A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 28. szám - Szemelvények az én hagyaték-tárgyalásaimból. 2. [r.] - A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése. 2. [r.]

112 A JOG den évre is külön-külön hogy milyen összegű az alapul szolgáló föld- és házadó, milyen a kivetési százalék, és mennyi az ekként kiszámítható adóösszeg és kétségtelenül kitűnjék az is, hogy a kimutatásban felsorolt adók kizárólag csakis az elárverezett ingatlant, illetőleg annak elárverezett jutalékát terhelik; mert a tapasztalat szerint gyakran nemcsak ez, hanem a végrehajtást szenvedőnek el nem árverezett ingatlanai után hátralékos adója s az el nem árverezett jutalék adója is fövéjtetik a kimutatásba. Amennyiben ilyen részletes kimutatás beadva nincs, erre a pénzügyi hatóság íelhivandó s ha a kitűzött határidőben be nem adja, a sorozás mellőzendő, mert részletes kimutatás nélkül — tekintettel a fentebb kifejtettekre — a sorozás kérdésében alaposan határozni nem lehet. Ellenben a II. osztályú kereseti adó és a közmunkaváltság nem sorozható az előnyös tételek közé a következő okokból; a) az 1875 : XXIX t.-c. 1. §-a szerint keresetadó alá tartozik az a keresmény vagy jövedelem is, amely a föld- és házadónál tekintetbe nem vett személyes keresetből származik. Az 1875: XLVII. t.-c. 13. §-a szerint a föld- és házbirtokosok a keresetadó II. osztályába tartoznak. Az 1875: XXIX. t.-c. 4. §-a szerint a II. oszt. keresetadó a családfőre és a l(5-ik életévüket már betöltött családtagokra külön vettetik ki. Az adó kivetésének az alapja az adózó családtőre abban a községben, hol rendes lakását tartja, az előző évben kivetett összes egyenes adók és földtehermentesitési járulék összege; és a fizetendő II. oszt. keresetadó a családfőnél 2 — 3 vagy 4 forint, ahhoz képest, amint ez az adóalap 50 frton alul, 50 és 100 frt közt vagy 100 frton felül van ; a családtagnál pedig 1 vagy 2 frt, ahhoz képest, amint az adóalap 40 frtnál kisebb vagy nagyobb (1875: XLVII. t.-c. 13. §. és 1875: XXIX. t.-c. 13. §.). Ezekből az tűnik ki, hogy a II, oszt. keresetadó tárgya nem a föld- vagy házbirtok tulajdonképpeni jövedelme, amely a föld- és házadóval van terhelve, hanem a föld- vagy házbirtokosnak mint ilyennek személyes keresete; kitűnik továbbá az, hogy ennek az adónak kisebb vagy nagyobb mérve nem kizárólag és közvetlenül a föld- és házbirtok nagyságától függ, mert lehetséges, hogy egy nagy földbirokkal biró adózó annak legkisebb mértékét fizeti, ha nem ottan lakik, ahol földbirtoka van, s ha abban a községben, ahol lakik, 50 frtnál kevesebb egyenes adó volt az előző évben kivetve rája, sőt ha külföldön lakik, akkor II. oszt. keresetadót nem is fizet, s megforditva a II. oszt. keresetadó legnagyobb mértékét fizetheti, ha 100 frtnál több volt az előző évi adója, bár földbirtoka nagyon csekély; — többet fizethet, ha 16 évesnél idősebbek a családtagjai, bár kisebb az adója, mint az a nagyobb adózó, akinek családtagjai 16 évesnél fiatalabbak ; — emelkedik az adója, amint családtagjai 16 éves korukat elérik, bár föld- vagy házbirtoka nem nagyobbodott; — eladhat a földjei közül s II. oszt. keresetadója még sem kisebb, vásárolhat házat vagy földet s ez az adója még sem lesz nagyobb, ha t. i. az eladott ingatlan adójának levonása vagy a vásárolt ingatlan adójának hozzáadása nem változtat azokon a kereseteken, amelyek a II. oszt. keresetadó alapjául vannak fölállítva. Ezekből az következik, hogy a II. oszt. keresetadó — bár a föld- és házbirtok fizetik — nem olyan, amelyet az ingatlan jövedelme kizárólagosan — csakis maga — fedez; nem vehető számításba az ingatlan tiszta jövedelmének meghatározásánál, mert nem is tudható, mennyi esik arra az ingatlanra; nem megy ét eddigi alakjában és összegében az uj tulajdonosra, esetleg az ingatlan átruházása dacára sem az eladó, sem a vásárló II. oszt. keresetadójában változás be nem áll. Ezek szerint a II. oszt. keresetadó nem tekinthető az ingatlan terhének, hanem azért az adózó (zálogjog bekebelezése nélkül) csak személyesen felelős; minélfogva ez az adó az előnyös tételek közt nem sorozható. b) A közmunkaváltság az 1886. évi XXII. t.-c. 133. §-án és az 1890:1. t.