A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 36. szám - Színházi jogunk. A Vígszínház szerződései. 15. [r.]

254 A JOG és 8 K. 40 f. késedelmi kamatból. A keresetet beadtam mult évi április hóban. Alperes a pert felvette, elleniratában beismerte a vételár helyességét, a 79 K. 98 f. hordók értékének megítélése ellen tiltakozott, miután ö ezeket nem vásárolta, hanem csak kölcsönkép kapta és kifogásolta végre a késedelmi kamatokat is. Alperesi képviselő egy ((nyugalmazott kir. tr. biró-ügyvéd» az ügyet annyira elhuzatta, hogy csak álló 12 hónap múlva kaptam ítéletet. Amidőn ezen keresetem zárkérelme szerint I hozott ítéletet végrehajtani akartam, semmi fedezetet nem kaptam, mert alperes f. évi február hóban eladta üzletét, ugy, hogy lefoglalható vagyonra nem lehetett találni. Mult évben mindenesetre fedezetre találhattam volna, ha módomban állott volna alperes beismert 1,037 K.-ás tartozására részitéletet kérni és megkapni. Módot kellene a rendes eljárásban nyújtani, hogy felperes a periratok váltása alatt is, hivatkozással az 1893. évi t.-c. 104. §-ra, a beismert követelés tekintetében végrehajtható részitélet hozassék meg, amint feljogosítandó a perbíróság is, a bizonyítási eljárás megindításának elrendelése előtt, a hivatkozott törvény 103. §. értelmében a kereset egyes további bizonyításra nem szoruló részei tekintetében végeldöntést hozni. Ajánlom tapasztalataimat törvényhozásunk tényezőinek figyelmébe, mert ha valahol, akkor az igazságszolgáltatásban is érvényesül azon elv: «bis" dat, qui citodat.» A gyilkosság és emberölés fogalma. Irta THÓT LÁSZLÓ dr., budapesti kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző. (Befejezés.)') Crivellari is hasonlóképen vélekedik. «Az ölésre irányuló praemeditáció — igy szól 15) — nyugodt és csendes lelkimüködésnek az eredménye; midőn pedig valaki provokáció következtében öl, hirtelen haragtól fölkeltett, hatalmas szenvedély túlsúlya alatt cselekszik s a düh bizonyos neme uralkodik fölötte. Esze nem gondolkozik, s nem is képes arra, hogy tervet szőjön, vagy hogy azt ápolgassa, táplálja, avagy, hogy az eszközök előkészítése fölöttt tanakodjék, mikor hirtelen harag lepi meg. A praemeditációnak a provokációval való összeegyeztetése ellentmondás volna.» Impallomeni ebben a kérdésben is ellentétes álláspontot foglal el a nagy többséggel szemben. Szerinte, a fönt kifejtett nézet ellentétben áll a jogérzéssel és a köztudattal, amely * Előző közlemény a 34. számban. 1S) cDei reati contro la vita e la integritá personale.» I. k. 293. 1. utóbbit az esküdtek verdiktjei elég gyakran igazolják, azáltal, hogy az esküdtek a megölt egyéntől szenvedett sértés következtében elkövetett, előre megfontolt emberölés tetteseit vagy fölmentik, vagy pedig — a bizonyítási eljárás eredményével homlokegyenest — megengedik a törvényben meg nem engedett okok fönforgását, igy teljesen háttérbe szorítják a tényeket. Ez elmélet megalapítója összetéveszti a bűnözés motívumát a provokáció állapotával.1") Ki tagadja, hogy, aki praemeditál, I annak is szüksége van motívumra a cselekvésnél, vagy pedig valamely elhatározó okra, amint Impallomeni mondja ? Ez azonban nem egyenlő annak a megengedésével, hogy a provokáció összeegyeztethető lenne a praemeditációval, mert a provokáció a lélek különös állapotában áll és valamely sértési októl van meghatározva ; ez pedig nem azonos azzal, mintha a cselekvési viszonyokban csupán a meghatározó okokat tekintenők. A sértés lehet oka a cselekménynek, de nem lehet igazolása a provokációnak, ha nem mutathatjuk ki, hogy egyszersmind a haragos indulatnak és a fájdalom intenzitásának is oka.17) Általános tapasztalatnak látszik és a közhiedelem is az, hogy midőn az esküdtek valakit, súlyos sértés folytán elkövetett, praemeditált emberölés vádja alól fölmentenek, ezt azon meggyőződésükből kifolyólag teszik, miszerint másként nem képesek csökkenteni a felelősséget s igy a provokáció jótéteményét kell igénybe vcnniök. Ez a föltevés azonban aligha igaz. Az esküdtek a fölmentéssel az emberölést akarják igazolni, anélkül azonban, hogy sokat adnának arra, vájjon az eset odatartozik-e a törvényben megállapított esetekhez, az esküdtek többet adnak a közérzés