A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 38. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 15. [r.]

A JOG napon a legközelebbi tőzsdén jegyzett napi árfolyamban ; a felperes azonban nem is állította, hogy részvényei tőzsdei árjegyzés tárgyát képeznék, annál kevésbbé igazolta azoknak a fent érintett napon jegyzett tőzsdei árfolyamát. Ha az eladó a teljesítési határidő bekövetkezte előtt meg is tagadja már az áru szállítását, a vevő a teljesítési határnapig varhat és az e napon jegyzett piaci ár és a vételár közötti különbözetet igényelheti kártérítésként. (A m. kir. Kúria .'50/906. v. sz. 1907. február 6.) Abból, hogy a biztosító társaság az életbiztosítási ajánlattevőhöz azon felhívást intézte, hogy: «a kötvényt csak az elrendelt orvosi vizsgálat után állithatjuk ki» és ('felszólítjuk tehát, hogy magát az orvosi vizsgálatnak alávesse », megállapította, hogy a szerződés megkötése ujabb feltételekhez köttetett s az ajánlat el nem fogadtatott. Az ajánlat tehát érvényesen visszavonható volt. (A m. kir. Kúria 1907. május 29. 496. v. sz IV. p. t.) A hitelező nem veszti el a csődben kötött kényszeregyesség folytán kereseti jogát a kezesek ellen, de ha követelését a csődbe nem jelentette be és quótát nem kapott, ezt a quótát a kezestől nem igényelheti, mert saját mulasztása folytán a keze sek elleni visszkereseti joga elenyészett (A m. kir. Kúria 1907. június 21. 6,151. sz.; Ha a vétel tárgyát valamely gép vagy más olyan készülék képezi, amely a dolog természete szerint azonnal nem, hanem csak használat közben, többszöri üzembehozás által vizsgálható meg kellő alapossággal, a kifogásolás és a rendelkezésre bocsátás azért, mert az csak az áru hibás voltának biztos megállapításához szükséges időn át történt használat után következett be, elkésettnek nem tekinthető. — A kötlevélben foglalt az a kijelentés, hogy a gép meg nem felelő volta esetében az eladó a kapott fedezeti váltót minden kártérítés nélkül visszaadni tartozik, egyáltalán nem tartalmaz kifejezett lemondást azokról a kártérítési igényekről, amelyekre az eladó szerződésszegése folytán a vevő jogos igényt tarthat. (A m kir. Kúria^'1.907. vutúus nek célja a bűnvádi eljárás folyamatba tétele. A m. kir. Kúria (1907. június hó 13-án 5,714. sz.) A vádlott részéről a B. P. 384. S-ának 9. pontja alapján használt semmisségi panasz visszautasittatik, a többi semmisségi panasz pedig elutasittatik. Indokok : A tábla Ítélete ellen a főügyész a B. P. 384. §-ának 9. pontja alapján, a felebbviteli főtárgyaláson a bizonyítás kiegészítése iránt előterjeszteti indítványának elutasítása miatt; és a B. P. 385. §-ának 1. b) pontja alapján, a vádbeli tettnek téves minősítése miatt, vádlott pedig a B. P. 384. t;-ának 9. pontja alapján, a törvényszék előtt tartott főtárgyaláson előterjesztett kiegészítési indítványának elutasítása miatt; ugy a B. P. 385. S-ának 1. a) és c) pontjai alapján semmisségi panaszokat jelentettek be. . . . A főügyésznek a B. P. 385. §-ának 1. b) pontjára fektetett panasza nem alapos; mert e tábla e helyütt felül nem vizsgálható tényként megállapította, hogy vádlott a D. Gy. főszolgabírónak tett közléseivel nem vette célba azt, hogy sértett ellen valamely büntetendő cselekmény miatt megtorló eljárás indittassék, s ily kérelmet elő sem terjesztett. Ennek megfelelően tehát a vádbeli tett nem minősíthető a B. T. K. 260. §-ában foglalt rendelkezések szerint s a panasz alaptalan. F. J. vádlott a B. P. 385.S-ának J. a) pontja alapján abban összpontosuló okból élt semmisségi panaszszal, hogy a D. Gy. főszolgabíróval folytatott bizalmas beszélgetése folytán, a csendőrörsvezetr felettes hatóságai sem tartván szükségesnek, a főszolgabíró utján tudomásukra jutott közlések nyomán, a fegyelmi eljárás megindítását s hiányozván a vétség lényeges eleme, a sértési szándék, a rágalmazást vagy becsületsértést annál kevésbbé képezheti a terhére rovott tett, mert vádlott állítása valónak is bizonyult. A tábla ténymegállapítása szerint ugyanis vádlott: 1905. szeptember hó 9-én D. Gy. sárkányi főszolgabíró előtt azt állította T. F. ujsinkai csendőrőrsparancsnokról, hogy az utóbbi vádlottnak U. Gy. elleni ügyében panaszának meg nem felelő, valótlan jelentést tett a bírósághoz azért, hogy azáltal U.-nak kedvezzen, s hogy vádlottnak fentebbi állítása valótlannak bizonyult. Tekintve, hogy a közlés nyilvánosságának hiánya, a tettnek a törvény büntető rendelkezései alá foglalását nem akadályozza, hogy az állítás mivoltának felismerésénél nem az az irányadó, hogy az illetékes hatóság a sértett terhére rótt tettet büntetendőnek ismerte-e fel, hanem az, hogy egyáltalában büntethető-e ? Tekintve, hogy az állitások és kifogások tudatos használatán kivül a törvény a vádbeli cselekmény büntethetőségéhez más szándékot vagy célzatot nem kiván ; tekintve, hogy vádlottnak állításaival az azokból levont következtetés szerint is büntethető tett elkövetésével tarhelte T. F. csendőrörsparancsnokot s ezek megállapított valótlanságuk miatt bűncselekményt képeznek: a B. P. 385. §ának 1. a) pontjára feknyilván alap'alan. A B. P. 385. £-ának 1. c) pontja alapján vádlott azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a vádbeli tett az ügyész által felhatalmazás nélkül hivatalból nem üldözhető s a büntethetőségei kizáró ok forog fenn. Minthogy azonban ugy a vádnak, mint az ítéletnek a tárgya egy oly cselekmény, mely a B. T. K. 270. !?