A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 35. szám - A váltóóvás reformja

140 A JOG S-aiban meghatározott hivatali sikkasztás bűntettének tényálladékát megállapíthatják, s ekként a kir. tábla eme kérdésben a Btk. rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen, a BP. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott anyagi semmisségi ok cimén pedig a bizonyítás kérdésében semmisségi panasz nem használható, illetve eme kérdésben a törvényben meghatározott alaki okok kivételével, egyébként semmisségi panasznak helye nincsen. A m. kir. Kúria megállapította a váltóhamisítás bűntettét, mikor vádlott a már előbb elhalt sértett nevét hamisította a váltóra, abból a célból, hogy annak nem létező kötelezettségét a váltóval bizonyítsa s ezáltal lehetővé tegye azt, hogv a váltót a takarékpénztárnál leszámitoltassa. (A m. kir. Kúria 1907. jun. 5. 5,429/907. sz. a.) Nem állapitható meg kártalanítás az előzetes letartóztatásért azokban az esetekben, ha 1. valamely cselekményre nézve a nyomozást a kir. ügyész szüntette meg a Bp. 576. §. értelmében, mert csak annak van igénye kártalanításra, akinek irányában az eljárást a bíróság szüntette meg ; 2. ha az eljárás a magánindítvány visszavonása, illetve a vád elejtése folytán szüntettetett meg; 3. ha a vádbeli bűncselekmények s azok vádja alól vádlott csak a Bp. 326. §. 2. p. alapján, vagyis azért mentetett fel, mert a bizonyítékok nem voltak eléggé meggyőzök a bűnösség beigazolására, minthogy ez nem jelenti annak megállapítását, hogy e cselekményeket nem vádlott, hanem más követte el. (Kúria 1907. március 5. 7,863/906. sz. a. I. Bt.) A Btk. 112. § ához. Olyan esetekben, mikor a rágalmazás valamely feljelentésben foglaltatott és a feljelentés eljárás tárgya volt, az inditványi határidő tekintetében különbség teendő a közhatóság előtt folyamatban levő és valamely magánszemély által alkalmazottja ellen elrendelt fegyelmi eljárás között. Az előbbi esetben a három havi határidő a fegyelmi felmentő ítélet közlése napjától, magánszemélyhez intézett feljelentés esetén attól a naptól számíttatik, amelyen a feljelentés tartalma a sértett fél tudomására jutott. (Kúria 1907. febr. 19. 1.638. sz. a. III. Bt.) A Btk. 79. §. 3. bekezdéséhez. Jogos védelmet látott fennforogni a kir. Kúria, mikor vádlottak sértetten, kinek viselkedéséből nyilvánvaló volt, hogy támadó szándéka van és aki zsebéből pisztolyát akarta elővenni, testi sértést ejtettek. A jogos védelem tulhágását látta abban, hogy ketten álltak sértettel szemben, kit anélkül is könnyen lefegyverezhettek volna, hogy rajta súlyos testi sértéseket ejtenek. Mégis felmentette vádlottakat, mert azok a jogos védelem határait veszélyes helyzetük tudatában megzavarodásból hágták át. (Kúria 1907. április 4. 3,303/1907. sz. a. IV. Bt.) Minthogy az 1894: XII. t-c. 84. g-a a mezőőrt is csak arra jogosítja fel, hogy a mezei kártételen ért egyént alkalmas zálog hiányában, vagy ha az illető alkalmas zálogot adni vonakodik, a községi elöljárósághoz kísérheti, de nem ad neki jogot arra, hogy napok múlva erőszakkal zálogot vegyen : a vádlottaknak az a tette, hogy a sértettet a tehene zálogbavételének tűrésére erőszakkal kényszeritették, a zsarolás vétségének tényálladékát megállapítja. Vagyoni haszon alatt nem pusztán a vagyonnak számokban meghatározható értékű gyarapodását, hanem minden vagyoni előnyt, tehát valamely követelésnek záloggal való biztosítását is kell érteni. Az 1894: XII. t.