A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 38. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 15. [r.]

152 A JOG T. 2,455/904. A kir. törvényszék: Az alperesi hatásköri kifogásnak helyet adva, a pert megszüntette, mert a kereset tárgyát képező s a fclsőszilvási 113. sz. tjkvben foglalt ingatlanok térhaszonélvezete és az épület tulajdonjoga, tekintettel arra, hogy annak alapját a peres felek között fennálló úrbéri jogviszony képezi, tekintve, hogy az csak folyománya az ingatlanok ama jogi természetének, mely szerint azok zsellértelket képeztek — annak elbírálása, hogy az ingatlanok úrbéri minőséggel birtak, nem a polgári, hanem az úrbéri bíróságok illetékessége és hatásköréhez tartozik. A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését oly értelemben, hogy a keresetét felperesnek visszautasítani rendeli, helybenhagyja. Kúria: Mindkét alsóbiróság végzése megváltoztattatik, a dévai kir. törvényszék mint polg. bíróságnak hatásköre a jelen keresetre nézve megállapíttatik s az további szabályszerű eljárásra utasittatik, inert: a keresetnek nem az úrbéri természetű kapcsolatból fennmaradóit jog- és birtokviszonyok rendezése, sem zsellérbirtoknak az 1896. XXV. t.-c.-ben szabályozott megváltása képezi a tárgyát, hanem a megosztott tulajdonra vonatkozó helytelen helyszínelés és a 2. r. alperes bejegyzett tulajdonjogának részbeni megszüntetése tkvi kiigazítást céloz: az ilyen kereset pedig az úrbéri biróság elébe nem tartozik. (Kúria: 8,408,904. sz.) 22. §. Szám: 1,950/901. I. Telekkönyvi kiigazítási perekben felperes részéről az igényelt ingatlanokra nézve a helyszínelést megelőzőleg megszerzett tulajdonjoga bizonyítandó lévén, az e körül felmerült vitás jogi kérdések eldöntése is ama perek keretébe tartozik. (Kúria: 6,215/900.) 25. §. 1. A tlkvi rdtts. 25. §. e) pontja értelmében az esetben, ha az ellenfél a kért tlkvi kiigazításba bele nem egyezik, és ha a kiigazítási kérelem nem szabályszerű kereset alakjában adatott be, a kérelmező nem elutasítandó, hanem csakis arra utasítandó, hogy rendes keresetét meghatározott idő alatt annál is inkább adja be, mert különben a kiigazítási kérvény feljegyzése hivatalból töröltetni fog. (1895. február 26-án 573.) 1,38011897. tábl. 2. A telekkönyvi rendtartás 22. és 25. §. f) pontja szerint feljegyzett zálogvisszaváltási jog érvényesítésére vonatkozó pernek feljegyzése, mint a már telekkönyvileg kitüntetve levő zálogváltási igény peressé tételének kitüntetése meg nem tagadható s ennek megengedése nincs ellentétben a m. kir. Kúria 11. számú polgári döntvényével. (Kúria: 3,472/1896.) 3. Az úrbéri birtokrendezési eljárás folytán eszközölt telekkönyvi átalakítással közbejött téves bejegyzések kiigazítása birtekkiigazitási keresettel érvényesíthető és ennek az erd. tkvi. rdtts. 25. §. h) pontja nem áll ellent. 3,354/1897. A birtokrendezés folytán eszközölt telekkönyvi átalakításkor közbejött téves bevezetések kiigazítását, — amennyiben a kereseti kérelem nem birtokátadásra is céloz — az igatlanokra nézve, melyek harmadik személyek tulajdonává nem váltak, az 1869. április 9-én kelt 2,579 1869. sz. igazságügyminiszteri rendelet 27. ij-a megengedi és ennek az erdélyi telekkönyvi rendtartás 25. >j-nak h) pontja sem áll útjában. (Kúria : 1,476/1897.) Szám: 1,705—901. 20. Azon esetben, ha tényleges birtoklás alapján tulajdonjog bekebelezése, illetve telekkönyvi kiigazítás iránt beadott kérvényre, az elsőbiróság bár helytelenül, mint telekkönyvi kiigazítási keresetre tűzött ki tárgyalást — a kir. Kúria kimondotta, hogy folyamodó kérvénye azon okból, mert a telekkönyvi birtokos a tárgyalás rendén annak teljesítése ellen tiltakozott, az 1893. június 8-án 24,366. S. M. szám alatt kibocsátott rendelet 80. §-a alapján el nem utasítható, hanem az ügy, mint telekkönyvi kiigazítási peres ügy bírálandó el, mert habár kérelmező az elsőbirósági végzés alapjául szolgált tárgyalási jegyzőkönyv során is fenntartotta azt a kérelmét, hogy tulajdonjoga a tényleges birtoklás alapján kebeleztessék be, de miután a telekkönyvi tulajdonos nem emelt kifogást az ellen, hogy a biróság a kérvényre, mint telekkönyvi kiigazítási keresetre tűzött tárgyalást, és annak a kérvénynek, mint telekkönyvi kiigazítási kérésnek a tárgyalásába bocsátkozott s az ügy mint telekkönyvi kiigazítási peres ügy le is tárgyaltatott: mi sem gátolja azt, hogy az, mint telekkönvvi kiigazítási peres ügy biráliassék el. (Kúria: 5,968 900.) 27. § 2. bek. A tagosítás folytán eszközólt átalakítás következtében elrendelt téves bejegyzés kiigazítása iránti eljárás nem a birtokbiróság, hanem a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozik és a tkvi rts. 24- -27. §§-aiban szabályozott módon eszkozlendö. 2,916/1904. A telekkönyveknek a birtokszabályozás folytán szükségessé vált átalakításával követendő eljárás tárgyában 1896. évi április 8-án 2,579. sz. a. kibocsátott s még hatályban levő ig. min. rendelet 27. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó igények nem jóhiszemű harmadik irányában a fennálló szabályok szerint, tehát a tkvi rts. 24—27. faiban szabályozott eljárás szerint érvényesitendők. (M. kir. Kúria 1906. január 26. 8,287/904. P.) Tkvi át alakit ás. 1869. évi 2,579. IM. sz. rendelet 27. §-a. A telekkönyvi átalakítás alkalmával felmerült hibák kiigazítására nem a birtokbiróság, hanem az illetékes tkvi hatóság bir hatáskörrel. (3,1211904.) A telekkönyveknek a birtokszabályozások folytán szükségessé váló átalakításánál követendő eijárás tárgyában kibocsátott 2,579/1869. I. M. sz. rendelet 27. §-ának második bekezdése szerint a téves bevezetésből származó igények a fennálló szabályok szerint érvényesitendők, tehát a tkvi rts. I. része értelmében. Mivel pedig a tkvi rts. 21. §-a értelmében az ily eljárás az ille tékes hatóság hatáskörébe tartozik s az 1868. évi LIV. t.-c. 63. §. a) pontja szerint telekkönyvi ügyekben a birói illetőségtől eltérésnek helye nincs: a birtokbiróság ily ügyekben nem bir hatáskörrel. (M. kir. Kúria 1906. október 2. 2,096/905. P. sz. hh. v.) 51. §. Hogy uj építkezés történt, részletes helyhatósági bizonyulattal és a tkvi rdttsnak megfelelő és helyhatóságilag megerősített vázrajzzal igazolandó (1895 március 14-én 649). 53. §. Szám: 3,163—89. Ha az eladók és vevők között létrejött adásvevési szerződés alapján a telekkönyv C. lapján az a korlátozás van feljegyezve, hogy az ezen tkvben foglalt ingatlanok az előadók életében meg nem terhelhetők, ez a körülmény a kir. Kúriának 59. sz. polg. döntvényére tekintettel nem zárja ki azt, hogy az időközben tovább eladott ingatlanok harmadik tkvi tulajdonosa ellen kért perenkivüli zálogjog bekebelezése elrendeltessék, mivel a kérdéses korlátozás a szerződő felek jogviszonyait szabályozván, annak megbirálása, hogy ama korlátozás följegyzésének harmadik személyekkel szemben milyen joghatálya van és hogy a harmadik szejnélyek jávára bekebelezett zálogjog végrehajtásilag érvényesíthetők vagy sem, nem a tkvi hatóság hatáskörébe tartozik. (Kúria 973/1898. P.) 54. §. Szám 3,418/97. I. Ama kikötmény, hogy valamely tkvi tulajdonos a tűzkárokat tűrje, mint szolgalom tkvi bejegyzés tárgyát nem képezi, mert az ily tűrés a szolgalmi jog fogalma alá nem vonható (1898 jan. 13. Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A zombori tszéknél Loschitz Jakab bezdáni kereskedő ellen bej. okt. 10, fsz. okt. 31, csb. Markovyth Lajos dr. ty. Szilágyi Károly dr. — Ugyanott Loschitz Aladár ellen, ugyanazon körülmények között. — A soproni tszéknél GrieszlerAntal helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 9, fsz. nov. 30, csb. Thirring Béla, tg. Kemenes Aladár dr. — A besztercei tszéknél Wellmann Károly helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 23, fsz. nov. 22, csb. Bisze Alajos, tg. Scherf Izrael dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Weisz Géza és testvére helybeli cég ellen, bej. okt. 16, fsz. nov. 14, csb. Tomcsányi László dr., tg. Németh Antal dr. — A budapesti keresk és váltótszéknél Pelcz S Sándor helybeli cég ellen, bej. okt. 19, fsz. nov. 14, csb. Ipovitz Károly dr., tg. Bálint Lajos dr. — A veszprémi tszéknél Neumann Sándor pápai kereskedő ellen, bej. okt. 18, fsz. nov. 6. csb. Misley Sándor dr., tg. Adorján Gvula dr. — A debreceni tszéknél Ehrenreich és Ritter helybeli cég ellen, bej. nov. 2, fsz. nov. 2o, csb. Üdényi Nándor dr., tg. Moskovitz Jenő dr. — A balassagyarmati tszéknél Szalay István helybeli cipész ellen, bej. okt. 31, fsz. nov. 14. csb. Csengey Kálmán, tg. Grünbaum Aladár dr. Pályázatok : A topolyai jbiróságnál albirói áll. okt. 2 (211) — A nagyváradi tszéknél aljegyzői áll. okt. 3 (212) — A szatmárnémeti ügyészségnél ügyészi áll okt. 3 (212) — A hidalmási jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 3 (212) — A nyíregyházai ügyészségnél alüeyészi áll. okt. 4. (213). 8 S' Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsar jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nyugalmazott törvényszéki biró magyar, német, tót nyelvismerettel, ügyvédi vagy közjegyzőirodai alkalmazást keres Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzői teendőkben teljesen jártas, a német nyelvet is beszélő segéd, aki önállólag tárgyal, okiratokat vesz fel vételárfeíosztásokat végez, vidékre ajánlkozik. Cime a hivatalban. a kiadóA szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V Kálmán-utca 1<i V. R.idolf raunart 3.