A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 40. szám - Az alap- vagy sarkalatos törvények fogalma és helyzete a magyar közjogban. 2. [r.]

A JOG aki saját társadalmi és műveltségi színvonalának emelésééi t küzd, tanul és nem szorult rá, hogy kenyeret keressen vele. Ezek az egyetemisták. Ámde a modern állam társadalmának óriási nagy többsége azért tanul, hogy tanulása után magasabb napidíjban részesüljön, mint a közönséges napszámos. Ezek a kenyérkeresők. Az egyéni törekvések ezen két osztályát elismeri mindenki, e becses lap olvasói se vonják kétségbe valóságát bizonyára ; azonkivül vegye fontolóra, számítsa ki az olvasó, hogy az országban az egyetemi és akadémiai hallgatók összességének hány százaléka szomjúhozza a tudományt önmagáért abszolutórium előtt és után, hány százaléka megy kenyér-kereső pályára tanulmányai betejezése után? Én hiszem, hogy a tudós doktor egyetemisták a létszám 1 százalékát teszik és 99 százalék azért tanul, hogy megélhetését jobban biztosithassa általa. Ha ez is igaz, akkor az egyetemi oktatás szükségessége (pedig igaz) csak kivétel és a gyakorlati oktatás okos szervezése képezi a szabályt, aminthogy ez a szabály még akkor is. ha a tudósok száma nagyobb l°/0-nál, még akkor is, ha 2%, ami nem valószínű ... de legyen 3°/0 is : csak kivétel. A tudományok öncélú mivelése kizárja a kívülről jövő korlátokat, szabadságot követel magának minden irányban, de főként abban a tekintetben, hogy mit, mikor és kitől tanuljon. Általános tanszabadság mellett az egyetemi végzettség külső eredménye és jutalma a doktori titulus; belső eredményét nem vizsgálja senki gyakorlati mérték szerint. A gyakorlati pályák emberei ellenben olyan rendszer parancsai alatt állanak, melyek azonosok kell, hogy legyenek az élet törvényeivel; hatósági rendszabály írja elő, hogy mit, mikor és kitől kell tanulni ; de nem elégszik meg a tanulással sem, vizsgarendszerétől tudást követel, mert nem szabad a társadalomra bocsájtani az olyan tudatlan embereket, akik kenyeröket várják a társadalomtól; ezek letett szakvizsgájuk után kapják a tudás diplomáját. Kétféle irányzat, kétféle törekvés; egyik a theoretikus németeknek, másik a praktikus franciáknak tanulmányi rendszere. Egyik tanszabadság élvezetével, másik tankötelezettség béklyóival; egyiknek eredménye és végcélja a sok tanulás, másiknak kimert szakszerű tudás. Hogy végtelen sok, de annyi különbség van országunkban az akadémiai és egyetemi oktatás közt, amennyi alig elsorolható, azt hiszi, látja és tudja minden dologértő. Ez a végtelen sok és nagy különbség egyenesen kizárja aztán annak lehetőségét, hogy e két irányzat, a theoretikus és praktikus két rendszer uralma, ugyanazon helyen és egyidőben valaha egyesíthető legyen anélkül, hogy egymás hatását meg ne semmisítse. Tanszabadság, tankötelezettség, vagy meleg és hideg, avagy plusz és minusz, egyugyanazon körzetben lényegük változatlanságának föltevésével; nagyfokú aberratio, kinos félszegség, vagy mint a magyar paraszt mondaná : ostoba luserálás. A theoretikus német rendszer és a praktikus francia rendszer összeegyeztetésének fáradságával nem is foglalkozik okos ember már ma, ezT favaskarika ; hanem hogy a két rendszer közül melyiketTogadjuk el inkább és melyiket terjesszük: ez a kérdés aktuális. Magyarországon a tudományos közvélemény irányzata, sőt tapasztalhatólag a kormány törekvése is a német rendszernek ad előnyt. Szerencsétlen törekvés. A Fejérváry-kabinet közoktatási ügyvivője, Lukács György 1905. év végén az egyetemekről és egyetemi főiskolákról törvénytervezetet dolgoztatott ki, az egyetemeket ez a javaslat tetemesen megszaporítja, az akadémiákat, egyetemi főiskolák címén egyetemekké teszi s mindenikben törvényesíti" a tanszabadságot. Az 1867-iki kiegyezés után mindjárt törvényt csináltak Magyarországon, hogy az uzsorakamatot tiltó törvény eltöröltetik és Deák Ferenc bölcsesége által vezetve törvényesítették a szabad kamatlábat 10—20—100—1000%-ig. Hadd legyen Magyarország Európa, sőt a világ legszabadelvübb országa. Majmoltuk, sőt büszkeségünkben túllicitáltuk a külíöldi államok szabad törvényeit és ugyanakkor helyzetünkkel nem számolva, tönkretettük a magyar középosztályt, mindenesetre tagjainak kevésbé nemzeti kicserélését idéztük elő. Mire eltöröltük az uzsorát, akkor már hiba a helyrepótolhatatlan volt. A darabont-kormány után következő már átmeneti kormánynak is ott jár az esze, hogy a magyarországi egyetemeket szaporitsa; a 3-ik, illetve 4-ik egyetemet (mert Zágrábban is van) ígérgeti egyik vagy másik városnak, illetőleg több város zaklatja a kormányt egyetemért. Elitélendő törekvés, Németország majmolása, itt is, mint sok más egyébben. Az 1—3% szükséglet, mint kivétel, tökéletesen megelégszik Magyarországon, a kapcsolt