A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 35. szám - A váltóóvás reformja

140 A JOG S-aiban meghatározott hivatali sikkasztás bűntettének tényálladé­kát megállapíthatják, s ekként a kir. tábla eme kérdésben a Btk. rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen, a BP. 385. §. 1. a) pont­jában meghatározott anyagi semmisségi ok cimén pedig a bizo­nyítás kérdésében semmisségi panasz nem használható, illetve eme kérdésben a törvényben meghatározott alaki okok kivételével, egyébként semmisségi panasznak helye nincsen. A m. kir. Kúria megállapította a váltóhamisítás bűntettét, mikor vádlott a már előbb elhalt sértett nevét hamisította a váltóra, abból a célból, hogy annak nem létező kötelezettségét a váltóval bizonyítsa s ezáltal lehetővé tegye azt, hogv a vál­tót a takarékpénztárnál leszámitoltassa. (A m. kir. Kúria 1907. jun. 5. 5,429/907. sz. a.) Nem állapitható meg kártalanítás az előzetes letartózta­tásért azokban az esetekben, ha 1. valamely cselekményre nézve a nyomozást a kir. ügyész szüntette meg a Bp. 576. §. értelmé­ben, mert csak annak van igénye kártalanításra, akinek irányá­ban az eljárást a bíróság szüntette meg ; 2. ha az eljárás a magán­indítvány visszavonása, illetve a vád elejtése folytán szüntet­tetett meg; 3. ha a vádbeli bűncselekmények s azok vádja alól vádlott csak a Bp. 326. §. 2. p. alapján, vagyis azért mentetett fel, mert a bizonyítékok nem voltak eléggé meggyőzök a bűnösség beigazolására, minthogy ez nem jelenti annak megállapítását, hogy e cselekményeket nem vádlott, hanem más követte el. (Kúria 1907. március 5. 7,863/906. sz. a. I. Bt.) A Btk. 112. § ához. Olyan esetekben, mikor a rágalmazás valamely feljelentésben foglaltatott és a feljelentés eljárás tárgya volt, az inditványi határidő tekintetében különbség teendő a közha­tóság előtt folyamatban levő és valamely magánszemély által alkal­mazottja ellen elrendelt fegyelmi eljárás között. Az előbbi eset­ben a három havi határidő a fegyelmi felmentő ítélet közlése napjától, magánszemélyhez intézett feljelentés esetén attól a naptól számíttatik, amelyen a feljelentés tartalma a sértett fél tudomására jutott. (Kúria 1907. febr. 19. 1.638. sz. a. III. Bt.) A Btk. 79. §. 3. bekezdéséhez. Jogos védelmet látott fenn­forogni a kir. Kúria, mikor vádlottak sértetten, kinek viselke­déséből nyilvánvaló volt, hogy támadó szándéka van és aki zsebéből pisztolyát akarta elővenni, testi sértést ejtettek. A jogos védelem tulhágását látta abban, hogy ketten álltak sértettel szemben, kit anélkül is könnyen lefegyverezhettek volna, hogy rajta súlyos testi sértéseket ejtenek. Mégis felmentette vádlot­takat, mert azok a jogos védelem határait veszélyes helyzetük tudatában megzavarodásból hágták át. (Kúria 1907. április 4. 3,303/1907. sz. a. IV. Bt.) Minthogy az 1894: XII. t-c. 84. g-a a mezőőrt is csak arra jogosítja fel, hogy a mezei kártételen ért egyént alkalmas zálog hiányában, vagy ha az illető alkalmas zálogot adni vonakodik, a községi elöljárósághoz kísérheti, de nem ad neki jogot arra, hogy napok múlva erőszakkal zálogot vegyen : a vádlottaknak az a tette, hogy a sértettet a tehene zálogbavételének tűrésére erőszakkal kényszeritették, a zsarolás vétségének tényálladékát megállapítja. Vagyoni haszon alatt nem pusztán a vagyonnak számokban meghatározható értékű gyarapodását, hanem minden vagyoni előnyt, tehát valamely követelésnek záloggal való bizto­sítását is kell érteni. Az 1894: XII. t.