-c. 104. és 105. §-ai szerint pedig a mezei kártételért zálogbavett állat a kártérítés biztosítására is szolgál. (Kúria 1907. március 14 2,591/907. sz. a. IV. Bt.) A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének tényálladékához. Vádlott gondatlanságát megállapítja az a tette, hogy veteményes kertjében kárt szenvedve abból a célból, hogy a kár okozóját kitudja és reá ijesszen, éjjel forgópisztolyával lesbe állt, és mikor a veteményes kertje mellett egy alakot mozogni látott, azon hitben, hogy valami állat jár arra, forgó pisztolyát a mozgó alakra sütötte, minek következtében ezt a mozgó alakot — ki sértett volt — súlyosan megsértette. (Kúria 1907. március 19. 2,743/907. sz. a I. Bt.) A hatóságnak tagja vagy közege a hivatali hatáskörében tett feljelentésének be nem bizonyulta s illetve alaptalansága esetében a Btk. 260. §-ában meghatározott hatóság előtti rágalmazásnak cselekvő alanya sohasem lehet; terhére ez a bűncselekmény nem állapitható meg. Az a körülmény, hogy a vádlott ellenséges indulatból és rosszhiszeműen jelentette fel a sértettet, csák abból a szempontból bírálandó el, ha vájjon a vádlott a feljelentéssel hivatalos hatalmával visszaélt-e vagy nem, illetve esetleg fegyelmi vétséget követett-e el, vagy nem. A Kúria mindkét alsóbiróság ítéletét a BP. 384. §. 4. pontja alapján megsemmisítette, mert azok az ügyet a Btk. 258 és 260. Sg. szerint bírálták el. (A m. kir. Kúria 1907. május 7. 4,544/907. sz. a. IV. Bt.) Az ügyészségi megbízott mint az állam igazságszolgáltatási tennivalójának teljesítésére megbízatásánál fogva kötelezett egyén a Btk. 461. §-a szerint közhivatalnoknak és pedig ama tennivalók minőségénél s a kir. ügyészséghez való viszonyánál fogva a kir. ügyészség tagjának tekintendő, aminthogy a BP. VI. fej. cime és 75. §. rendelkezései szerint is annak tekintetik. A bűnvádi eljárás az ügyészségi megbízottra vonatkozó állitások miatt a Btk 271. g-a szerint csak hivatalból indítható, ebből folyóan az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. g. 3. pontja szerint az ügyben az elsőfokú eljárás a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. Az a körülmény, hogy a sértettnek ügyészségi megbízotti minősége időközben megszűnt, nem változtat azon, hogy ama minőségéből folyó kötelességeire vonatkozó állítás miatt rágalmazás cimén az eljárás csak hivatalból indítható meg, mert a törvénynek kivételt alkotó rendelkezése hiányában a Btk. 271. §-ában foglalt szabály ebben az esetben is alkalmazandó, s a bűnvádi eljárás megindithatásának feltételei a cselekmény elkövetésének idejében fennállott körülmények szerint birálandók meg. (A m. kir. Kúria 1907. április 24. 4,061/907. sz. a. IV. Bt) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Amikor az örökhagyó után nem annak gyermeke, hanem unokája örököl, vagyis a gyermeknek az öröklésből való kiesése esetében az unoka terhére nem kétszeri, hanem csak egyszeri öröklési illeték szabható ki. A m. kir. közigazgatási biróság (1907. jun. 18. 8,259/907. P. sz. a.) Ennek a panasznak helyet ad s a panaszolt illetéknek törlését elrendeli. Indokok: A magyar magánjogban érvényben levő törzsönkénti öröklésnek (successio in stirpes, divisio per stirpes) lényege abban áll, hogy a törzs a törzselödnek, vagyis a távolabbi leszármazó a közelebbi leszármazónak a helyébe lép (succedit in locum). A távolabbi leszármazónak ilyen belybelépése nem jelent a közelebbi leszármazó utáni jogutódlást, mert a távolabbi leszármazó teljesen önnálló, a közelebbi leszármazótól független, vagyis a saját jogán foglalja el a közelebbi leszármazó helyét. Amidőn tehát az örökhagyó (jelen esetben a nagyapa) után a közelebbi leszármazó (jelen esetben a panaszosok anyja, az örökhagyó leánya) életben nem léténél vagy más oknál fogva nem örökölhet, az örökhagyó hagyatéka a távolabbi leszármazóra )jelen esetben az unokákra) közvetlenül hárul s ilyen esetben nem két öröklés, (vagyis örökhagyó után a leánygyermek s ez után az unoka örökölése),hanem csak egy öröklés esete áll fenn, következően csak egy öröklés utáni illetékszabásnak van helye. Ezekhez képest a panasznak jogos alapja van, mert az örökhagyó M. F. 1905. évi március 30-án, leánya, Etel pedig előtte 1905. évi január hó 29-én halván el, nyilvánvaló, hogy M. Etel az édes atyja után, minthogy ezt megelőzően halt meg, nem örökölhetett, hanem édes atyjának hagyatéka az ő (Etel) gyermekeire közvetlenül, vagyis egy örökléssel hárult s így panaszosok a nagyatyjuk utáni örökösödés cimén csak egyszeres öröklési illetéket tartoznak fizetni; és mert ehhez képest nincs jogalapja annak a panaszolt illetékszabásnak, amely szerint az öröklési illeték oly módon köveleltetik, mintha M. Etel az atyja, M. F. után, Etel után pedig ennek gyermekei örököltek volna s igy kétszeri öröklés esete állana fenn s panaszosok az 1% öröklési illetéket ily módon kétszeresen tartoznának fizetni. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A lugositszéknél Tomma József resicabáányai kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 11, csb. Komjáthyy Gyula dr., tg. Budintián Iános. — A karánsebesi tszéknél Weisz Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 15, fsz. nov. 30. csb. Zana János. tg. Gergely Illés dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Feldmann József és társai helybeli cég ellen, bej. szept. 26, fsz. okt. 22. csb. Kazacsay Gerö, tg. Nagel Ferenc dr. — A szolnoki tszéknél Preisz Lajos jászberényi kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz. szept 30, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Oláh István dr. — A zombori tszéknél Loschitz Jakab és Loschitz Aladár bezdáni olajgyárosok ellen, bej. szept. 24, fsz. okt. 15, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Szilágyi Károly dr. — A gyulai tszéknél Várady Gyula orosházai kereskedő ellen, bej. nov. 16, fsz. dec. 14, csb. Kurcz Antal, tg. Berthóty Károly dr. — A lugosi tszéknél Wolf Mihány furdiai lakes ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 12, csb. Komjáthy Gyula dr., tg. Kirscht Ágost dr. Pályázatok : A székelyuvarhelyi tszéknél jegyzői áll. szept. 8 (191) — A hajdúszoboszlói jbiróságnáí albirói áll. szept. 6 (191) — A pancsovai jbiróságnáí albirói áll, szept. 8 (191) — A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. szept. 8 (191) — A szegedi tszéknél aljegyzői áll. szept. 11 (193) — A soproni tszéknél aljegyzői áll. szept. 12 (193) — Az aradi tszéknél aljegyzői áll szept. 11(193) — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. szept. 11 (193) — A soproni jbiróságnáí aljegyzői áll. szept 11 (193) Ügyvédjelölt 3 évi jó gyakorlattal, forgalmas fővárosi vagy nagyobb vidéki ügyvédi irodában alkalmazást keres. Beszél tótul és németül. Cim Duchaj Máté dr., Blatnica, Turóc-megye. A kulai kir. közjegyzőnél a közjegyzői teendőkben teljesen jártas segéd — esetleg jelölt — azonnal alkalmazást nyerhet. Előnyben részesül, aki a német és valamely szláv nyelvnek ismeretével bir. Érdeklődök forduljanak jelenlegi alkalmaztatásukat is igazoló működési bizonyítványukkal nevezett közjegyzőhöz, akitől a feltételek is megtudhatók. PALLM aUZvtKYUMMÁI) «rO«UU« H»tfHTM Most végzett fiatal, törekvő ügyvéd társulna, esetleg ügyvédi irodát vidéken átvenne. Érdeklődő kartársam szíveskedjék megkeresését «Ügyvéd» jeligére Pécsre, főposta poste restante küldeni. Közjegyzőjelölti állást keresek. Birói vizsgám van. Csongor Gergely dr. Nyíregyháza. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.