A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 36. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 14. [r.]

14-4 A JOG ságvesztés-büntetés szerintük nem áll arányban a külön ítéletek- i kel megállapított szabadságvesztés-büntetések tartamával; s mert a vádlott által elmeállapotának megfigyelése végett 1905. évi november 3-tól 1905. évi december hó 3j-ig elmegyógyintézetben , töltött idő az összbüntetésbe nem számíttatott be. Ez a panasz is alaptalan. Mert a vádlott az ellene folyamatban volt kétrendü bűnvádi ügyben hozott ítéletekkel két izbcn négy, s igy összesen nyolc évi fegyházbüntetésre ítéltetvén el, az összbüntetésül megáílapitott hét évi és hat havi fegyházbüntetés a külön megállapított büntetések együttes tartamánál csekélyebb tartamú; js ez az arányos leszállítás a félbeszakittatlan végrehajtás által előidézett súlyosbítás kiegyenlítésére elegendő'. Ami pedig a vádlott által elmegyógyintézetben töltött időnek be nem számítását illeti, igaz ugyan, hogy vádlott akkor, midőn az elmegyógyintézetbe felvétetett, még nem állott büntetésnek végrehajtása alatt; a kérdéses időnek, mint vizsgálati fogságban töltött időnek be nem számítása tehát a B. P. 516. §-ára való vonatkozással nem indokolható. .Minthogy azonban vádlott a törvényszék megállapítása szerint az elmegyógyintézetben való tartását azáltal idézte elő, kogy tébolyodot'tságot szinlelt; s ennélfogva a vizsgálati fogság hosszú tartama vádlott saját kibájából származott, annak a büntetésbe való beszámítása a B. T. K. 94. §-a értelmében helyesen mellőztetett. A semmisségi panaszok ezek szerint alaptalanok lévén, azokat a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése alapján elutasítani kellett. Megjegyeztetik végül, hogy vádlottnak az aranyosmaróti cs az egri törvényszékek előtt ellene folyamatban volt kétrendü bűnvádi ügyben hozott 0,439/B. 1905. és 6,496/B. 1906. számú kűriai végzések 1907. január hó 18-án hirdettetvén ki, vádlott ugyanakkor szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása végett az ügyészségnek átadatott. Kétségtelen tehát, hogy vádlott szabadságvesztés-büntetését 1906. évi január hó 18-án megkezdette, s hogy ennélfogva az ettől a naptól az összbüntetés tárgyában hozott itélet keltéig, vagyis 1907. évi március hó 5-ig töltött idő vizsgálati fogság tárgyát nem képezhette, hanem a kiszabott összbüntetés 1907. évi január hó is-tól lett volna számítandó. Ámde a törvényszék ítéletének ettől eltérő törvényellenes rendelkezése panasz tárgyává nem tétetett és vádlottra nézve, akinek javára a vizsgálati fogságban töltöttnek modott idő teljes mértékben beszámíttatott, nem sérelmes; miért is ebben az irányban határozat nem hozatott. Nem állapítja meg a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségét vádlottnak az az állitása, hogy a fömagánvádló szülői feltörték vádlott pincéjét, hombárját is feltörték és meggyújtották és hogy erről a fömagánvádlónak is kellett tudnia. (Kúria 1907. április 18. S.Söf yO? sz. a. III. Bt.) Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Telekkönyvi rendtartás. (1870. február 5-én kelt rendelet.) 