-c. 48—50. §-ain alapszik. E törvények szerint kétféle közmunka van, melyre a községi lakosok kötelezhetők : igás és kézimunka és a kézimunka meg is váltható. Ez a megváltásból eredő tartozás azonban nem tartozik az ingatlan terhei közé, mert magának a közmunkának az ak-ipja az említett törvényhelyek szerint nem az ingatlan, hanem ettől függetlenül a vonó állatok tulajdonosai igásmunka teljesítésre kötelezvék, akik pedig igavonó állattal nem birnak, kézimunkát tartoznak végezni, tekintet nélkül arra, van-e föld- és házbirtokuk és a házbirtok s annak minősége csupán a kézimunka kiszabásánál van befolyással annak mértékére. Ezek alapján a közmunkaváltság az előnyös tételek közé nem sorozható. NB. Eme megállapodás kapcsán megemlíteni kivenjuk, hogy az ingatlanok vételárának felosztása végett tartott tárgyalásra bejelentett adók stb. kimutatása tárgyában kiadott 77,834/906. sz. pénzügyminiszteri rendelethez mellékelt kimutatás (I. Közlöny XV. 12. sz. 464. lap) a kolozsvári kir. ítélőtábla elnökének intézkedése folytán lett tervezve és az illet ékes hatóságoknak megküldve. A kimutatás helyes és célszerű voltát legfényesebben az igazolja, hogy az illetékes pénzügyminisztérium azt rendeletileg használatba vétette. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Klein Benjámin helybeli kereskedő ellen. bej. aug. 8, fsz. szept. 6, csb. Nitche Győző dr., tg. Reismann Simon dr. — A kolozsvári tszéknél Salamon Sándor helybeli cég ellen, bej. aug. 30, fsz. szep. 12, csb. Ternovszky Béla dr., tg. Lukácsi József dr. — A debreceni tszéknél Pósalaki László kabai kereskedő ellen, bej. aug. 3. fsz. aug. 29, csb. Kelemen Ernő, tg. Fekete László dr. — Az erzsébetvárosi tszéknél Leonhardt Józsefné ellen, bej. aug. 27, fsz. szept. 6, csb. Graeser Dániel, tg. Zikes János. — A gyulai tszéknél Kristó Zoltán orosházai kereskedő ellen, bej. szept. 15. fsz. szept. 3U, csb. Tömöry Lajos, tg. Perger Elemér dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Lokovsev Antal helybeli cég ellen, bej. aug. 12, fsz. szept. 5, csb. Zinburg Arthur dr., tg. BródySamu dr. — A zalaegerszegi tszéknél Janzsó Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 22, fsz. jul. 29, csb. Spezlágh Géza tg. Udvardy Jenő dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Ági Lajos helybeli cég ellen tiej. aug. 10, fsz. szept. 5, csb. Beck Károly dr., tg. Eisler Zsigmond dr. — Az aradi tszéknél Rosenberg József helyi eli kereskedő ellen, bej. aug. 10, fsz. aug. 17, csb. Heller Mór, tg. Péterffy Antal. Pályázatok : A sátoraljaújhelyi tszéknél aljegyzői áll. jun. 20 (150) — A kalocsai kir. ügyészségnél alügyészi áll. jul. 21 (151) — Az egri tszéknél aljegyzői áll. jul. 23 (152) — A pozsonyi tszéknél birói áll. jul. 25 (154) — A teregovai jbiróságnál birói áll. jul. 24 (153) — A sárbogárdi jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 24 (153) — A lévai jbiróságnál albirói áll. jun. 24 (153) — A nagyváradi kir. ügyészségnél alügyészi áll. jun. 26 (155) — Az ipolysági jbiróságnál albirói áll. jun. 26 (155) — A szilágycsehi jbiróságnál albirói áll. jun. 25 (155) •— A pestvidéki tszéknél aljegyzői áll. jun. 26 (155) — A csikszentmártoni jbiróságnál aljegyzői áll. jun 26(155) — A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll. jun. 26 (155i Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda B. L. dr. Nincsenek elintézve. — Dárda N. K. dr. A levelezőlap elment. — Gyöngyös B. J. dr. A jövő számban. — Pécs K. M. dr. Vér—Vér érk. 6,156/906. p sz. a. ea. Selcz, n. e. — Benkő -Radits érk. 80Í/906. v. sz. a. ea. Sarlay, n. e. — Gulyás—Pápa érk. 9,753/006. p. sz. a. ea Szabó L., 1906. dec. 6 rendelv. — Ullmann— Barcsi Sertéshizlalda érk. 976/906. v. sz. a. ea. Sarlay, n. e. — Scháffer — Schneider érk 7,708/906. p. sz. a. ea. Tomcsányi, jun. 19 rhh. rmv. — Pápa—Pápa érk. 10.356/906. p. sz. a. ea. Szabó, 19Ü6. dec. 6 rendelv. — Krausz és Weisz—gróf Benyovszky érk. 1,812/807. p. sz. a ea. Adolf, n. e. — Joszt—Újvidéki Hengermalom érk. 434/1907. v. sz. a. ea. Juhász, n. e. — Megkísértjük nyilvántartani. Alföldön, tiszta színmagyar lakosú — 10,000 lakossal biró — központi székhelyen működő kir. közjegyző cserélni óhajt családi okok miatt. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Most jelent meg ! A polgári perjog tankönyve. (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta: dr. Falcsik Dezső, kir. akad. jogtanár. Budapest, 1907. Politzer-íéle könyvkiadóvállalat. Ara 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. «MZV*n TÁMAtíg RIOAPMTUl. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stüler Mór dr. '•• Kálmán-utca 16. v., Rudolf-rakpart.3.