A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 45. szám - A pécsi kir. ítélőtábla és főügyészség

332 Érkezett beadvány 111,187 (112,064), ebből Pécs: 37.134, Szekszárd 27,685, Kapusvár 27,03], X.-Kanizsa, 18,727. Tkvi per és ügv: 79,180 (78,205), ebből Pécs : 2(3,093, Kaposvár 20,727, Szekszárd'17,439, N.-Kanizsa Í4.921. Befejeztetett 79,053(78,344). . 1 pécsi főügyészség. A pécsi főügyészség élén- a büntető jogirodalomnak egykor hü müvelője: Felber Arthur dr. áll, kinek bptási kommentárja még ma is a jobbak közzé tartozik. Kár, hogy a nagy állásba jutott szakírók tollúkat rögtön hevertetik, holott uj állásukban több módjuk van bő tapasztalatokat szerezhetni és a fiatalabb generátiónak hasznos útmutatást adni. Felber a legszeretetreméltóbban fogadott és rendelkezésemre bocsátotta az alábbi adatokat, melyek főérdeme : hogy 3 évi időre terjednek és igy kis összehasonlító áttekintést is nyújtanak. A kir. főügyészség élén áll Felber Arthur dr. kir. főügyész, aki ezen főügyészség szervezése óta itt szolgál; oldala mellett működik egy helyettes, egy irodatiszt és egy irnok; van még két szolga; az összes létszám tehát: 5. Ügyforgalma ezen főügyészségnek a legutóbbi 3 év alatt a következő: Beadványok száma: 1904-ben 2,999, 1905-ben 3,005, 1906-ban 3,227. Bünv. ügyek száma: 1904-ben 353,1905-ben 417,1906-ban 341. Fegyelmi ügyekszáma: 1904-ben 11, 1905-ben 6, 1906-ban 7. A B. P. 42. §-a alapján használt folyamodások száma: 1904- ben 78, 1905-ben 109, 1906-ban 132. Ezekből elintéztetett megváltoztatással : 1904-ben 20, 1905- ben 18, 1906-ban 15. A vádlott terhére használt perorvoslatok száma: 1904-ben 275, 1905-ben 306, 1906-ban 208. Ezekből visszavonatott: 1904-ben 111, 1905-ben 120, 1906- ban 115. Mentelmi, házassági, hatásköri és fegyelmi előterjesztések száma: 1904-ben 26, 1905-ben 14, 1906-ban 13. Tárgyalási napok száma: 1904-ben 95, 1905-ben 104, 1906-ban 11J. Tárgyalt büntető és fegyelmi ügyek száma : 1904-ben 539, 1905-ben 586, 1906-ban 574. Utasítások, rendeletek és vélemények száma: 1904-ben 84, 1905-ben 56, 1906-ban 87. Felügyeleti vizsgálati napok száma: 1904-ben 36, 1905-ben 17, 1906-ban 21. A kir. főügyész fenhatósága alatt állanak a kaposvári, nagykanizsai, pécsi és szekszárdi kir. ügyészségek. Ezeknél működik : 4 kir. ügyész, 7 alügyész, 1 jegyző, 2 aljegyző, 1 irc iatiszt, 5 irnok, 9 díjnok, 4 fogházfelügyelő, 8 fogházőrmester, 83 fogházőr és 4 hivatalszolga. Összesen: 129 egyén. Beadványok száma a kir. ügyészségeknél: 1904-ben 29,883, 1905- ben 31,775, 1906-ban 34,662. Nyomozások és vizsgálatok száma: 1904-ben 3,813,1905-ben j 4,063, 1906-ban 4,155. Az év végén ezekből befejezetlen volt mindössze: 1904-ben 294, 1905-ben 166, 1906-ban 154. (A magyar kir. kormány 1905. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv [Budapest, Athenaeum 1906.] 