részeket is számítva, egy egyetemmel; a 99 —97°/0 pedig gyakorlati követelményekkel lép föl, miket el nem enged az élet senkinek. Tudjuk, hogy az elméleti törekvések bölcselkedő okoskodása külső felelősség nélkül ad libitum barangolhatja össze a világot; ellenben a gyakorlati tudás kell, hogy alapos és szabatos legyen, különben megboszulja és eltemeti magát minden egyéni törekvés ; tudjuk, hogy az nem szabály : hanem csak kivétel, hogy a közepesnél jelesebb fiatalok a tudományegyetem előadása következtében fejtik ki és fejthetik ki a gyakorlati pályák követelményei fölött álló magasabb képzettségüket és általánosabb tudásukat, a szabály, a hajlam és nem a képesség, e szerint osztályozni — és csakis e szerint — lehet elméleti és gyakorlati tanrendszert, t. i. hajlam szerint ; de képesség szerint hajlam nélkül: céltalan kísérletezés; tudjuk, hogy a nagy felfedezők, úttörő munkások, kiknek kitartó fáradsága folytán vagyonosodott meg a világ és emelkedett a közműveltség, fokozódott az emberi jóllét — maguk teremtettek magukTÁRCA. Az alap-vagy sarkalatos törvények fogalma és helyzete a magyar közjogban.*) — A Jog eredeti tárcája.— Irta HORVÁTH JÁNOS dr., egyetemi magántanár. (Befejezés.)**) A megközelíthető valóságot, mely saját álláspontom is kifejezésre juttatja, Jelűnek hozza föl, mely szerint: «Omne jus aut consensus fecit, aut necessitas constituit,"aut firmavit consuetudo. Von der necessitas, die Modestin als rechtschöpfende Macht anführt, ist in unseren Lehren von den Rechtsquellen wenig die Rede. Und doch spielt sie in dem Lében der Verfassungen eine ungeheure Rolle. Álle jene geschichtlichen Ereignisse, die ausserhalb des Rechtes die Fundamente des Staates umwüblen, schaffen eine solche necessitas Das fait accompli, die vollendete Tatsache, ist eine historische Erscheinung von verfassungsbildender Kraft, gegen welche ailes Ankámpfen der Legitimitátstheorien ohnmáchtiges Beginnen ist. Aber nicht nur in den grossen Wendepunkten der Staatengeschichte, auch im Laufe des normalen Staatenlebens kann diese necessitas in überraschender Weise hervortreten und die staatliche Organisation gegen den Buchstaben der Verfassung wandeln. In voller Klarheit kann man diese merkwürdige Erscheinung bei völliger Neuschöpfung von Verfassungen studiren, da alle menschliche Voraussicht nicht imstande ist, die tatsáchliche Ausgestaltung neuer, noch nicht erprobter Einrichtungen zu bestimmen. Sehr .oft wird in solchen Fallen die geplante Institution durch übersehene *) ((Bevezetés a magyar közjog ismeretébe» cimü sorozatból. **j Előző közlemény a 37. számban. oder unvorhergesehene Umstánde und zwar vielleicht sofőrt oder in kurzer Zeit, ohne jeden Wechsel der davon betroffenen Gesetztexte eine möglicherweise tiefgehende Wandlung erfahren*. (Verfassungsánderung und Verfassungswandlung. 21. 1.) ? Az alaptörvényeknek a modern értelemben vett elvének a nálunk alaptörvényeknek nevezett tételek nem felelnek meg. Tudnivaló, hogy a XVIII-dik század végén és a XlX-ik század folyamán leginkább az absolut államokból keletkezett alkotmányosságok egy oklevélben, vagy legalább is külön-külön fölállított alapintézmény szabályozását tartalmazó oklevelekben foglalják össze alkotmánytételeiket, p. o. Francia-, Spanyol-, Olaszországok, vagy Ausztria s az egyes német államok, és hogy az ilyképp megállapított alkotmányt vagy alapintézményeket biztosítsák, vagy hatályosabban megóvják az elhamarkodott változtatásoktól: jogilag erősebbé és állandóbbá teszik ; a közönséges törvényhozás hatásköréből kivonják. Az ilyen törvényeket nevezik mostanság rendszeres alaptörvétiyeknek, melyek tehát különös, a közönséges törvénytől eltérő jogi természettel birnak; módositásuk és megváltoztatásuk másként összeállított törvényhozási szerv által és szigorított eljárással történik, a rendes törvényhozás csak az alaptörvények által kijelölt határok között mozoghat; azokon nem változtathat; ha a közönséges törvény az alaptörvénynyel összeütközik, az előbbi semmisül meg. Ezzel szemben áll az angol és magyar alkotmány alaptétele, — Gladstone utal arra, hogytez a kifejezés: alaptörvény ismeretlen alkotmányunkban. (1884. febr. 22.) Gr. Tisza István, miut min. elnök (1904. okt. 25.) a következőket mondá: «Hát vannak Magyarországon olyan törvények, amelyek olyan alaptörvényszerü jelleggel bírnának, hogy azokat a törvényhozás egy egyszerű ujabb törvénynyel meg nem változtathatja? Ugy-e bár nincsenek? Ugy-e bár Magyarországon is az a sarkalatos elv áll, ami Angliában és amelyet az angol humor ugy fejez ki, hogy az angol törvényhozás mindent tehet a világon, csak férfiből asszonyt, asszonyból férfit nem csinálhat. A magyar törvényhozás előtt semmiféle korlátokat egy korábbi törvény fel nem állithat; a magyar törvény-