A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 25. szám - A tilos cselekmény a magánjogban

200 A JOG sittetni, a peerek módositványukat természetesen nem tudják keresztül vinni, melyre Moncagut Károly3) azt mondotta, hogy a felküldött javaslatot a peerek: «egy toldalékkal küldik azt vissza hozzánk, melynek célja az önök nemesi rendét egy ujabb kiváltsággal látni el a korona regi előjogainak rovására*. . . (Eléggé tudva van, hogy az a kormányzat, melyhez szabadságaink elválhatatlanul kötve vannak, egyszerre támadja meg kül • és belső ellenség. Ily válság idejében bele nem egyezik az alsóház azon biztositékok meggyengítésébe, melyek, méltán tarthatunk tőle, hogy inkább ugy is szerfölött gyengéknek bizonyultak be némely magasrangu uraknak a hazájok elleni összeesküvésektől való visszariaszt ásár a.» (Folytatása következik.) Belföld. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya legutóbb tartott ülésében tudomásul vette a könyvkiadó-bizottság jelentését, mely szerint az első soiozat évfolyama már a f. év végén meg fog indulni, mivel a vállalatnak ugy anyagi, mint szellemi része teljesen biztosítva van azon meleg érdeklődés folytán, mclylyel jogászközönségünk ezt felkarolta. A Szilágyi Dezső síremléke ügyében a gyűjtés folytatását határ6zta el a választmány, de egyúttal kisebb bizottságot küldött ki, mely a művészi kérdés megoldásával foglalkozzék, ugy, hogy a választmány már legközelebbi ülésében végleges megbízást adhasson a síremlék elkészítésére. Faycr László arcképét a jogászegylet Endrey művész által festette meg és elhatározta, hogy a /'rtyfr-alapitvány kamacait külön hozzájárulással gyarapítva, 600 K.-ás Fayir László pályadijat tüz ki «a titok büntetőjogi védelméről* irandó értekezésre. Az 190(3. szeptember J-én lejáró pályázati kérdés szövegét és a pályázati feltételeket az egylet legközelebb fogja közzétenni, vény-előkészítés szempontjából is nagy jelentőségre számithat és különösen polgári törvénykönyvünk ide vonatkozó részeire sok uj szempontot vet fel. Irodalom. A tilos cselekmény a magánjogban. Irta Almási Antal dr., budapesti kir. albiró. Kiadja : Grill Károly könyvkiadó-vállalata, 1907. (IV., Veres Pálné-u. 16.) A munka magánjogunknak egy eddig teljesen ismeretlen területét, a tilos cselekményeket teszi vizsgálat tárgyává. Foglalkozik a tilos cselekmény tényállásával és annak előfeltételeivel, valamint ezeknek jogi hatásaival. Eddigelé a magánjog kizárólag mint a kártérítés egyik esetét fogta fel a tilos cselekményeket. Szerző kimutatja, hogy egész jogi rendszerünk és így a nem vagyoni jog is foglalkozik és szabályozza a tilos cselekmények joghatásait. Reámutat arra, hogy legutóbb a német polgári törvénykönyv és a magánjogi tervezet sem emelkedett annak öntudatára, hogy az összes joganyagban és pedig a rendszer egyes részleteiben egymástól eltérő sajátlagosságaiban tilos cselekmények leimerülnek. Szerző fejtegetéseiben a büntetőjog és magánjog határvonalait világítja meg, kimutatván, hogy büntetőjogi deliktumok minden esetben magánjogi következményekkel járnak, ha magánjogi érdekeket sértenek. 