A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 29. szám - A végrehajtási törvény novellájának javaslatáról. 2. [r.] - A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése. 3. [r.]

Huszonhatodik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 21). szám. Budapest, 1907. július 12. A JOG Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Nec-yed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « Egész « Ifi « Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. EÜILiP 42 ^AZSXGÜCI ÉRDEKEIM KÉPY1SELETÉRE. 1 MAGYAR ÜGIÍÍBl, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÖZJEGIZfil ül KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MÓR dr. /^ÉP^\ Az előfizetési pénzek :élszerííbben bérmentesen talványnyal küldendők. ügyvede Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. 3*/ yfyk fcgcélszerüt l-tóí'i }<2h postául Megjelen minden vasárnaP\3^Qb TARTALOM: A végrehajtási törvény novellájának javaslatáról. Irta Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. — A fővárosi állami rendőrségnek 1906. évi működése. Irta Révai Lajos dr. — A korlátlan felelősségű társaság. Irtk Grósz Mór dr., Nyitrán. — Belföld (Az országos rabsegélyző kongresszus.) — Külföld (Külföldi irodalom. Irta T h ó t László dr.) — Vegyes. TÁRCA : Szemelvények az én hagyatéki tárgyalásaimból. Irta egy budapesti kir. közjegyző. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. \ A végrehajtási törvény novellájának javaslatáról. Irta OLÁH DEZSŐ dr., budapesti ügyvéd. (Folytatás.) A javaslat 3. §-a a mentességek területét némileg szükiti. Nem terjed ki a mentesség a dolog vételárának behajtására irányuló végrehajtásnál magára a dologra, ha a bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben vagy később külön végzésben az illető dolgot lefoglalhatónak tüzetesen kimondotta. Az elv, melyet a javaslat felállít, helyes, de keresztülvitelét a javaslatban kissé nehézkesnek találjuk. Nézetünk szerint elegendő volna, ha a végrehajtató a foglalás alkalmával valószinüsitené, hogy a lefoglalandó tárgy azonos azzal, amelynek vételárára végrehajtást vezet. Ha jogsérelem történnék, ez előterjesztés utján orvosolható. Mig a javaslat által felállított cauteláknak természetes következménye az lesz, hogy minden végrehajtási kérvényben kérni fogják a felek a lefoglalhatóság kimondását, amivel a bíróságnak jelentékeny munkatöbbletet fognak okozni. A javaslat és a mi álláspontunk között a különbség az : hogy a javaslat szerint minden egyes vagy a legtöbb esetben dönt a bíróság a lefoglalhatóság kérdésében, mig a mi álláspontunk szerint csakis a vitás esetek kerülnének a bíróság elé; sőt az előterjesztés- a javaslat szövegezése mellett sincs kizárva és bizonyára számtalan esetben fogják a végrehajtást szenvedettek a dolog azonosságát előterjesztés utján vitássá tenni. A mentesség további korlátja a tartási igény. A javaslat e tekintetben a jelenlegi állapoton csak annyit módosít, hogy a foglalás alól mentes fizetést 600 koronáról 750 koronára, felmenők tartásánál 1,000 koronáról 1,200 koronára emeli fel. A minimum felemelése az életviszonyok megdrágulásával indokoltnak tekinthető. Ugyanezen okból elfogadhatónak tartjuk a fizetés lefoglalható minimumának a javaslat 5., 6., 7., 10. és 11. §-aiban tervezett felemelését. A javaslat a foglalás-mentes fizetési minimumot három kategóriába osztja. A közhivatalnokok és közszolgálatban levő egyének, — akik közé a javaslat a géperőre berendezett vasutak alkalmazottait kivétel nélkül besorozza, — fizetése. 2,000 korona minimum mellett csak harmadrészben foglalható le. Ugyanezen egyének nyugdijából 1,200 korona foglalásmentes. A magánhivatalnok fizetése vagy nyugdija 1,200 K. minimum mellett felerészben foglalható le. A naipdij vagy munkabér pedig négy koronát meghaladó részében esik foglalás alá, vagyis évenkint 300 munkanapot számítva, e kategóriában is 1,200 korona a foglalásmentes létminimum. A javaslat kategóriáiban az osztályérdekek privilegizálását látjuk. A hitelező elől jogos társadalmi érdekből elvonható, sőt el is vonandó az adós és családja fenntartására szükséges létminimum, de semmivel sem több. Ez a létminimum változhatik a helyi viszonyokkal, de ugyanazon helyen élő egyének létminimuma teljesen azonos. Csak az osztályérdek jogtalan istápolása és semmi egyéb nem indokolhatja azt, hogy a közszolgálatban állók és magántisztviselők között különbség tétessék. Azt még meg lehetne okolni, hogy a magasabb képzettségű és ennélfogva természetszerűleg nagyobb életigényü egyéneknek, tekintet nélkül arra, vájjon közszolgálatban vagy magánszolgálatban állanak-e, Lapunk mai száma nagyobb mentesség biztosittassék; de tisztán csak osztályérdekből eredő privilegimot nem fogadhatunk el. Követeljük tehát a köztisztviselők és magánhivatalnokoknak egyenlő elbánásban való részesítését. A foglalásmentes létminimum egyenlően 2,000 koronában állapittassék meg. Ily magas létminimum mellett, amely családnélküli egyén fentartását teljesen biztosítja, a fizetésnek csak felerésze vonandó el a foglalás alól; családfentartónál elfogadhatónak tartjuk a fizetés két harmadának mentességét is, mivel a család létminimuma természetszerűleg nagyobb, mint az egyedülálló egyéné és mivel a család fentartásának biztosítása szintén társadalmi és állami érdek. Nagyon túllő a célon a javaslat 12. §-a, amely szerint azon esetben, ha a végrehajtást szenvedettnek több járandósága van, a mentesség őt minden járandóság után külön megilleti. A hitelező jogainak csorbítását csak magasabb társadalmi és állami érdekek indokolhatják, ezen érdek teljes védelemben részesül akkor, ha az adósnak és családjának fentartása egy bizonyos létminimumnak a foglalás alól való mentesítésével biztosíttatik. A hitelező jogainak ezen szükséges mértéken felül való csorbítása igazságtalan és helytelen. Ez okból a javaslat 12. §-át teljesen mellőzni kívánjuk. Helyes újítás a javaslatban az, hogy a mentességről való lemondást, amely a közszolgálatban állókra vonatkozólag a végrehajtási törvény 60. §-a alapján eddig is hatálytalan volt, a magántisztviselőkre vonatkozólag is hatálytalanná teszi. Úgyszintén helyesnek tartjuk a javaslat 13. §-át is, amely az inségkölcsönöket, ösztöndíjakat, valamint a hatóság által adományozott tanulmányi és utazási segélyeket mentesiti a végrehajtás alól. Helyesnek tartjuk a javaslatnak azon intézkedését is, hogy a lefoglalható igavonó jószágok és gazdasági eszközök a gazdasági munkaidő alatt a végrehajtást szenvedett rendelkezése alól el nem vonhatók és ezen idő alatt — március 15-től november 15-éig — el sem árverezhetők. (Folyt, köv.) A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi X működése. (Folytatás.) Feljelentetett: 18,981 személy (18,531). Ezek közül kinyomoztatott 17,862 (16,598). Ezek sorából volt 14,172 férfi, 3,690 nő. Ezekből előzetesen letartóztattatott 2,147 (2,640). Még külön rovatban ki lett volna tüntetendő az is, hogy a letartóztatottak közül : hány lett az ügyészségnek átszolgáltatva és hány rendőrileg megbüntetve. Ebből volna megtudható, hogy milyen nagy volt az alaptalanul letartóztatottak száma, melyről a jelentés mélyen hallgat. Amit a rendőrség itt elmulasztott, azt ezennel, saját utánjárásunk alapján, magunk pótoljuk. Mig 1905-ben a letartóztatottak száma 2,640 volt, kik közül csak 2,496 került a vizsgálóbíró elé, az elfogadható ok nélkül letartóztatottak száma tehát 144 volt, — addig az ügyészség által készséggel rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint : 1906-ban a letartóztatott 2,147 egyénből a törvényszék elékerült: 1,745. Ezek közül 20—30 vidéki hatóság által lett beszolgáltatva. Az átlagot véve, maradt 1,720. A járásbíróság elé került: 373 ezek közül 30 — 40 a tszéki létszámból: illetékesség leszállítása folytán lett ide utalva, — marad átlag: 338, — összesen tehát 1,720 -|- 338 = 2,058. Ezt levonva a fenti letartóztatások számából: 2,147 — 2,058 = 89, ami a tavalyihoz képest lényeges javulást mutat. (E javulás érdeméből talán magunknak is vindikálhatunk egy kis részt!) — E 89 letartóztatott közt szerepel több oly egyén is, aki a vád visszavonása folytán menekült az eljárás folytatása és a büntetés alól. De ha ily javulás konstatálható, — miért szerénykedik a különben éppenséggel nem szerény jelentés annak kiderítésével ? Ennekutánna áttér a jelentés a bűnesetek részletezésére. 8 oldalra terjed.