A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 34. szám - A férj, feleség s a gyermek jogviszonyai

244 A JOG Virág Gyula dr. ma még sokkal fiatalabb, semminthogy mester lehetne. De a jogirók abba a kategóriájába tartozik, amelyik komoly feladatának tekinti a magyar jogtudomány egyik legszebb, legvonzóbb részének, a családjognak tökélyre emelését. Csaknem kizárólag családjogi kérdésekkel foglalkozik ; többnyire — de lege ferenda, és nyitott szemekkel. Nem egy gondolatot találunk jelen müvében, mely érdemes volna arra, hogy az úgynevezett «irányadó» körök is komolyan a megvalósítás intenciójával foglalkozzanak vele. Első helyen kell e.mlitenünk ezek közül azt az eszméjét, melylyel «Az árvaszékek újjászervezése* cimü fejezetében foglalkozik. Igen helyesen mutat rá arra a körülményre, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az életben levő szülök viszálykodásának tárgya a gyermek, formális per folyik s midőn ezt a pert az árvaszék elintézi, birói funkciót teljesít és mint bíró jár cl a belügyminiszter is, midőn gyámügyekben mint legfelsőbb fórum dönt. Hogy mily fontos érdekek kerülnek eldöntés alá az ily ügyekben, hogy az árvaszékek mai szervezete mily kevés garanciát nyújt a helyes és igazságos elintézésre nézve és hogy e birói funkció gyakorlata közben — az utolsó fokon döntő miniszteri mindenhatóság mellett — mily kevéssé lehet szó birói függetlenségről: ezekre csakugyan nem volt fölösleges rámutatni és Virág dr. érdemes munkát végzett, midőn a figyelmet e kérdésre ráterelni igyekezett. Találó fejtegetéseket olvasunk «A házastársak tartási kötelezettsége* cimü fejezetben arról a kérdésről, hogy mikor a nő is vétkes a házaséletközösség megszüntetésében, köteles legyen-e a férj neki házonkivül tartást adni ? Továbbá a tartásdíj elévüléséről, felemelésének, vagy leszállításának lehetővé tételéről s különösen arról, hogy a birói ítélettel tartásra kötelezettnek lehetővé kellene tenni, hogy bizonyos idő elteltével s bizonyos esetekben a békülni akaró kötelezett e kötelezettségétől szabadulhasson. Igzságos a szerző azon követelése is, hogy a mostoha anya is köteles legyen ugyanoly mértékben eltartani elhunyt vagy keresetképtelenné vált férje gyermekét, mint amily mértékben a férj kötelezhető a feleség gyermekének eltartására. Es a jogfejlődés mai előrehaladott korszakában, meggyőzőnek kell elfogadnunk szerzőnek a királyi kegyelemmel való törvényesités ellen felhozott érveit is. Miután idealiter mi is óhajtanok, hogy «ember és ember közt származásra nézve különbség ne tétessék*, csak gyakorlatilag nem tartjuk megvalósíthatónak a házasságon kivül született gyermek atyjának bizonytalanságánál és annál a veszélynél fogva, mely ez elv megvalósításával az államot és a társadalmi rendet fenyegetné, osztjuk szerzőnek azt a felfogását is, hogy a törvényes/test minél könnyebben keresztülvihetővé kell tenni s akkor a következetesség azt hozza magával, hogy a törvényesített gyermek mindazokban a jogokban részesüljön, amelyek a törvényes gyermeket megilletik. Terünk nem engedi meg, hogy a szerző összes fejtegetéseit sorra vegyük, de amikor azok közül a legfigyelemreméltóbbakat kiemeljük, nem mellőzhetjük rámutatni egyes hibás tételeire sem, ha igazságosak akarunk lenni. Már amint épp mostan érintettük, tapasztalati adataink alapján és gyakorlati szempontból bármily kívánatos volna is, lehetetlennek tartjuk a törvényes és törvénytelen gyermek közti különbség megszüntetését.