A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 25. szám - A tilos cselekmény a magánjogban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 25. számához. Budapest, 1907. június Köztörvényi ügyekben. Nem tekinthető kiadói ügyletnek azon ügylet, amely álta) valamely irodalmi műnek többszörösitése, közzététele, és forgalomba helyezése akként vállaltatik át, hogy az előállitandó mű ivenkint összegszerüleg meghatározott nyomdai költségét a szerző a kiadónak megtéríteni tartozik és az egyes példányok eladásából befolyandó vételár első sorban a többszörösitési és közzétételi költségek fedezésére fordittatik, az ezen felül elérendő vételár pedig a szerzőt illeti. Az ilyen ügylet nem kiadói ügylet, hanem a kiadó részéről munka-atvállalási szerződés, melyben a kiadó, mint vállalkozó szerepel, Kiadói ügyletnek csak azon ügylet tekintendő, mely által valaki valamely mü többszörösitésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a szerzőtől kizárólagos jogot és kötelezettséget szerez. A gyulafehérvári kir. törvényszék (1905: november 27-én 8,108 1905. p. sz. a.) Murányi Ernő dr. ügyvéd által képviselt L. Antal, «Hunyadi Mátyás* irodalmi és könyvnyomdai intézet budapesti cég, ilietve helyesen annak tulajdonosa Sz. József budapesti lakos felperesnek, Adorián Sámuel dr. gyulafehérvári ügyvéd által képviselt B. Antal kanonok, gyulafehérvári lakos alperes ellen 2,280 K. 70 fillér és járulékai iránt folyamatba tett rendes perében következő íteletet hozott: Alperes csakis «Egyházi Irálytan* cimü műve III. kiadásából 1,710 példány kiadása ellenében köteles felperesnek 2,280 K. 70 fillér tökét, ennek 1903. évi október hó 29-étöl számítandó 5° o-os kamatait 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Ha azonban felperes alperesnek a fentebb jelzett műből 1,710 példánynál kevesebbet adna ki, ebben az esetben alperes e tőkéből és kamataiból minden hiányzó példány után 6 K 80 fillérrel és ennek kamataival kevesebbet köteles megfizetni. Felperes az 1903. évi október hó 29-ike előtti időre felszámított kamatok és alperesnek feltétlenül elmarasztalása iránti kereseti kérelmével elutasittatik és a perköltségek peres felek között kölcsönösen megszüntettetnek, sőt ha felperes alperesnek 1,375 példánynál többet nem adna ki, akkor még felperes köteles alperesnek 402 K. 70 fillér perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok : Alperesnek az a kifogása, hogy ezen per elbírálására a kereskedelmi bíróság illetékes, azért nem vehető figyelembe, mert illetékességi kifogást törvényszerű módon elő nem terjesztett, a kereskedelmi rendtartás 8. és 9. §§. értelmében hivatalból észlelendő hatáskörhiány esete pedig nem forog fenn. Xem vehető figyelembe alperesnek az a kifogása sem, hogy Egyházi Irálytan cimü művének nyomdai kiállítása iránt az 1890. évben a felperes céggel szerződött ugyan, de annak akkor más volt a tulajdonosa, míg a mostani tulajdonossal nem szerződött, és ennélfogva a mostani tulajdonos jogutódlásának kimutatása nélkül annyival kevésbé léphet fel, mivel a felperesi cég a kereskedelmi cégjegyzékből még a kereset beadása előtt töröltetett. Felperes ugyanis a kiegészítő tárgyaláson felhívás folytán kimutatta, hogy a -Hunyadi Mátyás* irodalmi és könyvnyomdai intézetnek a C) illetve az 1. alatti szerződés kötésekor L. Antal örökösei voltak a tulajdonosai, akiktől az A/l. alatti adásvételi szerződés szerint a L. Antal «Hunyadi Mátyás* irodalmi és könyvnyomdai intézet cég alatt bejegyzett üzletet az összes aktívákkal és passzívákkal együtt 1902. évi november hó 14-én Sz. lózsef érkenesi földbirtokos vette meg, ki a cég birtokosául 1903. évi január hó 9-én be is jegyeztetett és igy bejegyezve volt a cégnek a cégjegyzékből 1904. évi április hó 26-án kitörléséig, mi által igazolva van hogy a pertárgyát képező követelés a felperes céget, illetve annak tulajdonosát: Sz. Józsefet megilleti. Alperesnek a kereseti követelés ellen felhozott elévülési kifogása pedig azért nem vehető figyelembe, mert felperes követelése nem szolgálattécelből eredt, és ennélfogva nem esik a 3 évi elévülési idő alá. Érdemben alperes azt hozta fel, hogy felperes az Egyházi Irálytan cimü műnek nemcsak nyomdai kiállítását, hanem saját risieójára kiállítását és kiadását vállalta el olyformán, hogy a példányok elárusitásából befolyandó összegből első sorban kielégíttetik felperes számla szerinti 4,228 K. költsége és még kap 150/o-ot, a többi nyereség pedig alperest illeti, saját személyébeni fizetési kötelezettséget ellenben alperes a felperes irányában nem vállalt, hanem felperes csakis a befolyandó vételárból elégítheti ki magát. A válaszirathoz G) és a viszonválaszirathoz 1. alatt mellékelt, a peres felek között létrejött megállapodást tartalmazó iratok szerint azonban felperes az Egyházi Irálytan cimü műnek csakis nyomdai kiállítását vállalta el, mig ellenben azt, hogy felperes a mű kiadását