A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 22. szám - A constitutiv ítéletek tana

A JOG 173 történt, hanem maga Kohler is elismeri, hogy az ítélet azt is kimondja, hogy a megtámadás következményei beállottak és a függőségből a semmisség előállott1") és ez nem pusztán a létező jogállapot kijelentése, hanem annak megváltoztatása, egy uj jogállapot teremtése. Hogy a B. G. B. szóhasználatával álláspontunk ellen érvelni — mint Kohler megkísérli,102) — nem lehet, az kitűnik abból, hogy eltekintve attól, hogy a szövegezés külsőségei nem döntenek, hanem az egyes paragraphusok tartalma, maga a szóban forgó törvényhely (1,341. §.) szövegezése sem mond ellen az én nézetemnek, annál kevésbbé erősiti meg az övét.183) B. G. B. 1.596. §.184) Gyermek törvényessége elleni megtámadási kereset.186) B. G. B. 1,599. §.18C) A gyermek törvényessége elismerésének megtámadása a férj részéről. 2,342. §.187) Érdemetlen örökös elleni kereset. Az örökség általa történt megszerzésének megtámadása.188) Itt a jogosultnak akaratnyilvánítása szükséges, mely csak kereset utján történhetik.180) Álláspontunk mellett bizonyít az egész 2,342. §., különösen a 2. bekezdés, mely szerint a megtáma dás hatálya csak az ítélet jogerőre emelkedésével áll be. Ezt a rendelkezést helyesen veti latba Hellzoig, a constutiv ítélet bizonyítása érdekében; egyúttal rámutatva az Indokolás helytelenségére,100) mely szerint az örökség átszállása tekintetében a semmisség már a keresetindítással hatályossá lenne. Helyesen említi meg Hellíoig, hogy a keresetvisszavonás és a megtámadási jog elenyészése ugyanazon hatással van, mint a házasság vagy a gyermek törvényességének megtámadásánál.101) Jelen esetünkben az ítélet ex tunc hat, visszaható erővel szünteti meg a szóbanforgó jogviszonyt; épp igy áll a dolog a B. G. B. 343. §-nál. Kisek tagadja, hogy a 2,342. §. emiitett rendelkezése álláspontunk mellett bizonyíték volna, de e véleményét nem indokolta. Példája is rosszul van választva ; e rendelkezés összehasonlítása a felfüggesztő feltételtől függő jogügylettel mit sem bizonyít ellenünk. Az Indokolás sem nyújt ellenérvet, pedig Kisek reá támaszkodik.102) Kohler megállapító ítéletnek tartja ezt az ítéletet és Planek hasonlóképp.103) //blderi191) helytelenül tulajdonit a megtámadásnak helyt adó ítéletnek constatáló jelleget, amire szerinte a 2,342. §. kétségtelen bizonyték volna. A 2,339. §-ban vannak felsorolva az érdemetlenségi okok, vagyis azon okok, melyek alapján a jogváltoztatásra való jog létrejön ; bár ezeknek már az ítélet előtt fenn kellett forogniok, ez nem változtat a tényen, hogy az érdemetlenség jogilag hatályossá csak az ítélet által lesz; azelőtt sehol sem érvényesíthető. A megtámadás előtt az örökség szóban forgó megszerzőjét nem lehet érdemetlenként kezelni és ha pl. a megtámadás határideje105) letellik anélkül, hogy megtámadási kereset indíttatott volna, akkor az örökös, dacára az érdemetlenségi ok fen forgásának, soha sem fog az érdemetlen joghelyzetébe jutni. A megtámadhatóság mindig időleges. A megtámadás határidejének letelte után a jogállapot megtámadhatatlanná lesz. Ilőlder összetéveszti a keresetnek pusztán alapjául szolgáló tényeket a jogkövetkezményekkel, illetőleg joghatásokkal, melyeket jelen esetben csak az ítélet idézhet elő. Különben a 2,342. 2. bek. világosan mondja: «A megtámadás hatálya csak az ítélet jogerőre emelkedésével áll be», amire helyesen — és nem mint Holder véli helytelenül — hivatkozott Hellwig, hogy t. i. ezáltal ezen ítélet constatáló jellege ki van zárva. Mint fentebb említettük, a constitutiv ítéletek a perjog joghelyzet megváltoztatását is eredményezhetik. A constitutiv ítéletek lehetnek nemcsak magánjogi, *¥) Zeitschr. f. d. Z. P. 20. !. 