A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 33. szám - Két uj dolgozat az ideg- és elmebetegségekről

132 Amennyiben a hitelezői védegylet alapszabályai azt rendelik, hogy a védegyleti tagok csak akkor nem járhatnak el adósaik ellen önállóan, ha a nem tőzsdei tag adós fizetésképtelenségéről szóló értesítést a tagok a védegylettől megkapták, az ezen értesítés kézhezvétele előtt szerzett zálogjog joghatályos. (A. m. kir. Kúria 1907. május 16. 309 906. v. sz. a. IV. p. t.) Gyári vállalat műszaki igazgatója, mintáz 1884 : XVII. t.-c. 92 S-ában felsorolt ipari alkalmazottak köréből kiemelkedő intézői hatáskörrel felruházott, magas évi fizetéssel, tekintélyes mellékjárandóságokkal és termelési jutalékkal javadalmazott fontos műszaki állást betöltő egyén, szerződéses kikötés hiányában egy évi felmondási időre tarthat igényt. Az állás jelentőségét — a felmondási idő meghatározása szempontjából — egyáltalán nem szállítja le az a tény, hogy az önmagukban véve is nagyarányú alperesi gyári osztályok felett a gyári üzem egységes vezetése érdekében egy vezérigazgató gyakorolja a főfelügyeletet s tölti be a főintézői hatáskört, valamint az a további körülmény sem, hogy magasabb elméleti képesítés nem igazoltatott. (A m. kir. Kúria 1907. máj. 17. 460 906. sz. a. IV. p. t.) Épület tetőzetén végzett bádogosmunka a veszélyes üzemekhez tartozik ; ezért a munkának vállalkozója felelős a munkást ezen munka teljesítése közben ért minden balesetért, hacsak azt nem bizonyítja, hogy a munkásnak saját vigyázatlansága idézte elő a balesetet. A tanult bádogossegéd által használatba vett létra elhelyezése vagy megérősitése olyan különös szakértelmet igénylő ténykedés, amely a vállalkozó vagy munkavezető részéről minden egyes esetben külön ellenőrizendő volna. (A m. kir. Kúria 1907. június 12. 10,571 906. sz. a. IV. p. t) A cég nem egyéb, mint a kereskedőnek kereskedelmi neve, mely alatt üzletét folytatja s igy egyéni cég esetében, ha annak tulajdonosa valamely fizikai ! személy, a cége ellen hozott bírói ítélet az illető személy ellenében nemcsak kereskedelmi nevére, hanem polgári nevére való tekintettel is hatályos, aminek szükségképpeni következménye, hogy a fizikai szeméiy, mint cégtulajdonos ellen folytatott perben hozott ítélet alapján kielégítési végrehajtásnak van helye nemcsak az illető fizikai személy kereskedelmi neve alatt, hanem polgári neve alatt, található és végrehajtás alá vonható vagyonára is s igy a cég ellen elrendelt végrehajtás foganatosítható a perbe idézett cégtulajdonos magánvagyonára is, anélkül, hogy külön kiterjesztő végzéssel a végrehajtást a cégtulajdonos magánjogi vagyonára is elrendelni vagy kiterjeszteni kellene. (A bpesti kir. Ítélőtábla 1907. jun. 18. 5,942/907. sz.) Gyárépületi tervek és költségvetés dija iránt indított kereset a kereskedelmi bíróság hatáskörébe tartozik, mert a követelés alapjául szolgáló ügylet alperesre, mint bejegyzett kereskedőre nézve a kereskedelmi törvény 260., illetve 261. §-a szerint kereskedelmi üzlete folytatásához tartozó kereskedelmi ügyletnek tekintendő és mert az építéshez szökséges tervek és költségvetések elkészítése iránt létrejött ügylet a kereskedelmi törvény 262. §-a alá nem vonható. (A bpesti kir. Ítélőtábla 1907. május 21. l,62<?/907. v. sz. a.) A kereskedelmi könyvek felmutatása csak akkor rendelhető el, ha a bizonyító fél szabatosan előadja ama bejegyzések tartalmát, melyekről azt vitatja, hogy az ellenfél könyveiben előfordulnak. (A budapesti kir Ítélőtábla 1907. február 21. 