A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 38. szám - A korlátolt felelősségű társaság. A társaság képviselete és üzletvezetése. 6. [r.]

A JOG ha az összes társasági tagok szavaztaikat írásban nyilvánitják. A törvény eltekint a részvénytársaságra és a szüvetkezetekre vonatkozó nehézkes szabályozástól és a közgyűlés megtartását fakultative állapítja meg, tehát az Írásbeli nyilatkozat itt egyértelmű a közgyűlés megtartásával. Igen fontos ügyekben a társasági tagok gyűlése mindig egybehívandó és ennek eszközlésére az üzletvezetők kötelesek. Az ügy fontosságának megállapításában a társaságnak érdeke a mérvadó szempont. A társasági tagok gyűlése haladéktalanul egybehívandó, ha az évi mérlegből vagy az üzleti év folyama alatt időközben elkészített mérlegből kitűnik, hogy az alaptőke fele elveszett. Ily esetben a társaság fenmaradásáról vagy megszüntetéséről lévén szó, a törvényhozó annak eldöntését az üzletvezetőkre nem bízhatta és ezen legvirtualisabb és életbevágó kérdést a társasági tagok összességére bízhatta csak. A társasági tagok a közgyűléshez ajánlott levél utján idézendők és ezen levélben az egybehivás célja megjelölendő; tehát nem egyszerű hirdetmény utján, mint a részvénytársaságok vagy szövetkezetek közgyűléséhez ; ebben is kidomborodik a korlátolt felelősségű társaság személyi jellege, mivel a társaság súlypontja mégis csak a tago k személyében rejlik. A törvény a meghívás és a közgyűlés megtartása közötti határidőt* meghatározta és minimális egy heti határidőt szabott meg, amely azonban meghosszabbítható. A kisebbség elnyomásának kikerülése végett a törvény az úgynevezett kisebbségi jogokat megállapította és miként nálunk a K. T. a részvénytársaságnál már a részvények Vio-ének erős ellenőrzési jogokat adott, épp ugy a német törvény 50. §-a kimondja, hogy azon társasági tagok, akiknek üzletrészei összesen az alaptőke v'io részét teszik, jogosítva vannak a cél és ok meghatározásával a társaság egybehivá=át kívánni. Ha egy már meghatározott és egybehívott közgyűléshez egy fontos tárgy a tárgysorozatba nem vétetett fel, azon társasági tagok, klakiknek üzletrészei összesen az alaptőke '/io részét kiteteszik, akor a cél és ok megjelölésével követelhetik, hogy bizonyos tárgya határozat hozatala végett a közgyűlés elé terjesztessenek. Ily esetekben persze előfordulhat, hogy az üzletvezetők ezen kivánamaknak eleget tenni nem akarnak. Ezen esetben azon társaságitagok, akiknek üzletrészei az alaptőke Vio részét kiteszik, a tényállás közlésével a közgyűlés egybehivását, illetve az illető tárgysorozatba való felvételét saját maguk eszközölhetik. Itt is kidomborodik a társasági tagok személyi súlya, mert míg nálunk a részvényesek 1 10 része csak a bírósághoz fordulhat eljárás és intézkedés végett, addig a korlátolt felelősségű társaságnál a tagok saját személyükben a bíróság közbejötte nélkül intézkedhetnek. Ezen eljárásnak költségeit, ha a közgyűlés a kisebbségnek ezen eljárását jóváhagyta, a társaság viseli. Ha a társasági tagok gyűlése azabályszerüen nem hivatott egybe, akkor elv az, hogy az összes ott hozott határozatok érvény • telének. De a törvény a társasági tagok személyi fontosságát méltányolva nem követi szigorúan a formák betartását és azért kimondta, hogy il\ esetben is érvényesek a határozatok, ha egy szabályszerütlenül egybehívott gyűlésen az összes társasági tagok jelen voltak. A társasági szerződés megállapíthatja, hogy egy felügyelő