A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 28. szám - Szemelvények az én hagyaték-tárgyalásaimból. 2. [r.] - A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése. 2. [r.]

21 fi A JOG kiszabott fogházbüntetés és a pénzbüntetés végrehajtását különös méltánylást érdemlő okból felfüggesztheti, ha ettől az elitélt magaviseletére egyéniségének, életviszonyainak és az eset összes többi körülményeinek figyelembevételével kedvező hatást vár. A felfüggesztés hatálya kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is ; ellenben nem terjed ki az ítélet egyéb rendelkezéseire. A felfüggesztő Ítéletben kiutasítást nem lehet kimondani. A büntetést felfüggeszteni nem lehet, ha : 1. a bíróság azt oly cselekmény vagy oly cselekménynek kísérlete miatt szabta ki, melyre a törvény fegyház- vagy börtönbüntetést állapit meg; 2. az elitélt előzőleg bűntett miatt jogerősen el volt ítélve, vagy tiz éven belül fogház-vagy egy hónapot meghaladó elzárásbüntetés volt ellenében jogerősen megállapítva, kivéve, ha az királyi kegyelem utján clengedtetett; 3. az elitélt a cselekményt aljas indokból követte el. A felfüggesztett büntetést nem lehet végrehajtani, ha az elitélt ellen az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hárem évi próbaidő alatt bűnvádi eljárás nem volt folyamatban. Ha a próbaidő eltelte előtt az elitélt ellen uj bűnvádi eljárást indítanak a próbaidő alatt elkövetett cselekmény miatt és az uj eljárás folyamán őt a bíróság bűntett miatt ítéli cl, vagy szándékos vétség miatt ellene fogházbüntetést állapit meg, a felfüggesztett büntetést is összbüntetés kiszabásának mellőzésével végre kell hajtani. Ami a kihágásokat illeti, a bíróság az egy hónapot meg nem haladó tartamban kiszabott elzárást és a pénzbüntetést egy évi próbaidőre felfüggeszheti. A felfüggesztést az első vagy a felső fokon eljáró királyi bíróság vagy közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető bíróság az ítéletben a fél kérelmére vagy hivatalból mondja ki. A fiatalkorú bűnösökre vonatkozó főbb rendelkezések: Az ellen, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizenkettedik évét meg nem haladta (gyermekkor), sem vád nem emelhető, sem bűnvádi eljárás nem indítható. Ha a gyermek büntettet vagy vétséget követett el, a hatóság, a mely elé kerül, őt megfenyités végett a házi fegyelem gyakorlására jogosított egyénnek, vagy az iskolai hatóságnak aejhatja át, Az iskolai hatóság a gyermeket megdorgálhatja, vagy iskolai elzárással fenyítheti. Ha a gyermek eddigi környezetében erkölcsi romlásnak van kitéve, vagy züllésnek indult, a hatóság a gyámhatóságot értesíti, és ha a gyermek érdekében halaszthatatlanul szükséges, a gyermeket ideiglenes felvétel végett a legközelebb eső állami gyermekmenhelybe szállítja. A gyámhatóság a gyermek javító nevelése iránt az erre nézve irányadó szabályok értelmében intézkedik. Az ellen, aki a bűntett vagy vétség elkövetésekor éh tének tizenkettedik évét már meghaladta, ha tizennyolcadik évét még be nem töltötte (fiatalkor), a bíróság büntetést nem alkalmazhat, ha a fiatalkorúnak megfelelő értelmi vagy erkölcsi fejlettsége nincs. Ha ellenben ez a fejlettség megvan, a következő intézkedések tehetők: 1. dorgálás; 2. próbárabocsátás; 3. javító nevelés ; 4. fogházbüntetés. Egyes büntetendő cselekményekről külön rendelkezik a javaslat. Vannak uj szakaszok a kerítésre vonatkozólag, melyek a leánykereskedésnek akarnak gátat vetni. A kerítést, amelyet ezideig kihágásnak minősítettek, ezentúl mint vétséget két évig terjedhető fogházzal, mint büntettet három évig terjedhető börtönnel sújtják. Ha a sértett nő életének