198/906. sz. a. II. felülv. tan.) A kereskedelmi eljárásra tartozik a kereskedőnek az az ügylete, minélfogva künnlévő üzlete követeléseinek per utján való behajtására ügyvédet biz meg. Ezen jutalomdíj iránti per az ő kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik s ekként a kereskedőre nézve kereskedelmi ügyletnek tekintetik akkor is, ha az ügyvéddel ennek jutalomdija iránt előre megegyezik. (A budapesti kir. Ítélőtábla 1907. május 21. 1,395/907. v. sz. a.) A szenvedő váltóképességgel nem bírásnak a cselekmények beszámithatását kizáró gyengeelméjűség alapján való megállapítására nincs befolyással az, hogy az illető gyengeelméjü személy a váltókötelezettség elvállalásakor nem volt gondnokság alá helyezve, miután a gondnokság alá helyezés hiánya csupán azt eredményezi, hogy a gyengeelméjűséggel védekező felet terheli a bizonyítás kötelezettsége a gyengeelméjűség létezésére nézve, ha azonban a cselekmények beszámithatóságát kizáró ilyen gyengeelméjűség fenforgása bizonyittatott, ugy az már önmagábanvéve jogszerű indokot képez a szenvedő váltóképessség hiányának megállapítására. (A m. kir. Kúria 1907. május 15. 556/906. V. sz a IV. p. t.j Vasútépítésnél az alapépítmények elkészítésének elvállalása a vállalkozó részéről szükségessé teszi a kereskedelmi törvény 258. §-a 1. és 2. pontjainak tekintete alá eső kereskedelmi ügyletek megkötését, mivel az ily vállalatnál a vállalkozó rendszerint maga szállítja és ebből a célból megszerzi az építkezéshez szükséges feldolgozandó anyagot tehát ingókat vesz továbbeladás céljából Minthogy pedig az ily ügylet kereskedelmi minőségén nem változtat az, hogy a vállalkozó által szállított anyag utóbb ingatlan alkatrészévé válik : ennélfogva a vasúti építmények elkészítése céljából alkalmi egyesülésre lépett peres felek jogviszonyából felmerülő kereset elbírálása a kereskedelmi eljárás 6. íjának 3 pontja alapján a kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozik. IA budapesti kir. Ítélőtábla 1,680/907. v. sz. - 1907. máj. 22.) Bűnügyekben. Szándékos bántalmazás által elkövetett bűncselekmény minősítésénél mindig a bántalmazás folytán bekövetkezett eredmény veendő tekintetbe, tekintet nélkül arra, vájjon a szándék bántalmazásra irányult-e. A m. kir. Kúria (1907. évi 4,583/1907. Btő sz. a. súlyos testi sértés miatt vádolt L. A., valamint könnyű testi sértés vétsége büntette miatt vádolt A. A. és F. I. elleni bűnügyben) következő ítéletet hozott: A kir. Ítélőtábla Ítéletének a L. A. vádlott cselekménye minős itéséről s ezzel kapcsolatosan e vádlott büntetésének kiszabásáról rendelkező része a Bp. 385. §. 1, b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból a Bp. 437. §-ának harmadik bekezdéséhez képest, megsemmisíttetik, L. A. vádlott a Btk. 301. §-ába ütköző és a 303. §. szerint minősülő és e §. első bekezdése második tételéhez képest minősülő súlyos testi sértés vétségében mondatik ki bűnösnek, ezért a Btk. 303. §. első bekezdése alapján a 92. §. alkalmazásával egy (1) hónapi fogházra, valamint a székesfehérvári kir. ügyészségnél 15 nap s végrehajtás terhe alatt megfizetendő behajthatlanság esetében, a Btk. 53. §, szerint egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tiz (10) K. pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A kir. ítélőtábla, az elsőbirósági ítélet nyomán, a Bp. 437. §, első bekezdése szerint, a kir. Kúria határozatának is alapul szolgáló azokat a tényeket fogadta el valóknak : hogy Székesfehérvárott 1905. évi június hó 1-én A. A. korcsmájában T. I. sértett és társai L. A. vádlottal szemben durva tréfát űztek, mely eljárásuk L. A. vádlottat annyira felhevítette, egyebek között F. I. A.