439. oldalán foglalt adatok szerint a befejezetlen nyomozások és vizsgálatok országos átlaga 7-6°/0 volt; a pécsi kir. főügyészség egész területén ezen év végén folyamatban maradt ügyek száma pedig már akkor is az összes ügyeknek csak 3-5°'o-át képezte és igy ezen már be se fejezhető csekély nyomozási és vizsgálati ügyszámnál fogva a pécsi kir. főügyészség a területén működő kir. ügyészségek kiváló tevékenysége folytán valamennyi főügyészség között e tekintetben első helyen állt. Ez az állapot 1906-ban még javult, de már nem lesz fejleszthető, mivel 154 befejezetlen nyomozásnál és vizsgálatnál kevesebb egy egész főügyészség területén alig képzelhető.) Feljelentés érkezett: 1904-ben 4,705, 1905-ben 4,976, 1906- ban 4,944. Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság iránti indítványok : 1904- ben 551, 1905-ben 612, 1906-ban 675. Vádelejtések sz.: 1904-ben 101, 1905-ben 135,1906-ban 133. Vádirat ellen tett kifogások száma 1904-ben 425, 1905-ben 476, 1906-ban 490. Vádiratelutasitás azonban csakis a kifogások folytán 1904-ben 71, 1905-ben 76, 1906-ban 63 esetben. Ülésnapok sz.: 1904-ben 999, 1905-ben 1,018,1906-ban 968. Letárgyalt ügyek száma: 1904-ben 3,500, 1905-ben 3,781 1906-ban 3,911. Felmentő ítéletek száma mindössze : 1904-ben 107, 1905-ben 142, 1906-ban 145. Vélemények és felterjesztések száma: 1904-ben 1,196, 1905- ben 1,253, 1906-ban 1,493. Ellenőrző vizsgálatok száma a kir. járásbíróságoknál évenként 26. Feldolgozandó ügydarab a kir. ügyészségek kezén soha sem maradt. A pécsi börtönök tekintetében ugy e lapokban, mint az Ügyvédek Lapjában tett megjegyzéseimre a főügyész ezeket válaszolja : < A fogházra vonatkozó cikked sötéten lát; a fogháznak gonP*LL»S HéeZVÍNYT«iej»/iO dolorn ]8*6-ban épített részei a viszonyokhoz képest kielégítők, bár nem Moabit-félék. Más fogházat nem fogunk kapni. Avval vigasztalódunk, hogy Róma sem épült egy nap alatt. Révai Lajos dr. Vegyesek. Törvényen kivüli állapot (ex-lex) idejében lejárt illeték után nem jár kamat. A m. kir. közigazgatási bíróság (1907. január 31.11,092/1906. P. sz. a.) következőleg ítélt: A panasznak helyet ad és a panasz tárgyát képező, késedelmi kamat cimén bevételezett összeg visszafizetését elrendeli. Indokok: Az iratok tanúsága szerint azok az illetékek, amelyek után a panaszolt késedelmi kamat szedetett, csak 1905. évi december 5. napja után 30 nappal, tehát 1906. évi január 4-én lettek esedékesek, ezen időben azonban az állami költségvetés iránt törvényes intézkedés hatályban nem lévén, panaszos azokat befizetni köteles nem volt. Miután pedig panaszos a befizetést 19 6. évi május 1-ső napján az akkor még mindig fennálló költségvetési törvényen kivüli állapot idejében mégis teljesítette, tehát olyan időben, amikor arra törvény szerint még mindig nem volt köteles, a panasznak helyet kellett adni, mert panaszostól azon a címen, hogy a befizetést az 1906. évi január 4. napja utáni időben teljesítette, késedelmi kamatot szedni nem lehetett, mert az illetékszabályok 141. §-a értelmében a késedelmi kamat az illeték lejáratszerü fizetésnek elmulasztásáért fizetendő, panaszos pedig fizetési kötelezettség szempontjából mulasztást el nem követett. A m, kir. igazságügyminiszternek 34,482,1907. I. M. számú rendelete, az északamerikai Egyesült-Államok területén teljesítendő tanúkihallgatás, eskü alatti kihallgatás, eskükivétel és más hasonló hivatalos cselekmények tárgyában. Ha az északamerikai Egyesült-Államok területén tanuk kihallgatása, feleknek eskü alatti