-c. 104. és 105. §-ai szerint pedig a mezei kártételért zálogbavett állat a kártérítés biztosí­tására is szolgál. (Kúria 1907. március 14 2,591/907. sz. a. IV. Bt.) A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének tényálladékához. Vádlott gondatlanságát megállapítja az a tette, hogy veteményes kertjében kárt szenvedve abból a célból, hogy a kár okozóját kitudja és reá ijesszen, éjjel forgópisztolyával lesbe állt, és mikor a veteményes kertje mellett egy alakot mozogni látott, azon hitben, hogy valami állat jár arra, forgó ­pisztolyát a mozgó alakra sütötte, minek következtében ezt a mozgó alakot — ki sértett volt — súlyosan megsértette. (Kúria 1907. március 19. 2,743/907. sz. a I. Bt.) A hatóságnak tagja vagy közege a hivatali hatáskörében tett feljelentésének be nem bizonyulta s illetve alaptalansága esetében a Btk. 260. §-ában meghatározott hatóság előtti rágal­mazásnak cselekvő alanya sohasem lehet; terhére ez a bűncselek­mény nem állapitható meg. Az a körülmény, hogy a vádlott ellenséges indulatból és rosszhiszeműen jelentette fel a sértettet, csák abból a szempontból bírálandó el, ha vájjon a vádlott a feljelentéssel hivatalos hatalmával visszaélt-e vagy nem, illetve esetleg fegyelmi vétséget követett-e el, vagy nem. A Kúria mindkét alsóbiróság ítéletét a BP. 384. §. 4. pontja alapján meg­semmisítette, mert azok az ügyet a Btk. 258 és 260. Sg. szerint bírálták el. (A m. kir. Kúria 1907. május 7. 4,544/907. sz. a. IV. Bt.) Az ügyészségi megbízott mint az állam igazságszolgálta­tási tennivalójának teljesítésére megbízatásánál fogva kötelezett egyén a Btk. 461. §-a szerint közhivatalnoknak és pedig ama tennivalók minőségénél s a kir. ügyészséghez való viszonyánál fogva a kir. ügyészség tagjának tekintendő, aminthogy a BP. VI. fej. cime és 75. §. rendelkezései szerint is annak tekintetik. A bűn­vádi eljárás az ügyészségi megbízottra vonatkozó állitások miatt a Btk 271. g-a szerint csak hivatalból indítható, ebből folyóan az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. g. 3. pontja szerint az ügyben az elsőfokú eljárás a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. Az a körülmény, hogy a sértettnek ügyészségi megbízotti minősége időközben megszűnt, nem változtat azon, hogy ama minőségéből folyó kötelességeire vonatkozó állítás miatt rágalmazás cimén az eljárás csak hivatalból indítható meg, mert a törvénynek kivé­telt alkotó rendelkezése hiányában a Btk. 271. §-ában foglalt szabály ebben az esetben is alkalmazandó, s a bűnvádi eljárás megindithatásának feltételei a cselekmény elkövetésének idejében fennállott körülmények szerint birálandók meg. (A m. kir. Kúria 1907. április 24. 4,061/907. sz. a. IV. Bt) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Amikor az örökhagyó után nem annak gyermeke, hanem unokája örököl, vagyis a gyermeknek az öröklésből való kiesése esetében az unoka terhére nem kétszeri, hanem csak egyszeri öröklési illeték szabható ki. A m. kir. közigazgatási biróság (1907. jun. 18. 8,259/907. P. sz. a.) Ennek a panasznak helyet ad s a panaszolt illetéknek törlését elrendeli. Indokok: A magyar magánjogban érvényben levő törzsön­kénti öröklésnek (successio in stirpes, divisio per stirpes) lényege abban áll, hogy a törzs a törzselödnek, vagyis a távolabbi leszár­mazó a közelebbi leszármazónak a helyébe lép (succedit in locum). A távolabbi leszármazónak ilyen belybelépése nem jelent a köze­lebbi leszármazó utáni jogutódlást, mert a távolabbi leszármazó teljesen önnálló, a közelebbi leszármazótól független, vagyis a saját jogán foglalja el a közelebbi leszármazó helyét. Amidőn tehát az örökhagyó (jelen esetben a nagyapa) után a közelebbi leszár­mazó (jelen esetben a panaszosok anyja, az örökhagyó leánya) életben nem léténél vagy más oknál fogva nem örökölhet, az örökha­gyó hagyatéka a távolabbi leszármazóra )jelen esetben az unokákra) közvetlenül hárul s ilyen esetben nem két öröklés, (vagyis örök­hagyó után a leánygyermek s ez után az unoka örökölése),hanem csak egy öröklés esete áll fenn, következően csak egy öröklés utáni illetékszabásnak van helye. Ezekhez képest a panasznak jogos alapja van, mert az örökhagyó M. F. 1905. évi március 30-án, leánya, Etel pedig előtte 1905. évi január hó 29-én halván el, nyilvánvaló, hogy M. Etel az édes atyja után, minthogy ezt megelőzően halt meg, nem örökölhetett, hanem édes atyjának hagyatéka az ő (Etel) gyer­mekeire közvetlenül, vagyis egy örökléssel hárult s így panaszosok a nagyatyjuk utáni örökösödés cimén csak egyszeres öröklési ille­téket tartoznak fizetni; és mert ehhez képest nincs jogalapja annak a panaszolt illetékszabásnak, amely szerint az öröklési ille­ték oly módon köveleltetik, mintha M. Etel az atyja, M. F. után, Etel után pedig ennek gyermekei örököltek volna s igy kétszeri öröklés esete állana fenn s panaszosok az 1% öröklési illetéket ily módon kétszeresen tartoznának fizetni. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A lugositszéknél Tomma József resicabáányai keres­kedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 11, csb. Komjáthyy Gyula dr., tg. Budintián Iános. — A karánsebesi tszéknél Weisz Miksa helybeli keres­kedő ellen, bej. nov. 15, fsz. nov. 30. csb. Zana János. tg. Gergely Illés dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Feldmann József és társai helybeli cég ellen, bej. szept. 26, fsz. okt. 22. csb. Kazacsay Gerö, tg. Nagel Ferenc dr. — A szolnoki tszéknél Preisz Lajos jászberényi kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz. szept 30, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Oláh István dr. — A zombori tszéknél Loschitz Jakab és Loschitz Aladár bezdáni olajgyárosok ellen, bej. szept. 24, fsz. okt. 15, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Szilágyi Károly dr. — A gyulai tszéknél Várady Gyula orosházai kereskedő ellen, bej. nov. 16, fsz. dec. 14, csb. Kurcz Antal, tg. Berthóty Károly dr. — A lugosi tszéknél Wolf Mihány furdiai lakes ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 12, csb. Komjáthy Gyula dr., tg. Kirscht Ágost dr. Pályázatok : A székelyuvarhelyi tszéknél jegyzői áll. szept. 8 (191) — A hajdúszoboszlói jbiróságnáí albirói áll. szept. 6 (191) — A pancsovai jbiróságnáí albirói áll, szept. 8 (191) — A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. szept. 8 (191) — A szegedi tszéknél aljegyzői áll. szept. 11 (193) — A soproni tszéknél aljegyzői áll. szept. 12 (193) — Az aradi tszéknél aljegyzői áll szept. 11(193) — A szabadkai tszék­nél aljegyzői áll. szept. 11 (193) — A soproni jbiróságnáí aljegyzői áll. szept 11 (193) Ügyvédjelölt 3 évi jó gyakorlattal, forgalmas fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodában alkalmazást keres. Beszél tótul és németül. Cim Duchaj Máté dr., Blatnica, Turóc-megye. A kulai kir. közjegyzőnél a közjegyzői teendőkben teljesen jártas segéd — esetleg jelölt — azonnal alkalmazást nyerhet. Előnyben részesül, aki a német és valamely szláv nyelvnek is­meretével bir. Érdeklődök forduljanak jelenlegi alkalmaztatásukat is igazoló működési bizonyítványukkal nevezett közjegyzőhöz, akitől a feltételek is megtudhatók. PALLM aUZvtKYUMMÁI) «rO«UU« H»tfHTM Most végzett fiatal, törekvő ügyvéd társulna, esetleg ügy­védi irodát vidéken átvenne. Érdeklődő kartársam szíveskedjék megkeresését «Ügyvéd» jeligére Pécsre, főposta poste restante küldeni. Közjegyzőjelölti állást keresek. Birói vizsgám van. Csongor Gergely dr. Nyíregyháza. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom