A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 32. szám - A korlátolt felelősségű társaság. Az alaptőke emelése és leszállítása. A társasági tagok jogai. 5. [r.]

234 A JOG mint instruktiv. Itt biztos talaj van a szerkesztő lábai alatt; itt tényleges sikerekre hivatkozhatik. «A prostitutió kérdése a legfontosabb kérdések egyike ; szorosan függ össze a szociális élet forrásával és a mindenkori közmorál psichejével.» A főváros közönségének állandó pana­szai, a modern társadalmi felfogás és a hivatalos tapasztalatok is : mind parancsolóbban követelik ezen ügynek modern fel­fogású szabályozását. Ennek a hatása alatt megkereste a főv. tanács a rendőrséget: egy uj szabályrendelet elkészítése végett. A fŐKapitány ennek folytán egy rendőrtisztviselőt külföldre küldött : a megfelelő intézmények tanulmányozása végett. Mult évi novemberben — a főváros és az államrendőrség illetékes szak­közegeinek részvételével — egy nyilvános szaktanácskozmány tartatott, ezen uj szabályrendelet alapvető elvetnek megálla­pítása végett. Tárgyalás alá kerültek a következő kérdések: 1. Mily rendszer volna alkalmasabb a keresetszerü prostitutiónál ? (bordélyos, magán, vagy vegyes.) 2. A kéjnők bejegyzése, ennek előfeltételei és a kéjnők kora. 3. A magánkéjnők lakásvisszo­nyai, 4. Bordélyházak, találkahelyek, éjjeli kávéházak, garni-szállók engedélyének feltételei. Intézkedés, hogy a kéjnők a bordélyo­sok és lakásadók által ki ne zsákmányoltassanak. 5. Kéjnők díjmentes és központosított vizsgálata. 6. Viselkedésük és a körükben tartózkodó kiskorúak védelme. 7. Titkos kéjelgés, leánykereskedés és kerítés meggátlása. 8. Beteg kéjnők gyógy­kezeltetése. 9. Erkölcsrendészeti hatóságok és közegek jog­köre és illetékessége, büntető határozatok és administrativ intézkedések. Felvettetett még annak is a szüksége, hogy a venereás betegségek terjesztésének és a leánykereskedésnek meggátlása : mielőbb a btk. revisiója kapcsán szabályoztassék. Szigorú bün­tetés volna kiszabandó azokra, akik nemileg betegen másokkal nemileg érintkeznek, akik erkölcstelen életre csábítanak, leány­kerítésben és kereskedésben közreműködnek. A tervezet még azt is követeli, hogy a kéjnők orvosi vizsgálata: díjmentes legyen és ezért a rendőrolvosok a VII., illetve VIII. díjosztályba volnának sorozandók. Ezen alapelvek figyelembevétele alapján : elkészült a ter­vezet és ehhez a rendőrség összes illetékes tagjai: rendőr­tanácsosok, kapitányok, rendőrórvosok stb. — hozzájárultak, mire az a fővárosi tanácshoz áttétetett és jelenleg már csak a köz­gyűlés elintézésére vár. A jelentés e tervezet életbeléptetésétől a prostitutiónak hatályos, gyökeres és üdvös rendezését várja. Addig is «a legkiválóbb visszásságokat, melyek a nagy közönség állandó pana­szát képezték és elsősorban az utcai prostituáltaknak jogos meg­botránkozást keltő szemérmetlen viselkedését)) beszüntette. «A kéjnők az utcasarkokon nem ritkán tömegbe verődtek és a járókelőket hívogatva magukhoz csábították, — az erkölcstelenség rikítón és lármásan kivonult az utcára, sértve a jóizlést és terjesztve mételyét.)) Ezért a főkapitány szaporította ezen ügyosztály detek­tivjeinek számát. (Erre tehát tellett!) És elrendelte az utcai prostituáltak szigorú megfigyelését és ellenőrzését, minek foly­tán a megbotránkoztató üzelmeknek csakugyan vége szakadt. A prostituáltak nagy része a rendőrség által mindég a tulaj­donos kértére, nekik kijelölt kávéházakban húzódtak meg. «A mult év végén már 3/4 részük itt találta fel keresetét és abba­hagyta az utcai csatangolást». Ujabban azonban az uj seprű már nem seper olyan jól. Mert késő éjjel az ismert alakok újból feltűnnek az utcasarko­kon, sőt egy — leleményességükre valló trükkel élve, — már az esti órákban is vegyülnek a sétáló közönség közzé. Bérbe vesz­nek ketten egy csecsemőt, azt díszesen felcicomázzák és az egyik a dada, a másik a gondos szerető anya szerepét játszva (más­nap a dolog megfordítva is történhetik), még sokkal könnyeb­ben jutnak keresethez. Egészségi lappal birtak 487-en (467, ez a számemelés is egy szomorú statistikai tünet). Bordélyházba felvétetett 351, töröltetett 278; tényleges létszám az év végével 262 (226). Magánkéjnő felvétetett 620, töröltetett 702, tényleges létszám az év végén 923 (1,052). Az orvosi vizsgálat hetenkint kétszer történik, akkor sem elegendő alapossággal, amire a kéjnők sok nemi betegsége vall. A bordély engedélyek száma volt 17; találkahely 30. A beteg kéjnők száma 864, ebből magánkéjnő 488, bordélyházi 376; az egészségi lappal bírók közül (akik közé sok férjes asszony is tartozik) megbetegedett 23 I. A venerikus különféle bajok száma volt 178; feltűnő nagy szám. ha meg­gondoljuk, hogy