A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 38. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 15. [r.]

150 A JOG Az id. törv. szab. 10. §-ának utolsó bekezdése szerint csak az az érték a szerzemény, " tehát csak az az érték lehet külön a szerzeményi öröklésnek tárgya, mely az apai és anyai ágról hárult vagyon értékét meghaladja. Ebből következik, hogy az öröklés szempontjából közömbös, hogy a hagyaték ténylegesen minő vagyonrészekből alakult, tehát hogy van-e a hagyatékban oly vagyon is, amely az örökhagyónak adásvétel utján szerzett vagyona, mert a hagyatékban szerzeményről jogilag csak akkor lehet szó, ha az apai és anyai ágról hárult vagyonérték teljes fedezetet nyervén, ezt meghaladó vagyonérték mutatkozik. (Kúria 1907. június 6. 7,977/906. sz. a. I. p. t.) Ha két szomszédos és egyszerre elárverezett ingatlanrész közül az átjárás az egyikhez nem gyakorolható másként, mint e másikon keresztül, akkor ez utóbbinak árverési vevője az átjárást és az útszolgalom bekebelezését tűrni tartozik akkor is, ha erre vonatkozólag az árverési feltételek mit sem tartalmaztak. (Kúria 1907. június 20. 8,700/906. sz. a. VII. p. t.) A testvérek között még élő atyjuk jövendőbeli örökségéről kötött egyesség mint örökösödési szerződés érvényessége az írásbeli magánvégrendeletekre megszabott alakszerűség alkalmazásától függ. Az ilyen szerződés csakis az apai örökség megnyíltával lép hatályba; az apa életében tehát a gyermekeknek sem örökjoguk érvényesítésére, sem annak megóvására nincs kereseti joguk. (Kúria 1907. május 29. 9,294/906. sz. a. VIII. p. t.) Az ügyvéd a fele részére kézhez vett pénzt kamatoztatni nem tartozik; ellenben törvényes kamatot tartozik fizetni azon napról, amelyen ellene a visszatartott pénz tekintetében panasz adatott be. (Kúria 1907. június 5. 2,650/996. sz. a. VII. p. t.) Ha a házassági bontó perben a békéltetés és a folytató lagos tárgyalás határnapján a felek egyike sem jelenik meg, ez nem a per megszűnését, hanem csak szünetelését vonja maga után; az eljárás a felek egyikének kérelmére folytatandó. (Kúria 1907. május 7. 3,726,907. sz. a. III. p. t.) Valamely követelés fennállásának állítása, ha ez nem is történik mások előtt, hanem csupán az állítólagos adóshoz intézett levélben, a kérkedés fogalma alá esik. Ezzel szemben felhivónak jogos érdekét képezi annak birói megállapítása, hogy felhívottnak ellene követelése fenn nem áll; erre pedig egyéb ut nem áll felhívó rendelkezésére, mint a felhívási kereset megindítása. (A bpesti kir. ítélőtábla 1907. május 21. 1,402. v. sz.) Az előjegyzés puszta igazolására nézve nem tesz különbséget az, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlannak a tulajdonosa többé nem maga az adós, hanem más, harmadik személy ; ebből az okból tehát az előjegyzés igazoltnak kimondása meg sem tagadható. (A m. kir. Kúria 191)7. július 2. 3,642. sz.) A tanúskodás kötelessége alól az ügyvédi rendtartás 49. § ában és a sommás eljárási törvény 86. t;-ának 4. pontjában megadott kivételes mentesség kizárólag csak oly körülményekre vonatkozik, amelyek a képviselet céljából közöltettek az ügyvéddel vagy ügyvédi hivatása gyakorlásában jutottak az ö" tudomására. — Az oly körülmények tekintetében tehát, amelyeket tanú, mint szövetkezeti igazgató ismer, nem tagadhatja meg a vallomást azon az alapon, hogy azokról mint ügyvéd ügyfele közléséből is értesült vagy azon az alapon, hogy a vallomás a szövetkezet és ügyfele közti megállapodásra vonatkozik. A tanú ezzel nincs kötelezve az oly körülményekre való vallomástételre, amelyek mégha az előbb emiitett természetű kérdésekkel összefüggnek is, vele ügyfele részéről a képviselet céljából közöltettek vagy felperesi képviselő hivatása folytán egyéb uton jutottak tudomására. (A bpesti kir. tszék 1907. április 24. 380. v sz) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A részvények színleges átruházása ellenkezik az alapszabályokkal és a törvény szellemével; minthogy azonban a határozatok meghozatalában a kifogásolt részvényesek figyelmen kívül hagyása esetében is elegendő számú részvényes vett részt a kereset el lett utasítva. A budapesti kir. ítélőtábla (1905. december 19^3^88 sz) Az elsöbnóság (elutasító) Ítéletét helybenhagyja . . indokai alapján és azért, 1 mert az a körülmény, hogy a részvényeknek azokra történt átruházása, kiknek részvényesi minőségét és szavazati jogosultságát a felperesek kifogásolják, a társaságnak a részvényesekről vezetett jegyzékébe (részvénykönyvbe) még az J903. máj. 21-én meo-tartott közgyűlést 30 napnál jóval többel megelőzött időben bevezette tett, . . bizonyítva van, m.ből folyóan a K. T. 173. igában foglalt azzal a rendelkezéssel szemben, mely szerint a társaság irányában az tek.ntet.k részvényesnek, aki a részvénykönyvben mint ilyen bevezetve van, felpereseknek ezen átruházás szinlegességére es a szobán forgó személyek részvényes, minőségére és szavazati jogosultságukra vonatkozó kifogása figyelembe nem jöhet • mert mégha megállapítható volna is, hogy L. M.' K. JL id K 1 és L G. a közgyűlésen tényleg részt nem vettek és szavazati jogukat nem gyakorolták, felpereseknek erre alapított panasza figyelembe még sem volna vehető, mert a közgyűlés összes határozatai, 42 részvényes által 414 szavazattal egyhangúlag hozattak s igy a közgyűlés határozatképessége az alapszabályok 18 í-ához képest a nevezettek személyének es szavazatának neveimen kivül hagyása mellett is megállapítandó volna. A m. kir. Kúria (1907. június 6-án, 501 v. sz.) A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok- A közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával szemben nem volt figyelembe vehető felpereseknek az a panasza, hogy a közgyűlésen megjelent és szavazati jogot gyakorolt egyéneknek részvényesi minőségük igazolva nem volt, azok reszvenyesekül bejelentve s a közgyűlést megelőzően 30 nappal előbb a részvénykönyvet pótló 4.-/. alatti jegyzékbe bejegyezve nem voltak, mert felperesek azt nem bizonyították, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelően lett volna felvéve, ezzel a jegyzőkönyvvel és az elsőbiróság ítéletében felsorolt tanuk vallomásával pedig bizonyítva van, hogy a részvények, illetve részletjegyek a keresetben felperesek által megnevezett egyének részére jóval a közgyűlést megelőző 30 nap előtt lettek átírva. Igaz, hogy alperes, a 4. /. alatt csatolt jegyzékkel maga szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy L. I. és neje 450 darab részvényeikből, illetve részletjegyeikből 430 darabot 1902. október 23-án másokra átírattak, a per folyamán kihallgatott számos tanú vallomásából pedig kitűnik, hogy a részietjegyek átírása csupán abból a célból történt, hogy azok az egyének, kikre a részjegyek átírattak, a közgyűlésen szavazati jogot gyakorolhassanak, ami ugy az alapszabályokkal, mint a kereskedelmi törvény szellemével ellenkezik ugyan; azonban ez a körülmény a jelen esetben azért nem szolgálhat alapul a közgyűlési határozat megsemmisítésére, mert .... a közgyűlés egyazon tárgysorozat elintézése végett már másod- illetve harmadizben lett egybehiva és ezen az utóbbi közgyűlésen a keresetben megnevezett, felperesek által kifogásolt egyéneken . . kivül még más részvényesek is voltak jelen, akik szavazati jogukat gyakorolták és a tárgysorozat egyhangú elintézésében résztvettek; az alapszabályok 18. §-ának rendelkezése szerint pedig ezen a közgyűlésen a megjelentek számára való tekintet nélkül érvényes határozatok voltak hozhatók azon részvényesek által is, akiknek részvényesi minőségét a felperesek nem kifogásolták. . . . Ezekre való tekintettel a másodbiróság ítélete az itt felhozott és ezzel nem ellenkező és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokolásánál fogva hagyatott helyben. A részvénytársaság saját részvényeit váltói megtartás joga alapján a váltótv. 108. $-a alapján saját követelésének törlesztésére fordíthatja. A temesvári kir. törvényszék. (19.607 '905.) Alperesek kötelesek stb. Indokok: Alperesi ügygondnok maga beismervén, hogy örökhagyó a jelen ítélet rendelkező részében körülirt részvényeket, mint igazgatósági tag tette le felperesnél, nyilvánvaló ebből egyrészről, hogy ily esetben a K. T. 161. i;-ának rendelkezése alkalmazást ném nyerhet és másrészről, hogy ezen részvényeken a váltótörvény 108. §-ának 1. bekezdése alapján a megtartási jog annál is inkább gyakorolható, mert örökhagyó halálával azon rendelkezés is, mely végett azok felperes birtokába kerültek, végleg megszűnt. Ugyanezért ezen megtartási jog alapján alpereseket a felperesi követelésnek a fent emiitett részvényekből leendő kielégítésének tűrésére kötelezni kellett és pedig annyival inkább, mert felperes ezen ingóságokból, mégha azokat megtartási jog nem is terhelné, mint hagyatéki ingóságokból követelhet kielégítést. Egyéb hagyatéki vagyont felperes nem igazolván, keresetének ezen vagyonra vonatkozó részével elutasítandó volt. A temesvári kir. ítélőtábla. (4,121 905.) Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja azzal a részbeni változtatással, mikép a felperest az iránti keresetével elutasítja, hogy a 7 darab részvényét tulajdonként megtarthassa. Indokok: Minthogy a K. T. 161. §-a a 218. §. 5. pontjában megszabott büntetés terhe mellett tiltja a részvénytársaságnak saját részvényei megszerzését vagy zálogbavételét, az elsöbirósági ítélet e részének megváltoztatása mellett a felperest el kellett utasítani az iránti keresetével, hogy az örökhagyó, mint igazgató által nála letétbe helyezett 7 darab saját részvényét tulajdonaként megtarthassa, hanem az öt a V. T. 108. S-a szerint illető megtartási jog gyakorlása tekintetében a részvények eladására , !í ° ; -Ve az ezt (követelésére nézve kielégítést) elrendelő elsőbiróság, iteiet helybenhagyatott, e részben él egyebekben is vonatkozó saját indokainál fogva és azért, mert az örökség minősege és mennyiségének megjelölése nélkül végrehajtható Ítélet nem hozható és mert az ügygondnok részére megállapított díjazás a kifejtett munkánál is felmerült időveszteséggel arányban áll. iréi.iA1",- Kúria (377/906. 1907. május 10.) A másodbiróság mit 1 heKnha?yJa az abban felhozott indokok alapján és ízért. Srtási Ja ?' ?°S \rVált6Í ZÁ[oS)ogg^ egyenlő hatályú megcsalt«g H Fíat " V' T- m és illetve 106. §-a értelmében telét S ?Tf°}rm™1 biró értékpapírokat tarthat meg köveő sdén ?a g t^Jdonaként és pedig a lejárat napján a helybeli tőzsdén, ha pedig otc tőzsde nincs, a lejáratot követő harmadik