bizottság is szerveztessék, de a törvény a felügyelő bizottság létezését a korlátolt felelősségű társaságnál kötelezővé nem teszi, tehát ezt is facultative állapítja meg és annak elhatározását a társasági tagokra bízza. A felügyelő bizottság, ha az alapszerződés másképpen nem intézkedik, a közgyűlés által választandó 3 tagból áll. Az első izben választott felügyelő bizottság csak egy évre választható és pedig az első közgyűlés befejezéséig, amely közgyűlés a társaságnak a kereskedelmi jegyzékbe történt bevezetésétől számított egy év eltelte után az évi mérleg fölötti határozathozatal céljából megtartatik. A felügyelő bizottság kirendelése mindenkor visszavonható. A kirendelés visszavonása még azon idő eltelte előtt is eszközölhető, amely időre a tag választatott. A visszavonás jogát egyedül a közgyűlés gyakorolhatja. A törvény a felügyelő bizottság kirendelésének visszavonását rendkívül nagy szótöbbségtől teszi függővé és pedig a visszavonás feletti határozathozatal érvényességéhez szükséges egy oly többség, amely a határozathozatalkor képviselt alaptőkének legalább is •" \ részéből áll. A társasági szerződés azonban ez iránt másképpen is intézkedhetik. Ha a felügyelő bizottság tagjaiban változás áll be, akkor az üzletvezetők kötelesek ezt a társaság közleményeit tartalmazó lapokban közzétenni. A felügyelő bizottság tagjai legtöbb esetben javadalmazásban részesülnek az ő működésükért, ezen javadalmazás az úgynevezett tantüme, azaz az évi nyereségnek egy része. Ezen rész a tiszta nyereségből számítandó, amely tiszta nyereség következőképpen áll elő: a nyers nyereségből levonandók első sorban az összes leírások és visszafizetések, továbbá a befizetett alaptőkének a társasági tagok részére kifizetendő 4%-a és az igy fenmaradó tiszta nyereségben részesednek a felügyelő bizottság tagjai. A felügyelő bizottság kötelessége a társaság üzletvezetését j az ügyvitel összes ágaiban ellenőrizni. E célból az ügyek meneteI léről és állásáról teljes tájékozódást kell szereznie. Hogy ezen tájékozódást megszerezhesse és az ellenőrzést gyakorolhassa, kö| vetkező jogai vannak : a felügyelő bizottság mindenkor követelI heti az üzletvezetőktől, hogy a társaság ügyéről részletes jelentést I • tegyenek. A társaság könyveit és iratait akár maga, akár pedig az ál| tala kijelölendő társasági tagok utján átvizsgálhatja; a társasági vagy tisztess ég ellen vét, — de ezen eltávolítás szintén nem az igazgató, hanem a jelenlévő rendőrség hatáskörébe tartozik.23) Látható a felhozottakból, hogy akkor, midőn a színházi jog akár törvény, akár rendelet utján fog majd egységes szabályozást nyerni, — e kérdések is, valamint a netán későbben még felmerülendő kontroverziák sem, — többé nem lesznekj figyelmen kívül hagyhatók. IX. A budapesti rendőrség állásfoglalása a színpadi előadások censurája mellett.2*) Színműíróink és az ő révükön a színpadok is, sokat vétkeznek a jó izlés és erkölcsiség ellen és nem egy helyről hangzott már fel a közönség köréből az a kívánság, hogy a cochonériák végre-valahára hatóságilag betiltassanak. Érdekes lesz azért a székesfővárosi államrendőrségnek : ezen erkölcstelen irányzattal szemben elfoglalt álláspontját megismertetnünk.26) «Nem szorul bővebb fejtegetésre, — igy szól a rendőri kékkönyv — annyira a köztudatba átment igazság, hogy minden színház: kulturmissiót teljesít. Amellett hivatása nem merülhet ki a szórakoztatással: célja egyúttal az izlés fejlesztése s az erkölcsnemesités. Amikor kiváló elmék alkotásait színpadra viszi, gyönyörködtetve tanit. Kiragad a szürke hétköznapiság medréből s az ideális gondolatvilág eszményeinek ad testet, — a deszkákon lejátszódó cselekmény s annak mozgó alakjainak beszédjével». (Ki keresett volna a rendőri poros íróasztalok mögött ily lendületes, poétikus szóvirágokat ? !) «Igy kellene, hogy legyen! Ahelyett azonban a színházlátogató" egészen mást lát maga előtt. A magánszínházak egy része (az állami színházak se jobbak e tekintetben !) — nyilván kasszatekintetekből, — szinte vetélkedve, gyakran olyan darabbal 23) A német bíróságok gyakorlata : jogot ád az igazgatónak arra hogy oly személyektől, akik akarata ellenére belépti jegy birtokába jutottak, a belépési jogot elvonhassa, sőt azokat a színházból kiutasíthassa Összefügg ezen álláspont azon jogi felfogással, hogy a színház csak magánvállalat, tulajdonosa tehát az ily kérdésekben is szabadon rendelkezhetik. E felfogás a modern iogérzettd nyilván ellentétben áll. 2*) Közöljük ezen rendőri jogi excursiót, — az utána következő : X. fejezettel való összehasonlítás céljából. •«) Jelentés a budapesti állami rendőrség 1906. évi működéséről. Budapest 1907. 160. és köv 1. kedveskednek a közönségnek, mely az erkölcstelenségnek, a léhaságnak zeng dicshymnust és egyenesen hajhászsza a képtelennél-képtelenebb frivol jeleneteket, olyan káviáros, sőt pőrére vetkőzött modorban s tónusban, hogy akárhány ily darabot a rendőrség: orfe?imban2<i) okvetlen levétetett volna a műsorról. A színházakkal szemben azonban ezt nem teheti meg, — hatás-, jogköre erre nem terjed kin. (Itt a rendőri jelentés a bizonyítással szándékosan adós maradt. Milyen törvényen, vagy rendeleten alapul ezen szokatlan keztyüs bánásmód ? Tudtunkkal a rendőrség hatásköre erkölcsrendészeti tekintetben korlátlan és igy az előadott erkölcstelen darabot — előleges censura nélkül — ebből a szempontból, akadály nélkül nyomban betilthatja. Miért talált a rendőrség utat, módot és jogkört a ((Takácsok)) betiltására ?!) «De viszont nincs is más tényező, vagy fórum sem, mely ! ezt az indokolt és számtalanszor helyén lévő censurát gyakoj rolná (eszerint a színdarabok előadása tekintetében : teljesen anar; chikusak volnának az állapotok, ha ugyan a rendőrségnek ez a , nézete a tényeknek mindenekben megfelelne!), — vagy egyáltalában foglalkoznék valamely módussal, hogy a párizsi, stb. kültelki «brettlik» alantjáró komédiáit, előkelő színházi közönségünknek irodalrm csemegeként be ne adják.» «Állami színházaink és a Népszínház műsorába : van joguk betekinteni és akár cselekvő kritikát is gyakorolniok az illetékes bizottságoknak)), (de nem élnek rendszerint e joggal!) — «magánszínházaink azonban e tekintetben semminemű korlátoknak nincsenek alávetve.)) (?! Ezt kötve hisszük!) « Távol áll tőlem — igy folytatia a főkapitány — az előzetes censura jogának és szükségességének hirdetése» (ez a rendőri önmérséklet is a fehér hollók egyike!), — «de ezek a most általánosságban ismertetett, az erkölcs és jó izlés rovására menő visszaélések, kétségkívül viszsza volnának szoritandók és mód arra keresendő, hogy ne váljanak annyira rendszerré !» (Helyes és az orvoslás — nagy keresés nélkül —• meg is található a fent leirt módon.) 26) Meg is történt ez az idén nyáron : Ósbudavárában, ahol a Lavedan-féle «Az ágy» cimü, Bécsben több mint 400-szor előadott fércmű, — csak lényeges törlésekkel bocsáttatott előadásra.