'Lisztnek ez irányú fejtegetéseit kritikailag tovább fűzve kimutatja, hog> a magánjogban a kártérítés a tiltott cselekménynek nem leküzdési és megtorló eszköze, hanem annak vagyoni reflex-eredménye, amelylyel a tiltott cselekmény által mozgásba került vagyoni jogosultságok visszanyerik elöbbeni statikai momentumukat. Szerző következetesen keresztül viszi uj elméletét a részletekben is, miközben kiterjedt az ügylctszegés esetére is, melyet intézményesített tiltott cselekménynek tekint. A személyjogban a tilos cselekménynek egész sorozatát mutatja ki, így a szabadság és a névhez való jog sérelmeit. Ezzel kapcsolatban kimutatja a névmagyarosítás körül folytatott ministeri gyakorlatnak viszásságait. Nálunk a névváltozás jogát és az uj névhez való jogot közigazgatásilag kezelik és a megadott névmagyarosításokat esetleg évek múlva is visszavonják. Pedig ez súlyosan sérti a névhez való jogot, sőt valóságos tiltott cselekmény, amely az ellen irányul. A családjogban a tiltott cselekmények egész láncolata foglaltatik az 1894: XXXI. évi házassági törvényben. Szerző ezeknek kifejtésével egyúttal tudományosan leszűrni igyekszik ennek a kódexnek tartalmát, melyet eddig jogirodalmunk kellő figyelemre nem méltatott. Ily tilos cselekmények mindazok, melyeket törvényünk- válási ok gyanánt jelöl meg, azonkívül Qémely házassági bontó akadály is, valamint azon tilalom, amelyet a házasságtörő házasságkötéséhez füz. Idevág a családgyerrnek eltartoztatása, azonkívül a családtag ellen elkövetett bármely súlyos bántalmazás és némely harmadik személyekkel szemben elkövetett súlyos vagyoni bűncselekmény, mely a családtag büntetőjogi elitélését eredményezi. Az örökjogban különösen az érdemtelenség esetével foglalkozik, melyet Werbőczy nyomán kifejt és reámutat azokra a változtatásokra, melyeken a tripartitum elvei a modern magyar magánjogban keresztülmentek. A joghatások jellemzése után azokat két csoportra osztja aszerint, amint nem vagyoni vagy pedig vagyoni tilos cselekményekhez fűződnek; előbbiek hatásai főleg sujtók, utóbbiaké kiegyenlittőek; előbbieknél a törvény a kártérítés alakjában nem is nyújthat teljes kiegyenlítést és rendszerint a család és örökjogi kapcsolatok kötelező ereje alól a sértettet felmenti, azonban a sértőt benhagyja és így a sértettnek ') Macaulay i. m. IV. 435. módot ad arra, hogy e kapcsolatokat a sértő rovására fentartsa és a maga javára feloldja. A vagyoni tilos cselekmény által beállt érdekcsorbitást a jogrend ugy állítja helyre, hogy először a kártérítés utján annak kiegyenlítését igyekszik biztosítani és azonfelül még az elállás (lex comissoria) valamint az ingyenes juttatások visszavonhatása és hasonló sújtó hatások által bünteti a sértőt. Mint e rövid összefoglalásból is látjuk, szerző teljesen uj elméletét az egész magánjogi rendszeren következetesen keresztülviszi és ehhez képest tárgyalja a beszámithatóság, a vétkesség és okozatoosságot, különösen a vétkesség szempontjából utal arra, hogy a kötelmi és dologi jogban már a gondatlanság is eredményezheti a tilos cselekmény összes joghatásait, mig a családjogban az összes hatások rendszerint csakis a szándékos cselekmények folytán állnak elő, az örökjog meg egyáltalán csakis szándékos tilos cselekményeket ismer. Összevetve a magánjogi tilos cselekmény megvalósítását a büntető jogiéval, kimutatja, hogy a kísérlet, mint olyan, magánjogi következményekkel egyáltalán nem jár és több személy tilos cselekménye esetén a részesség szabályai közül pusztán a tettes társaságot alkalmazza, azaz valamennyi sértőt egyféle felelősség alá vonja a magánjog. Ezen uj szempontok megvilágításánál persze az egyes tételes intézkedések is beható birálat alá kerülnek és kifejtetnek azok a jogszabályok, amelyeket a bírói gyakorlat részben öntudatosan, részben öntudatlanul e tárgyra vonatkozó döntéseiben kifejtett. A 300 oldalra kiterjedő munka nemcsak mint irodalmilag becses tudományos monográfia, hanem a törVegyesek, A radikális ügyvédi párt programmja. A radikális