1. Kiigazítást perut. Szám : 5,010/1894. I. Ki valamely ingatlanra nézve a dologhozi jogot a helyszínelés idejébeni birtokostól, a helyszínelés után történt átruházás folytán megszerezte, a tlkvi rdts I. r. 3. ^. alapján jogosítva van az ingatlannak, jogelőde (az átruházó) nevére leendő átírását a telekkönyvi tulajdonos ellen indítandó kiigazítási perrel követelni. (Kúria: 3,120/1893.) 2. A helyszínelés előtt megnyílt örökségi igény a kiigazítási perben megvitatható. (1896. IX. 16. 317.) A birtokkiigazitás a tlkvi hatóságnál 1895 május 1. után, teliát az 1893: XIII. t.-c. hatálybalépte alatt indíttatván, amenynuben annak az 1887: XXIX. t.-c. 3. értelmében jkvi tárgyalására a peres felek nem jelentek meg, az idézett törvénynek a rendes eljárásban s az annak szabályai alá eső jkvi eljárásban is olkalmat adó 52. §-a szerint az ügy csak szünetel, de megszűntnek nem tekinthető, következőleg a birtokkiigazitási perfeljegyzés is ki nem törölhető (1895 december 18-án 3597.) 4. Birtokkiigazitás tárgya úrbéri viszony nem lehet. Szám: 422/899. Oly telekkönyvi helyszinelési bejegyzés, amely curialis, illetve úrbéri viszonyt tüntet fel, a telekkönyvi birtokkiigazitási kereset tárgya nem lehet, mivel az 1867. év november 8-án kibocsátott igazságügyi miniszteri rendelet 16. §. szerint az úrbéri és azzal rokon viszonyok a helyszinelési tárgyalásból ki voltak zárva, már pedig a birtokkiigazitási keresetnek a tátgya a téves helyszínelés, s ha ennek ellenére jogellenesen jegyeztettek be a helyszinelési jegyzőkönyvbe, akár sem, ezen jogviszonyok elbírálása az 1868: évi LIX. t.-c. 25. §. szerinti úrbéri bíróság hatósági köréhez tartoznak. (Kúria: 2,513/899.) 5. Birtokkiigazitási perben a telekkönyvi hatóság illetékességének megállapítása. Szám : 2,162 1,899. I. P. A téves helyszinelési felvétel kiigazítása iránti keresetben a tulajdonjognak telekkönyvi kiigazítás cimen való bekebelezése a helyszinelési birtokos örökösei részéről, ugy a maguk részére mint az esetben, ha a hagyaték még átruházva nem lett, az örökhagyó javára is kérhető. (Kúria 1881/1899.) 6 Nem érvényesíthető a telekkönyv kiigazítása telekkönyvi kiigazítási keresettel, ha a ,og, melynek alapján a kiigazítás kéretik, — vitás. Szám : 2,920—900. A telekkönyvi kiigazitási kereset elutasítandó, ha a perbeli ténykörülmények azt mutatják, hogy a jog, melynélfogva a kiigazítás kéretik vitás és a telekkönyv tanúsága szerint a kereset tárgyává tett ingatlanok nem a helyszínelés alkalmával, hanem a (575-1-888. I. M. E. számú körrendelet.alapján foganatosított eljárás következtében a telekkönyvi hatóság végzése alapján jegyeztettek be a telekkönyvbe a tényleges birtokos nevére, mert vitás jogi kérdések elintézése egyedül telekkönyvi kiigazításra irányuló keresettel, mely a helyszínelésnél elkövetelt hibák kiigazításánál tovább nem terjedhet, nem érvényesíthető. (Kúria : 308—900.) 7. Az 1881. LIX. t.-c. 12 §. rendelkezésénél fogva a rendes eljárásban, amely alatt a jkvi tárgyalás is értetik, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniük, minthogy pedig ezen tkvi kiigazitási perben a tárgyalásra az alperes személyesen jelent meg s magát ügyvéd által nem képviseltette, sem pedig a jbiróság az alperest ügyvéd által leendő képviseltetés végett fel nem szólította, a jbiróság azáltal, hogy a törvényesen meg nem jelent alperessel a tárgyalást megtartotta, lényeges eljárási szabályt mellőzött. 