kritériumára, mint a jogi kritériumra s a méltányosság érzetére, mint az igazságosság szigorú logikájára. Ezen esetekben vagy elismerik a teljes elmezavart, mivel a vádlottnak a szenvedett sérelem folytán keletkezett súlyos lelki izgalmának az állapota alkalmas arra, hogy elméjét megzavarja, vagy pedig látszólagos, — de igazolt — önkénynyel tagadják a tényt, még akkor is, midőn a vádlott azt beismerte, vagy pedig — végül — tagadják a bűncselekmény szubjektív, vagy akaratelemét. Rendesen ezen utóbbi módszert kell követnie az esküdtszéknek, hogy tul tehesse magát a törvényes fogalmakon s hogy engedelmeskedhessék méltányosság-érzésétől és a közérzés kritériumától vezérelt és irányított belső meggyőződésének; ha ez másként volna, akkor illogikus lenne azt kérni az esküdtektől, hogy erősítsék meg egy olyan bűnös ténynek a létét, amelyre nézve mentő okok forognak fönn.18) «") L o n g o : i. m. 140. 1. i;) L o n g o : i. m. 140. I8) L o n g o : i- m. u. o. TÁRCA. Színházi jogunk.*) — A. Jog eredeti tárcája. — (Folytatás.) c) A Vígszínház szerződései. 1. p. Szerző átengedi és eladja a Vígszínháznak: az ő szellemi tulajdonát képező színműnek kizárólagos előadási jogát a főváros területére olyképpen, hogy azt e területen senki más, soha és sehol, akár egészben, akár egyes részeiben elő nem adathatja. 2. p. A Vígszínháznak teljes rendelkezési joga van a miinek színpadra való alkalmazására, átdolgozására, szereposztására, kiállítására és műsorra tételére nézve. 3. p. Szerzői díj fejében köteles a Vígszínház: minden előadás bruttó napi jövedelmének kölcsönösen megállapított százalékát, az előadást követő hó első felében kifizettetni. 4. p. Szerző köteles a mű kéziratát, — a Vígszínháznak díjtalanul örök tulajdonába átengedni. 5. p. Szerző köteles nevét és művét, a szerzői jogról szóló törvény 42. §-ához képest, a kereskedelmi minisztériumnál beiktattatni. 6. p. Szerződésszegés esetén: fizet a szerző kölcsönösen megállapítandó bírságpénzt. 7. p. Szerző fizetéséből levonandók a kincstári illetékek és nyugtabélyegek, valamint a színház nyugdíj- és segélyalapja javára: a szerzői díj után l°/0. 8. p. Per esetén: mindkét szerződő félre nézve illetékes «a Vígszínház által szabadon választható, bármely budapesti kir. járásbíróság)) és a sommás szóbeli eljárás. *) Előző közlemény a 31. számban. (E rendelkezés egyenesen a törvénybe ütközik, mert a szerzőnek, felperessége esetén, törvényes jogában áll alperes színházat : az ennek székhelyén lévő járásbíróság előtt beperelhetni.) 10. p. Szerző tartozik a művében előforduló, előirt zeneés énekrészek vezérkönyvét és szövegét: a saját költségén megszerezni és szintén átengedni, vagy megengedni azt, hogy mindezt a színház szerezze meg és beszerzési árát a szerző irói dijából levonhassa. (Sem ezen, sem az alábbi szerződések nem rendelkeznek a színműnek, a szerzőt megillető kinyomathatási jogáról. Jóllehet a törvény 50. §-a a szerző ebbeli jogát megállapítja, — mégis helyén való volna, ha a többi színház is a Nemzeti Színház példáját követné és szerző ebbeli jogát expressis verbis is elismerné !) d) A Királyszinház szerződései. 1. p. Eladó eladja és átengedi színdarabja kizárólagos előadási jogát : a főváros területén bármely színházban, vagy helyiségben leendő előadás céljából, az 1884. évi XVI. t.-c. értelmében. Eladó tartozik a vevő színház szerzett jogaira felügyelni és arra az esetre, ha a mű, vagy annak akár szövegbeli, akár zenei része: Budapesten más színházban, vagy helyiségben előadatnék, — jogában áll vevőnek ezen előadást feltétlenül, eladó költségére beszüntettetni és a jogbitorló ellen | pert indítani (azonos a Nemzeti Színház 1. p.-jával). j 2. p. Ha a mű egyfolytában 3 év alatt egyszersem i adatnék és eladó felszólítására: még egy ujabb félév alatt sem kerülne előadásra, vevő elveszti ugyan a darab előadásának kizárólagos jogát,. de azért a darabot tovább is adhatja (azonos a Nemz. Színház 2. p.-jával). 3. p. Vevő a darab minden egyes előadása után: eladónak a napi bevétel meghatározott százalékát, az előadást követő 7-ik napon kifizeti. Ezen tiszteletdíjból, a nyugtabélyegen kívül, 1% a nyugdijalap javára lesz levonva. 4. p. Eladó átengedi a darab szerepkiosztását, kiállítását,