-ának 2. pontja értelmében hivatalból üldözendő, a panasz alaptalan. Az alaptalanoknak talált panaszok a B. P. 437. Jj-ának 4. bekezdése értelmében elutasitandók voltak. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 16. Ha csak az vitás, hogy valamely terület egyik vagy másik birtokrészletnek kiegészítő része-c: telekkönyvi kiigazítási keresetnek nincs hehe. E. 3,793/903. Gr. B. Gy. felperes H. község ellen tkvi kiigazítás és járulékai iránt tette folyamatba perét. I. A bánffihunyadi kir. jbiróság mint tkvi hatóság 687/903. tkvi számú Ítéletben : alperest kötelezte a felperes tulajdonának a pertárgya ingatlanrészletre való elismerésére és annak a tűrésére, hogy a vitás terület felperes javára amaz itélet alapján kiigazítás utján tulajdonjogilag bekebeleztessék. F. 3,793/903. I. Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta oly értelmezéssel, hogy csak a tkvi vázrajz igazittatik ki az ítéletnek megfelelően. Kúria 523/994. Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetét elutasította, mert: a per adatai szerint a felperes telekkönyvi tulajdonának csak a határmegjelölése vagyis az vitás, hogy a kereseti terület az alperes vagy a felperes birtokrészletének a kiegészítő része-e ? A másodbiróság ítéletének indokolásában helyesen állapította meg, hogy a fennforgó esetben telekkönyvi kiigazításnak helye nincs, s minthogy ily alapon a határvonal eldöntése a kiigazítási kereset utján a lelekkönyvi hatóság hatáskörébe nem tartozik: mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatandó volt. 17. Két szomszédos ingatlannak a birtokosok ugyanazon jogcímen gyakorolt birtoklásától eltérő (téves) s helyrajzi —számilag felcserélt helyszínelése kiigazítandó ugy a telekkönyvi térképre, mint a telekkönyvre és a birtokosokra vonatkozólag. A gyulafehérvári kir. törvényszék felperest keresetével elutasította. (2,629/903.) A tábla helybenhagyta. (3,319/903.) Kúria: (9,367/903. p.) Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával elrendel- • tetik, hogy az a . . . 56. sz. tjkvben A+6. rsz. alatt felvett 1984. hrsz. ingatlan helyrajzi száma a telekkönyvi térképen és magában a telekkönyvben 1982. hrszámra és viszont az ugyanott 16. rsz. alatt fölvett 1982. hrsz. ingatlan hrsz. 1984. hrszámra kiigazittassék és ennek megtörténtével az igy 1982. hrszámra kiigazított eredetileg 1984. hrsz. alatt fölvett ingatlanra a tulajdonjog felperesek javára közös és egyenlő arányban kiigazítás utján bekebeleztessék. Indokok : Az elsőbiróság által a helyszínén 1905. szept. 18-án foganatosított azonosítás szerint a jelenleg az a ... 56. sz. tkv.-ben felvett 1982. és 1984. hrsz. ingatlanok számai a telekkönyvi térképen megcseréltettek, amennyiben az 1981. hrsz. ingatlannal határos ingatlan 1982. hrsz. helyett 1984. hrsz.-mal-és az ezután következő ingatlan (ub. az 1983. hrszám kiugrásával) 1984. hrsz. I helyett 1982. hrszámmal jelöltetett. E jegyzőkönyvből kitűnik az is, hogy a térkép szerinti 1984. hrsz. (helyesen 1982) ingatlant felperesek, — az 1982 (helyesen 1984.) hrsz. ingatlant pedig alperesek birták már a helyszíneléskor és bírják rÉa''is. Mindkét péM fél birtoklása az 1866. évben elhalt B. Gligor végrendeletén alapiitk. Ebből a tényállásból világos, hogy a helyszíneléskor a helyrajzi számok fölcserélve' és nem a tényleges birtoklásnak megfelelően lettek kitüntetve, holott a helyszínelésnek — a peres felek által ugyanazon jogon gyakorolt birtoklás alapján — megfordítva s az itélet rendelkező része'iszeiint kellett volna történnie. Ennek folyományaként alperesek kötelesek tűrni, hogy az ö nevökre tévesen helyszínelt s ,fejperesek által igényelt 1,984. (helyesen 1,982) hrsz. ingatlan felpereseik, tulajdonául kiigazítás utján bekebeleztessék. SE 6'- §• '886,0 :£l A helyszinelési felvétel a tjkvben bejegyzett személyek részére tulajdonjogot nem állapítván meg, liern zárja ki annak bizonyítását, hogy a helyszínelt birtok égésiben .vagy részben nem a helyszínelés alkalmával a tjkvbe bejegyzett személynek a tulajdonát képezi. 1896. évi január 21-én 3,821 ÍÖQ&Afc^ 20. §. Megosztott tulajdonra vonatkozó heIyteleii{Lft'ti$s§inílés és telekkönyvi kiigazítást célzó kereset, tekintve, hogjtr,utíUipA^s felek közt fennállott úrbéri jogviszony rendelkezését vagy.sseiíérbifttok megváltását nem célozza, a polgári bíróság hatáskörébe tartozik: ' ~