huszadik évét még be nem töltötte, a kerítés bűntettének büntetése három évig terjedhető fegyház. Aki a nőt nyilvános házban való elhelyezés végett külföldre szállítja vagy szállíttatja, öt évig terjedhető fegyházzal és ezer koronától ötezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, üzletszerű elkövetés esetében, úgyszintén, ha a tettes ugyanily bűntett miatt már egyszer büntetve volt és büntetésének kiállása óta tiz év még el nem telt, öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal és kétezer koronától nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A lopás minősítésében is két lényeges változás történik. Ha a lopott dolog értéke kétszáz koronánál nem nagyobb a lopás vétség, ellenkező esetben bűntett. Eddig száz korona érték volt a határvonal. Aki tiz korona értéket felül nem haladó élelmi vagy élvezeti cikket, tüzelőszert vagy egyéb életszükségleti tárgyat lop, elsikkaszt vagy jogtalanul elsajátít, amennyiben e cselekményt bűntetté minősítő körülmény nem forog fenn, tulajdon elleni kihágást követ el és nyolc napig terjedő elzárással büntetendő. A bűnvádi eljárás csak magáninditványra indítható meg. {Az üzlet átruházása) Kereskedői körökben eddig tömérdek panaszra adott okot az üzleteknek máról-holnapra való csalárd jellegű átruházása, mely a régi üzlettulajdonos hitelezőit többnyire érzékenyen megkárosította. Ezeken a visszásságokon akar segíteni az uj javaslat. Aki kereskedelmi üzletet szerződés utjáD átvesz, felelős az átruházónak az üzletből eredő azokért a kötelezettségeiért, a melyeket az átvétel idején ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott. Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Ki van véve a csőd folyamán való üzletadás esete. Ha az átvevő az üzletet házastársától, saját vagy házastársának fel- vagy lemenő ági rokonától, testvérétől, vagy féltestvérétöl, vagye személyek valamelyikének házastársától vette át, az átruházónak az üzletből eredő kötelezetségeiért korlátozás nélkül felelős. Ugyanez áll akkor is, ha az átvevő az átruházóval szemben az üzletből eredő kötelezettségeket magára vállalta. Ha valaki egyes kereskedővel ennek fennálló üzletére nézve közkereseti vagy betéti társaságba lép, a társaság az addigi üzletből eredő összes kötelezettségekért felelős. (A csekk.) A csekk szabályozására vonatkozó törvényjavaslat megállapítja a csekk kellékeit, továbbá kimondja, hogy a csekk névre, bemutatóra, vagy rendeletre szólhat s az utóbbi esetben forgatmány utján ruházható át. Megállapítja még a javaslat a fizetés végetti bemutatás kötelezettségét és ezt a fizetési visszkereset feltételévé teszi. Ezenkívül az elévülésre, az elveszett csekk megsemmisítésére, a hamis csekk beváltására és a bélyegkötelezettségre vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket a javaslat, amely huszonnyolc paragrafusból áll. Irodalom. A magyar jog régi emlékeiről. (Memória sugli antichi monumenti del diritto deli' Ungheria.) Irta Darestc Rudolf, a francia Akadémia tagja. Franciából olaszra fordította Thót László dr., a spanyol kir. Tudományos Akadémia tagja, az Alliance Scishtifique Universellc tb. elnöke. Dareste nevét ismeri az egész tudományos világ, munkái díszei minden könyvtárnak. A jogtörténetnek s igy a magyar jogfejlődésnek is alapos ismerője. Munkatársunk forditáaa a L Errore Giudiziario c. szemle júliusi számában jelent meg, Cataniáhan. Ara 1 líra. Vegyesek. Reiner Zsigmond — kinek halála mély részvétet keltett bennünk — szorgalmas müvelője volt a magyar jogtudománynak. Megjelent és kéziratban hátrahagyott munkáit — mint értesülünk — öccse : Reiner János dr. fogja sajtó alá rendezni. Közvédők július hónapban. A budapesti kir. Ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főtárgyalásokhoz 1907. július 1-től július 27-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a következő ügyvédek rendeltettek ki: Az 1907. július 1-től ö-ig: az f. főt. tanács mellé: dr. Klein Rezső, helyetteséül: dr. Kovács Ernő; a II. főt. tanács mellé: dr. Komjáthy Béla, helyetteséül: Kóla Vilmos dr.; a III. főt. tanács mellé: Kovács Jenő dr., helyetteséül: König Ferencz dr. — Az 1907. jul. 8—13-ig: a szüneti tanács mellé: Környey Ede dr.. helyetteséül : Kriszhaber Adolf dr. — Az 1907. július 15 -20-ig : a szüneti tanács mellé : Kraemer József dr., helyetteséül : Laufer József dr. — Az 1907.jul. 22—27-ig: a szüneti tanács mellé: Ladányi Gyula dr., helyetteséül: Maislis Mór. dr. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék bíráinak szüneti beosztása az 1907. évben. Kínok: jul. 3-tól aug. 26-ig Ney Aladár jun. 29-től szept. S-ig.2omcsányi László dr. aug. 19-től szept. 29-ig. Kazacsay Gerő jul. 1-től aug. 11-ig. Szaffka Dénes dr. jun, 3-tól szept. 29-ig. Fehér Tamás dr. jul. 15—aug. 18-ig l és okt. 14—okt. 20-ig. Vályi Sándor dr. aug. 19—szept. 29-ig. Schermann István dr. jul. 1—28-ig és aug. 19—szept. l-ig Nitche Győző dr. jul. 8—aug. 18-ig. Gallia Béla dr. jul. 8—aug. 18-ig. Szabó Árpád dr. aug. 5—szept. 15-ig. Ipovitz Károly dr. jul. 15 —aug. 4-ig és aug. 12—szept. 7-ig. Beck Károly dr. jul. 11—21-ig és szept. 16—okt. 13-ig, Hoselitz Gyula dr. aug. 5—szept. 15-ig. Fertsek Gyula dr. jun. 4—jul. 10-ig és aug. 19—szept. 29. Zimburg Arthur dr. jul. 1 —14-ig és okt. 28—nov. 24-ig. Genthord Ferenc dr. jul. 22—31-ig. Bánrévi József dr. jul. 29 —szept. 8-ig. Stájer Gyula, Borsitzky Imre dr., Schopf Endre dr. jul. 2—29-ig és szept. 19—okt. 2-ig. Csapó Ferenc jul. 6—aug. 17-ig. Mészáros Márton dr. jul. 6—21-ig és jul. 29—aug. 24-ig. Kecskeméti Emil dr. jul. 6—aug. 17-ig. Gönczi Gyula dr., Lukács Jenő dr., SzentGyörgyi Imre dr. jul. 8—18-ig. A pozsonyi kir. jogakadémián az 1906 — 1907. iskola évben az I. félévben 299, a II. félévben 274 joghallgató volt beirva és pedig az I. évi jogi tanfolyamban 82—87, a II. évi jogi tanfolyamban 80—80, a harmadik évi jogi tanfolyamban 72—63, a negyedik évi jogi tanfolyamban 65—44. Vallás szerint volt: az I. félévben római katholikus 187, a II. félévben 164, görög katholikus 1 — 2. görög keleti vallású 10—10, ágostai hitvallású evangélikus 54—49, evangélikus reformált vallású 12—12, unitárius 1, izrealita 34—37. Nemzetiség szerint volt: az I. félévben magyar 279, a II. félévben 251, német 6—6, tót 2—3, szerb 4—4, horvát 1—1, román 5—7, bunvevác 1 — 1, olasz l -l. Ösztöndijt élvezet: az I. félévben 19, a II.' félévben 21 hallgató. I. 22,247 K. és 100 drb. #, 11 24,173 K. és 100 drb. #. Az igazgatón kivül működött az I- félében 9, a II. félévben 10 rendes tanár, 1 rendkívüli tanár, 3 előadó s az akadémiai könyvtárnok. A nevezett iskolaév I. félévben 25, a II. félévben 31 tantárgy adatott elő, hetenkénti 95 — 92 órában. Az emiitett iskolaévben megtartatott 129 első alapvizsgálat, 117 második alapvizsgálat, 28 jogtudományi államvizsgálat és 39 államI tédományi államvizsgálat. Az akadémiai könytár könyvállomány a az 1906. év végén 23,030 kötetből állott. Az akadémián fennálló jogász-segélyzőegylet alaptőkéje a mondott iskolaév végén 52,400 korona névértékű 4°/0 földtehermentesitési kötvényből, egy darab pozsonyill.-od kerületi takarékpénztári részvényből és egy darab Bazilikasorsjegyből állott. A jövő iskolaév 1907. évi szeptember hó 1-én veendi kezdetét. PAliM HMZvlKY riUHHO NrOtt&rbA BUDAPMT