kihallgatása, megítélt eskü kivétele, vagy más hasonló hivatalos cselekmény teljesítése szükséges, a magyar igazságügyi hatóságok az (1890. évi július hó 22-én 16,433. I. M. sz. a., R. T. 1,198. lap) kibocsátott rendelet, valamint az Igazságügyi Közlöny III. évfolyamának 427. lapján és VIII. évfolyamának 410. lapján (46,330/1894. I. M. sz. a. és 70,533/1899. I. M. sz. a.) megjelent közlemények szerint járnak el. Egyes cs. és kir. konzuli hivatalok jelentéseiből, valamint az ujabban szerzett tapasztalatokból megállapítható, hogy: a) az északamerikai Egyesült-Államokban székelő bíróságok nem elégszenek meg a hozzájuk küldött megkereséseknek s mellékleteinek német fordításával, hanem angol fordítás csatolását kívánják; b) gyakran jelentékeny költségmegtakarítást lehet elérni, ha az elől említett hivatalos cselekményeket a cs. és kir. konzuli hivatal foganatosíthatja, aminek bizonyos körülmények között akadálya nincs. Ezek alapján az idézett szabályokat a következőképp módosítom és egészítem ki: I. Tanuk kihallgatása, feleknek eskü alatti kihallgatása, megítélt eskü kivétele, vagy más hasonló hivatalos cselekmény teljesítése iránt az északamerikai Egyesült-Államokba intézett megkereső leveleket (Letters Rogatory) vagy megbízásokat (Comissions) és esetleges mellékleteiket polgári ügyekben a költségek előlegezésére kötelezett fél terhére, büntető ügyekben pedig a bűnügyi kölségátalányból előlegezett költségen nem többé német, hanem hiteles angol fordítással kell ellátni és továbbítás végett hozzám felterjeszteni. Ha azonban polgári ügyekben az érdekelt felek azt kérik, hogy a szükséges fordítás az északamerikai Egyesült-Államok területén szereztessék be; a megkereső levelek, vagy megbízások és esetleges mellékleteik hozzám fordítás nélkül is felterjeszthetők. Megjegyzem, hogy a fordítás költsége az északamerikai Egyesült-Államokban rendszerint hatszorosát teszi annak az ösrszegnek, amennyibe a fordítás beszerzése Magyarországon kerül. II. A megkereső levelek és megbizások kiállítása mellett az igazságügyi hatóságoknak ugy polgári, mint büntető ügyekben, szabadságukban áll ahhoz a cs. és kir. konzuli hivatalhoz, amelynek kerületében a megkeresés teljesítésének helye fekszik, átiratot intézni aziránt, hogy a megkereső levélben, vagy megbízásban jelzett cselekményt saját hatáskörében foganatosítsa és csak ha ez akadályba ütköznék vagy nagyobb költséggel járna, mint a megkeresett bíróságnak, vagy a megbízott közegnek igénybevétele, akkor juttassa el a megkereső levelet, vagy a megbízást rendeltetési helyére. Az illetékes cs. és kir. konzuli hivatalhoz intézett átiratot fordítás nélkül kell a fentemiitett megkereső levéllel, vagy a megbízással ezeknek angol fordításával hozzám felterjeszteni. A jelen II. pont első bekezdésében emiitett átirat nélkül felterjesztett megkereső levélben, vagy megbízásban jelzett cselekményt a cs. és kir. konzuli hivatal saját hatáskörében nem foganatosíthatja. III. Egyebekben előidézett szabályok továbbra is alkalmazandók. IV. Ha csupán kézbesítés teljesítéséről van szó, az 1901. évi szeptember hó 17-én 28,631. I. M. sz. a. kelt rendelet szerint kell eljárni. NYOWOAJA BUDAPC9TGN