*) Szerző sem győz meg ellenkező álláspontja helyességéről, sőt meg sem kísérli. így állásfoglalása — ugylátszik — csak a mai divathumanizmus reflexe. Ilyesforma az a feminista okoskodása is «A házastársaknak egymás irányában való némely kötelességeiről* szóló fejezetben, ahol a kölcsönös hűséget is e kötelességek közé sorozza. Távol áll tőlünk, hogy szerzőnek ellentmondjunk, de nem fogadhatjuk el a szerző érvelését, mely ezt a kérdést annak a vezérgondolatnak az előrebocsátásával tárgyalja, hogy «a férfinek hajszálnyival sincs több joga hűtlennek lenni feleségéhez, mint a nőnek férjéhez». Ezt a gondolatot már nem a jogász, hanem a feminista vetette papírra. A hűtlenséghez sem több, sem kevesebb jog nem létezik, nem is az ehhez való jog dönti el a kérdést, hanem a hűtlenség következménye, ami, más, — csekélyebb jelentőségű, — a férfinél és más, — súlyosabb természetű — a feleségnél. Éppen ilyen túlhajtott feminismustól sugalt gondolat az is, hogy a feleség önmaga feletti rendelkezési joga odáig terjed, hogy férje akarata ellenére akár orfeum-énekesnő is lehet. És hogy a férjet a rangbéli elsőség a nő felett nem illeti meg. Mi ebben a kérdésben már csak Sztehlóval tartunk s meg kell cáfolnunk a szerző azon állítását, amit a nevezett illusztris szerzővel szemben felhoz, hogy «a magyar felfogás a nőnek teljes szabadságát kívánja meg.» Nem a magyar felfogás ez, legfeljebb budapesti felfogás. Néha ellentmondással is találkozunk szerző munkájában. így ellentmondást látunk abban, hogy míg a szerző a 41-ik lapon a gyámtörvény 11. igában foglalt azt az intézkedést, hogy a gyermekeket első sorban az apa köteles eltartani, elévültnek tekinti, — ami különben nem áll, —már a 42-ik lapon az érintett törvényes intézkedésre, mint érvényben levőre utal. *) L. bővebben K o c s á n János : A természetes apa gyermek tartási kötelességéről. 1905. Mindezek azonban a könyv értékéből nem vonnak le többet, mint az olyan helylyel-közzel előforduló mondatszerkezetben pongyolaság, mint: «a'fenti szerint akar mondatni* (76. lap) féle kifejezések. Virág Gyula dr. könyve érdekes olvasmány, melyet élvezettel és haszonnal olvashat mindenki, aki nem sablonos száraz, lexikonba való fejtegetéseket, de azért komoly, magvas, mélyreható fejtegetéseket keres. Kocsán János, kisjenői kir. aljárásbiró. Vegyesek. A pozsonyi kir. akadémia tanrendje az 1907—1908, tanév I első felére. 1. A jog- és államtudományi kar. A) Kötelezett tantárgyak, a) Első évi jogi tanfolyam. Magyar alkotmány- és jogtörténelem, tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre. Fésűs György dr., igazgató-tanár. Hetenként 5 óra. Bevezetés a jogés államtudományokba. Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár Hetenként 2 óra. Római jog. Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 8 óra. b) Második évi jogi tanfolyam. Nemzetgazdaságtan. Mandello Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Jogbölcsészet. Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 6 óra. Magyar magánjog. Katona Móric dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. c) Harmadik évi jogi tanfolyam. Váltóés kereskedelmi jog. Falesik Dezső dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 6 óra. Peres és perenkivüli eljárás, beleértve a telekkönyvi eljárást. Ugyanazon tanár. Hetenként 5 óra. Büntetőjog. Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Osztrák magánjog. Katona Móric dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 6 óra. d) Negyedik évi jogi tanfolyam. Egyházjog. Fésűs György dr., igazgatótanár. Hetenként 7 óra. Alkotmányi és kormányzati politika. Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Magyar pénzügyi jog. Mandello Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. Magyar közigazgatási jog. Koi'áts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 5 óra. B) Special-kollégiumok. A kötelező szavazás. Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 2 óra. Politikai conversatorium. Ugyanazon tanár. Hetenként 1 óra. Közgazdaságtani bevezetés. Kováts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 2 óra. Gazdaságtörténet. Ugyanazon tanár. Hetenként 2 óra. Népmozgalmi statisztika. Ugyanazon tanár. Hetenként 2 óra. Városstatisztika. Ugyanazon tanár. Hetenként 1 óra. Exegetikum. Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 1 óra. Római dologi jog a modern törvényekben. Ugyanazon tanár. Hetenként 1 óra. Jogesetek a magánjog köréből (írásbeli dolgozatokkal). Katona Móric dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 1 óra. Törvényszéki elmekórtan. Fischer Jakab dr., előadó. Hetenként 2 óra. Törvényszéki orvostan. Zsigárdy Aladár dr., előadó. Hetenként 2 óra. C) Publikumok. Socialismus. Mandello Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Hetenként 1 óra. Büntetőpolitikai reformkérdések. Oberschall Pál dr., nyilv rend. tanár. Hetenként 1 óra. A nagyváradi kir. jogakadémián a beiktatások és beiratások az 1907 —1908. tanévre folyó évi szeptenber 1—12-ig az igazgatónál, 15-ig az egyes tanároknál eszközöltetnek, ezen napon tul a fölvétel csak külön engedély alapján történhetik. A behatás alkalmával miden újonnan belépő joghallgató köteles 0 kor. beiratási dijat a könyvtár, és minden joghallgató 1 koronát a Mensa Academica javára lefizetni. Az I. félévi tandíj is a beiratáskor fizetendő. Ugyanakkor benyújtandó a kellően (érettségi bizonyitványnyal, leckekönyvvel és a legújabb keletű hatósági szegénységi bizonyitványnyal) felszerelendő tandijmentességi kérvények. A pót- és ismétlő alapvizsgálatok f. évi szept. 9-től 14-ig tartatnak. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék, az ennek területén működő összes kir. járásbiróságok birái és a kir. ügyészség ügyészei folyó hó 11-én értekezletet tartottak. Az értekezlet a nyitrai kir. törvényszék területén működő bíráknak és ügyészeknek azt a határozatát, mely szerint «a birói függetlenség erkölcsi és anyagi biztositékainak kiépítése iránt indított mozgalomnak újból való felvétele tárgyában hozott és fentebb említett határozatokhoz lelkesedéssel csatlakozik és elodázhatatlannak tartja az országos birói nagygyűlésnek sürgősen leendő összehívását és megkeresi a szegedi kir. ítélőtáblához tartozó birák és ügyészek bírósági és ügyészségi segédszemélyzet értekezletét előkészítő bizottságot, hogy az országos birói kongresszus összehívása iránt haladéktalanul intézkedjék és a hazai összes bíróságokat és ügyészségeket a kongresszus helyéről, idejéről és a részvétel módozatairól értesíteni szíveskedjék, és hogy a birák és ügyészek, valamint a birósági és ügyészségi segédszemélyzet összes viszonyai és javadalmazása az 1896 : IV. t.-c.-ben lefektetett elveknek megfelelően elkülönítve — külön státusba való vételemellett — véglegesen rendeztessenek*; mindenekben, egészben magáévá teszi; a maga részéről azonban még azt is kívánja, hogy ^lakbér — a végrehajtási törvény jelen intézkedéseinek érintése nélkül — fizetés természetével ruháztassák fel, és a nyugdíj megállapításánál annak összege is alapul vétessék ; végül előre kijelenti, hogy a Szegeden megtartandó országos birói értekezleten képviseltetni fogja magát. Szerkesztőségi üzenetek. Polgári peres eljárás alá tartozik s ennélfogva, amennyiben 40 koronát a peres^rgy^rtékemeg nem jialad, a községi bíróság illetékes. PA1XAS RÉSZVÉNYT«)6«ÁO NyOiüOÁJA BUOAPEbTE* ~ "