ügyvédi párt csak olyan férfiakat választ a kamarái választmányba, kik : I. Az általános titkos választójognak, — Magyarország önálló gazdasági rendelkezése jogának, tehát az önálló vámterületnek és a magyar nemzeti banknak, — az ingyenes állami népoktatásnak és felekezetnélküli felsőbb oktatásnak, — a szerzeteknek a tanítástól való elmozdításának, — az egyházi vagyon szekularizációjának s e helyett az összes elismert felekezetek egykulcsu állami segélyezésének, — a sajtószabadságnak s teljesen szabad véleménynyilvánítási, gyülekezési és szervezkedési jognak, — a vármegyei igazgatás államosításának, — a községi autonómia teljes kiépítésének, — a munkásszervezetek autonómiájának, — a progresszív adórendszernek, — a fideikommisszumok megszüntetésének és a holtkéz birtokszerzési képtelenségének a hívei és bajnokai és ezek érdekében a kamarai törvény keretén belül évi felterjesztésekben is óhajt nyilvánítanak, irányozzák s tájékoztatják a közönséget. II. Az egységes magán- és büntetőjogi terület létesítésének, — a mindennemű kiváltságot megszüntető és egyenlő örökösödési intézkedéseket megállapító magánjog kodifikációjának, — az egyéni szabadságot teljesen védő, a védelemnek már a vizsgálat során teljes szabadságot biztosító bűnvádi perrendtartásnak, — a teljes szóbeliségre és közvetlenségre alapított egységes polgári perrendnek, — vándorbiróságoknak, — a szegények bagatell-ügyeiben közvédő ügyvédek alkalmazásának, — a szegényvédelem országos díjazásának, — magánjogi igényeknek, tehát a munkások, ipari alkalmazottak, cselédek igényeinek kizárólag a kir. bíróságok előtti elintézésének, — fegyelmi ügyekből felmerülő magánjogi igényeknek kizárólag a bírósághoz való utalásának, — az ingyenes perlekedésnek, — kir. gyámbiróságok létesítésének, — az izgatásra vonatkozó büntető rendelkezések eltörlésének, — az egyszobás s konyhás lakásnak a végrehajtás alól való védelmének, — a végrehajtó intézmény államosításának hívei, — és a törekvések körül évenként sürgetnek, javaslatokat tesznek, eszméket vitatnak és irányítják a közvéleményt. III. Kik kívánják. hogy a kamara jogosítva legyen a jogegység veszélyeztetése esetén hivatalból előterjesztést tenni, hogy az ügyvéd bizonyos számú évi gyakorlat és feddhetlen előélet után közjegyző: teendőket végezhessen, hogy a' zugiráskodás minden fajtája mindenmódon irtassék, hogy az ügyvédi munkadíj az ügyvédnek állapittassék meg, hogy az ügyvédnek megtartási joga legyen költségei erejéig, hogy ügyvédi nyugdíjintézet létesüljön, hogy minden hatóság előtt tehát fegyelmi ügyekben is megengedjék az ügyvédi képviseletet. Kamarai választás. A budapesti ügyvédi kamara 1907. évi június hó 23. és következő napjaira kitűzött közgyűlésén megválasztandó 18 választmányi tagra a «Reformpárt» listája a következő : Berger Miksa dr., Darányi Gyula dr., üarvai Fülöp dr., Fuchs Mór dr., Glasner Samu dr., Kardos Dezső dr., Keresztessy József dr., Kóncs Boldizsár dr., A«w Soma, dr., Lovrick István dr., Oesterreichcr Samu, dr. Radó Lajos, dr Ragályi Lajos, dr. Rosemberszky Ödön, dr. Tóth István, dr. Várkonyi Oszkár, dr. Vázsonyi Vilmos, dr. Wolf Vilmos. Az «Uj ügyvédi párt a következő ügyvédeket jelölte: dr. Enessey Pál, dr. Engel Aurél, dr. Erdély Sándor, dr. Fraenkel Sándor, dr. Gyarmati Győző, dr. Héder Lajos, dr. Kohn Jakab, dr. Metzler Gusztáv, dr. Molnár Mór, dr. Oláh Drzső, dr. Pékár. Imre, dr. Popper Tódor, dr. Rajner Béla, dr. Rósa Ferenc, dr. Sebestyén Samu, dr. Szius Miklós, dr. Waigand József, dr. Werkner Mihály. fUXM) Rt«VÍN»TÁMMÁO NYOMDÁM