és költségeinek csakis a műért befolyandó vételárból kielégítését elvállalta volna, a C) és az 1. alatti iratok bizonyítják. Arra ezen iratok 3. pontjában foglalt amaz intézkedésből sem lehet következtetni, mely szerint a példányok mindaddig felperes nyomdájában maradnak, és minden megrendelést kizárólag az effektuál, mig alperes számlája teljesen törlesztve nincsen, mivel ebből csak az vehető ki, hogy szerződő felek ezen intézkedés által biztosítani kívánták a felperest, ki alperes művének nyomdai kiállítását alperes előadása és a becsatolt levelek szerint előleg nélkül vállalta el. De arra, hogy felperes a mű kiadását és költségeinek csakis a példányok árából kielégítését is elvállalta volna, abból sem lehet következtetni, hogy felperes ^Magyar Állam* cimü lapjában ezen művet díjtalanul hirdette és ismertette, mivel ezt felperes alperesnek E) alatti levele szerint csak szívességből tette és nem lehet következtetni abból sem, hogy alperes részére a felperes költségeinek megfizetésére határidő kitűzve nem volt, mert a megállapodás létrejötte alkalmával bizonyára peres felek egyike sem gondolt arra, hogy a mű ezen harmadik kiadása oly nehezen lesz értékesíthető. Az pedig, hogy felperes követelésének érvényesítésével 14 évig várt, alperes javára bizonyítékul a C) alatti tartalmánál fogva és azért sem szolgálhat mert felperes a becsatolt levelek szerint folyton sürgette alperest a könyvek értékesítésének előmozdítása és felperes követelésének kiegyenlítése iránt. Bizonyítva van ezek szerint, hogy felperes alperes ^Egyházi Irálytan- cimü müvéi ek nyomdai kiállítását meghatározott árért elvállalta és miután alperes határozottan nem tagadta, a becsatolt levelekből pedig megállapítható, bizonyítottnak tekinthető az is, hogy felperes ezen elvállalt kötelezettségének eleget is tett. Felperes ezen munkájának dija és költségei fejében a keresethez A) alatt csatolt számla szerint összesen 4,228 koronát számított fel, amely összeget alperes viszonválasziratában kifogásolta ugyan, és miután felperes alperessel az általa becsatolt levelek szerint több izben közölte, hogy nyomdai számlája ennyit tesz ki és alperes ezt sem akkor, sem elleniratában nem kifogásolta, sőt a Dj alatti levele szerint el is ismerte, alperesnek viszonválasziratában tett kifogása figyelembe nem vehető. Alperes azt is kétségbevonta, hogy felperest az eladott művekért csak 1,947 K. 30 f.-t vett volna be és hogy a többi példány megvolna. Ez a kérdés azonban a per elbírálására nem bír befolyással, mivel alperest a C) alatti szerint felperes követelésének kielégítése esetére megilletik az el nem adott példányok és felperes is kijelentette, hogy alperesnek tartozása kifizetése esetében a példányokat kiadja és ha a példányok nem lesznek meg, akkor alperes nem köteles fizetni. Alperes továbbá ezen perbe a Cj alatti szerződés 2. pontja alapján a műnek a kikötött határidőre el nem készítése miatt felperes követelésével szemben 400 K. kötbérre támasztott igényt. Minthogy azonban a munkának e kikötött határidőre el nem készítése miatt annak idején kifogást nem tett és ezen követelésnek érvényesítéséről felperest nem értesítette, sőt leveleiben a 2,280 korona 70 fillér tartozását kifejezetten el is ismerte, alperesnek ez a követelése figyelmen kivül hagyandó volt. Alperes ezenkívül ellenvégiratában és a kiegészítő tárgyaláson 1,600, illetve 6,600 korona követelést támasztott és ezt a felperes követelésébe beszámítani kérte azon címen, mivel felperesnek M ígyar Állam cimü napi lapja részére végzett irói munkájáért 8 évre, illetve 1885— 1898-ig évi 200 korona kikötött jutalomdíj illeti, melyet ez ideig meg nem kapott. Alperesnek ez az elkésetten felhozott és igazolatlan követelése azonban felperesnek kifejezetten elismert követelésébe be nem számitható. Felperes munkadijának és költségeinek fizetési határideje a C) alattiban nincs ugyan meghatározva és alperes a kereset ellen időelőttisége miatt is kifogást tett, azonban miután felperes 12. alatti levelében 1903. évi október hó 21-én alperest 2,2K0 korona tartozásának 8 nap alatt kifizetésére és a könyvek felett való rendelkezésre felhívta, ennélfogva a polg. törvénykönyv 1,417. S. értelmében alperes fizetési kötelezettsége 1903. évi október hó 29-én beállott. Ezek alapján, minthogy felperes költsége 4,228 K. volt, amelyből a könyvek árából bevett 1,947 K. 30 f levonása után felperesnek még 2,280 K. 70 f. követelése maradt, amelyet alperes D) alatti levelében el is ismert, annálfogva alperest ezen 2,280 K. 70 f. tőke és ennek csakis a fizetési kötelezettség beállta napjától, vagyis 1903. évi október hó 29-étől számítandó 5°'0-os kamatai megfizetésére kötelezni kellett ugyan, de nem feltétlenül, hanem csakis a még el nem árusított könyvek kiadása ellenében. A meglevő példányok száma felperes 3. alatti levelében foglalt adatok alapján, vagyis akként számíttatott ki, hogy a