1895 május 15. 1,555. 8. A bonyolult és fontos jogi kérdésekkel kapcsolatos jogviszony : a közszerzemény kérdése egyedül tkvi kiigazításra indított keresettel — mely a helyszínelésnél elkövetett hibák kijavításánál tovább nem terjedhet, — meg nem oldható. (1895. augusztus 28. 2,382.) 9. Birtokkiigazitási perek az 1887 : XXIX. t.-c. 3. §. értelmében jkvi eljárás szerint tárgyalandók, ezek szerint a végzés kihirdetésének helye nincs, a kőrósbányai jbiróság tehát helytelenül járt el, amikor a végzést kihirdette. (1895. november 21. 3,363.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szabadkai tszéknél Strasser Béla helybeli cég ellen, bej. szept. 23, fsz. okt. 8, csb. Kindris Gábor dr , tg. Herczegh Lajos dr. — A veszprémi tszéknél Földes Soma pápai kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt 16, csb. Mesley Sándor dr., tg Fehér Dezső dr. — A nyitrai tszéknél Vilhelm György pöstyéni lakos ellen, bej. szept. 24, fsz. szept. 27. csb. Dobák Géza, tg. Szilárd Simon dr. — A szegedi tszéknél Fábik JÓ2sef volt helybeli mészáros hagyatéka ellen, bej. szept. 28, fsz. okt 5, csb Wame Rezső dr., tg. Balassa Ármin dr. — A zalaegerszegi tszéknél Fülöp Géza tapolcai kádármester ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 18, csb. Sperlágh Géza, tg. Búzás Dezső dr. — A zilahi tszéknél ifj. Molnár Miklós szilágycsehi kereskedő ellen, bej. okt. 5, fsz. okt. 14, csb. Kapellel Zoltán, tg. Pap Sándor dr. — A szekszárdi tszéknél Kremser Károly hagyatéka ellen, bej. okt. 17, fsz. nov. 4, csb. Szász Károly, tg. Oszoly Károly. — A balassagyarmati tszéknél Gottfried Ignác losonci kereskedő ellen, bej. okt. 2, fsz. okt. 14, csb. (sengey Kálmán, tg. Hajós József dr. — A csíkszeredai tszéknél Simon Hermann gyergyótölgyesi lakos ellen, bej. okt. 15, fsz. nov. 6, csb. Jerzsák János, tg. Miklós Viktor dr. Pályázatok : A szombathelyi jbiróságnál birói áll. szept. 14 (196) — A zombori tszéknél aljegyzői áll. szept. 14 (196) - A fehértemplomi jbiróságnál aljegyzői áll. szep. 15 (1971 — A pécsi tszéknél birói áll. szept. 15 (197) — A szombathelyi tszéknél albirói áll. szept. 17(198) — A budapesti kir. ügyészségnél ügyészi áll. szept. 19 (200) — A felsőpulyai jbiróságnál albirói áll. szept 20. (201). Kúriai és táblai értesitések, Kérdezőskódő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett Ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozliatunk. Drecske L. J. dr. Barta-Száraz érk. 2,020/907. sz. a. ea. Oroszy, n. e. — Részeg—Zsirka érk. 2486/907. sz. a. ea. Tódorffy ne — Miskolc H. G. dr. Boldvavölgyi érk. 4561/907. sz. a. ea. Lallosevics n. e. — 70 részvény ügye érk. 6892,907. sz. a. ea. Tahy, n. e. Ügyvédjelölt 3 évi jó gyakorlattal, forgalmas fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodában alkalmazást keres. Beszél tótul és németül. Cim Duchaj Máté dr., Blatnica, Turóc-megye Most végzett fiatal, törekvő ügyvéd társulna, esetleg ügyvédi irodát vidéken átvenne. Érdeklődő kartársam szíveskedjék megkeresését -Ügyvéd, jeligére Pécsre, főposta poste restante küldeni. Közjegyzőjelölti állást keresek. Birói vizsgám van. Csongor Gergely dr. Nyíregyháza. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stüler Mór dr V., Kálmán-utca 16 Rudolf rakpart 3.