-t ugy arcul ütötte, hogy az az ütés folytán megtántorodott, elesett, elesés közben lába egy közeli karosszék lábainak keresztfái közé keveredvén, bokában eltörött s hogy annak következtében F. I. oly sérülést szenvedett, melynek gyógyulása egy évnél tovább tartott. A kir. Ítélőtábla L. A. arculütését helyesen vette szándékos bántalmazásnak s ebből az okból L. A. megállapított tettében bűncselekmény tényálladékát is felismerte s most nevezett vádlottnak ezt a bűncselekményét, — annál fogva, hogy a T. I. sértettet és társait ért arculütések nem irányultak súlyos jellegű bántalmazásra, a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségének minősítette. Minthogy azonban a szándékos bántalmazás által elkövetett bűncselekmény minősítésénél, a bántalmazás folytán bekövetkezett eredmény veendő alapul, ebben az esetben pedig a L. A. vádlott által bántalmazott T. I. a bántalmazás következtében megtántorodott, elesett, ennek folytán a lába bokában eltörött s egy évet meghaladó idő szükségeltetett a teljes gyógyuláshoz, L. A. vádlottnak vád alapjául szolgáló tette tehát, tekintet nélkül arra, vájjon a szándéka testi sértés okozására irányult-e vagy sem, mely szabály alól csupán a Btk. 305. §-a állapit meg kivételt, tárgyilag a Btk. 301. §-ába ütköző s a btk. 303. §-ának első bekezdése szerint minősülő és büntetendő súlyos testi sértés bűntettének tényálladékát valósítja meg s minthogy ezekhez képest a kir. ítélőtábla akkor, midőn L. A. vádlottnak bűncselekményét becsületsértés vétségének minősitette, a büntető törvénynek vonatkozó rendelkezését tévesen alkalmazta, ennek folytán a kir főügyésznek a Bp. 385. §.1. b) pontjára alapított semmisségi panaszát alaposnak kellett felismerni, a kir. ítélőtábla ítéletének a L. A. vádlott cselekménye minősítéséről és ezzel kapcsolatosan büntetésének kiszabásáról rendelkező részét a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott anyagi semmisségi okból meg kellett semmissiteni. L. A. vádlottnak cselekményét a Btk. 301. §-ába ütköző, a 303. és a 20. §. 2. bekezdésének, 2. tételéhez képest súlyos testi sértés vétségének minősíteni s büntetését, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú biróság által ugyanerre a bűncselekményre kiszabott büntetésnek súlyosbítása végett, illetve a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt, az elsőbirósági ítélet ellen perorvoslat nem használtatott a Btk. 303. §-ának első bekezdése alapján s a 92. §. alkalmazásával, ennek az ítéletnek rendelkező részében meghatározott részében kiszabni. f«UA» f*«ZVÍíí TÁMADÓ n-OWkU* iUOArtíTS*. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A nyitrai tszéknél özv. Veczkó, szül. Rydlo Antónia érsekújvári lakos ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 13, csb. Dobák Géza, tg. Winter Mór. - A sátoraljaújhelyi tszéknél Reich Mina gálszécsi kereskedő ellen, bej. szept 18, fsz. okt. 7, csb. Lázár Sándor, tg. Szabó Dávid dr. — A nyíregyházai tszéknél Dénes Ernő helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 28, fsz. okt. 26, csb. Szunyogh Béla, tg. Szabó László dr. — A szolnoki tszéknél Fuchs Manó helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 16, fsz. szept. 23, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Schwarc Sándor dr. Pályázatok: A nagybecskereki kincstári ügyészségnél alügyészi áll, szept. 6. (185).