ezek mind orvosi vizsgálat alatt állanak. Ter­hesség miatt 12 kéjnő vesztette bárcáját. Az engedélyezett találkahelyek állandó megfigyelés alatt vannak; az állandó j ellenőrzés ccteljes apparatussal» 18 esetben tartatott. Titkos bor­délytelep miatt 27, leánykereskedés és közvetítés miatt 9 esetben folyt az eljárás. Titkos kéjnő előállíttatott 303. Csa­vargáson ért volt bárcás kéjnő 232. Nyílt rendelet alatt álló lakásellenőrzésből kifolyólag feljelentctett 73. Orvosi vizsgát elmulasztottak 188 esetben, nyilvános helyen való szemérmet­len viselkedés miatt 7,126 feljelentés történt; ebből 6,734 bárcás, 392 egészségi lappal bíró kéjnők ellen. Ez a mult évi nagy seprésnek volt a következménye, mely teljes szigorral ment véghez. Toloncutra került 7. Szemérmetsértő fényképek árusítása miatt 4, lopás miatt 5 kéjnő ellen indíttatott meg az eljárás. * Az elhagyatott, züllésnek induló gyermekek védelme rend­őrségünknek szintén egyik feladatát képezte. 412 tizenhatéven aluli gyermek került elébe : különböző büntetendő cselekmény miatt. Szinte kilátástalan törekvés ezeknek javítása ; mindazon­által a rendőrség összeköttetésbe lépett a gyermekvédelemre alakult egyesületekkel és módot keres itt ezek utján : a kis bűnösök megjavítására. Sokkal nagyobb azonban az utcáról felszedett csavargó és züllésnek induló vagy koldulásokért el­hagyatott és toloncházba került gyermekek száma. Mult évben 433 (398 :) ily gyermek került a rendőrség elé, — folytonos emelkedés, melyből nemcsak a szülők gondosságmulasztása vagy felügyelethiánya, hanem a rendőrség mulasztása is kive­heti a maga részét, Mert minek az ily gyermekeket tolonc­házba adni, ahol a társadalom fekélyével, a megrögzött gonosz­tevőkkel kerülnek közvetlen érintkezésbe ? Büntetni e gyerme­keket : koruknál fogva ugy sem lehet, — mire való tehát akkor az internálás ? Kis sikert várunk már azon intézkedéstől is, hogy a gondatlan szülők ellen az 1879. XL. t.-c. 64. §-a alapján az eljárás meglesz indítva ; még több siker várható a gyermekeknek tanoncokként való elhelyezésétől. Es ha eddig csak 3-at sike­rült is elhelyezni, mert az iparos nem veszi szívesen a tanoncot a toloncházból, — ugy ebből a józan ész szerint csak az kö­vetkezik, hogy a gyerek ne adassék a toloncházba! Vagy adassék, — azonnal bekisérése után — munkaközvetítő utján: mesteremberhez, vagy pedig rögtön helyeztessék el javító inté­zetekben vagy egyéb gyermekmenhelyeken. Es akkor jót állunk érte, hogy a toloncházra érett züllő gyerek alig lesz többé ! Toloncutra került 96, kötött útlevelet nyert 22. A mult évben elzárt gyermekek közül első ízben került a toloncházba 126, 2-od ízben 115, 3-ad izben 67, 4-ed izben 54, 5-öd izben 34, 6-od izben 20, 7 ed izben 11, 8-ád izben 6. Állandó összeköttetést tart fenn a rendőrség a gyermek­védő ligával és gondoskodik arról, «hogy azon idő, melyet a züllő gyermek a toloncházban tölt, lelkének és értelmének csiszolására, jobb irányba való terelésére fordittassék. Vallások­tatáson kivül egy apáca vezetése alatt irni, olvasni, számolni tanulnak és ifjúsági olvasmányokkal is elláttatnak, szóval a szi­gor mellett ^szeretetteljesen)) bánnak velük. Milyen jól fest az mind a papiroson és milyen más a valóság ! De erre alább még visszatérünk. Lelenc elhelyeztetett az állami gyermekmenhelyben 25. (Folytatása következik.) Révai Lajos dr. A korlátolt felelősségű társaság. Irta WEISZ MÓR dr., Nyitrán. (Folytatás*) VI. Az alaptöke emelése és leszállítása. Amint a társaság keletkezése a társasági szerződésnek a kereskedelmi jegyzékbe való bevezetésétől függ, ugy szükséges, hogy a társasági szerződésnek mindennemű módositása és meg­változtatása a kereskedelmi jegyzékbe bevezettessék és ezen mó­dosításoknak és megváltoztatásoknak csak akkor van jogi hatályuk, ha azok már bejegyeztettek; csupán azon körülmények, amelyek a kereskedelmi jegyzékben foglaltatnak, mérvadók 3-ik személyek irányában. Ennyiben a bejegyzés itt is konstitutív hatályú. A társasági szerződésnek megváltoztatása csakis a társasági tagoknak határozata folytán eszközölhető. Az üzletvezetők ezen joggal nem birnak, ez a társasági tagok egyetemének kizárólagos joga. A módosítást kimondó határozat érvényességéhez a leadott szavazatoknak */4 részéből álló többség szükséges. A társasági szerződés legfontosabb módosításai közé az alap­tőkének felemelése és leszállítása tartozik. Ha az alaptőke felemelése elhatároztatott, akkor a felemelt kötelezettség átvállalása formális ténytől függ. Ugyanis a felemelt tőkére befizetendő alapbetétnek átvál­lalásához megkívántatik az átvállalónak bíróilag vagy közjegyzői­*) Előző közlemény a 29. számban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom