügyi kvrmány kellő figyelmet fordítson arra, hogy ügyvédek birói állásokra kineveztessenek. IX. Az ügyvédi gyakorlattal összeférhetetlen minden díjazott állás, köz- és magánhivatal vagy foglalkozás, mely akár az ügyvédi kar színvonalának vagy függetlenségének meg nem felel, akár pedig, mely az ügyvédet hivatásától állandóan elvonja, avagy annak gyakorlásában akadályozza. X. Az országos ügyvédgyülés alapul elfogadja az 1901. évi országos ügyvédgyülésnek a polgári perrendtartás tárgyában hozott határozatait és a budapesti ügyvédi kamarának a magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatáról 1902. szeptember 24-én készített véleményes jelentését és kívánja, hogy mielőbb terjesztessék be a Házhoz a szóbeliség, közvetlenségen és szabad bizonyítási rendszeren alapuló polgári perrendtartási törvényjavaslat, amelylyel polgári perünk a maga egészéDen egységesen szerves összefüggő törvény által lesz szabályozva. A beterjesztendő törvényjavaslatban érvény szerzendő az ügyvédi jogoknak, ehhez képest felveendők tehát az igazságügyi bizottságnak az ügyvédi kar érdtkében tett összes módosításai és kiküszöbölendők az úgynevezett .ügyvédi sérelmek*, vagyis azon intézkedések, amelyek az ügyvédi kar közjogi állását, tekintélyét, az ügyvédi hivatás függetlenségét sértik és az ügyvédi létérdeket megtámadják. Az országos ügyvédgyülés e célból a képviselőházhoz és az igazságügyminiszterhez feliratot intéz.