18a) Zeitschr. 21. 1. •») Planek 1,341. §. 1.; A. B. S qh m i d 11,3*1'. S- i.; E n d emann 5. kiad. II. k. 661. 1. is megállapító Ítéleteknek tartják ezen ítéleteket. ls4) Magyar ált. polg. törvk. tervezet 189-192 s k. Opt 155-158. §§. 186) H e 11 w i g : Anspruch 464. 1. 24. jegyz.; Lehrbuch 238. 1. 1. I). 239. 1.; Rechtskraft 457. 1.; Langheineken 207. 1.; S t e i n, Seuffert id. h.; ellenkezően Kisch 106. 1.: v. ö. Indokolás IV. 662. 1.; Jegyzökönyvek IV. 474. 1.; Kisch ezt is kiváltó ítéletnek minősíti ugyanazon indokolással, mint a házasság-megtámadási perben hozott ítéletet. Felesleges tehát nézetét újból cáfolni. Planek IV. k. 349. 1.; Kohler: Zeitschr. 21. 1. megállapító ítéletnek tartják. lsli) Magyar ált. polg. tvíc tervezete 197. §. 18:) Magyar ált. polg. tvk. tervezete 1,796. §. ,s8i V. ö. még 2,345. §. H e 11 w i g : Anspruch 468. s k. ; Lehrbuch 238. 1. stb. ; a megtámadási kereseteknél idézett irók ; ellenkező nézeten Kisch (107. 1), aki ezt az Ítéletet is kiváltónak tartja, de itt sem tud eltérést bizonyítani a constitutiv ítéletektől. isf) 2,342. §. 1. bek , ez nem álláspontunk ellen, hanem mellette érv; ellenkezően Kisch 107. 1. IV. k. 522. 1. »») 1.341. §. 2. bek , 1,596. §. 2. bek., H e 11 vi g: Anspruch 470.1 IV. k. 522. 1. *••>) 2,342. S- V. k. 529. 1. 1M) Anspruch 69. 1 ,9S) 2,0*2. §. hanem perjogi természetűek is. Perjogi tényt is megalapíthatnak, illetve magánjogi tényállást perjogi hatásokkal is ruházhatnak fel.106) Iyen ítéletek hozatnak Z. P O. 922. §. alapján. Letartóztatás elrendelése.107) Ezt a biztosítást az ítélet alapítja meg, azelőtt nem állott fenn és épp ezért ezt az ítéletet constitutivnak kell tekinteni. Z.P.O. 1,042. §.198) Végrehajtást elrendelő ítélet, mely lehetővé teszi a végrehajtást a választott bírósági határozat alapján; ezen Ítélet nélkül végrehajtás nem következhetik be : ebben áll ezen ítélet constitutiv jellege.109) 722. §. 1. bek. Ez az ítélet constitutiv, mert a perjogi helyzetben változást idéz elő. A külföldi ítélet csak ezen ítélet által lesz végrehajthatóvá. A helyzet hasonló a holtányilvánitó ítélet esetéhez, melynél szintén megvan már az ítélet előtt az eltűnt egyén halálának vélelme, de a vélelem kötött, csak az ítélet által szabadul meg kötöttségéből. Magánjogilag az alperes szolgáltatási kötelezettsége már az ítélet előtt is fennállhat, amennyiben pl. a jogerős külföldi ítélet marasztalást tartalmaz. De ez nem változtat azon, hogy a jogosult a belföldi végrehajtást elrendelő ítélet előtt jogát nem érvényesítheti, a végrehajthatóságot csak ez az ítélet alapítja meg. Én tehát tíeltívig felfogásához csatlakozom (Anspruch 174. s k. 1.), hogy a magánjogi helyzetben ez az ítélet nem idéz elő változást, de igenis előidéz változást perjogi szempontból. Itt a magánjogi szempontot a perjogitól el kell választanunk.200) Z. P. O. 767. §. 1. bek.,201) mely szabályszerűen hozott ítéletet végrehajthatósági hatásától foszt meg.202) A perjogi helyzet ezen megváltoztatásában áll ezen Ítélet constitutiv természete.203) Kohler, Seuffert és Langheineken ugy látszik figyelmen kivül hagyják, hogy itt az ítélet nem a magánjogi joghelyzeten eszközöl változtatást, hanem a perjogi helyzeten. Az adósnak anyagi joga fennáll már az ítélet előtt, de nem akadályozhatta meg, hogy a hitelező állítólagos igényét ne érvényesítse, mert ez már szabályszerűen létesült ítélettel van megállapítva. Az ítélet végrehajthatósága vagy egyáltalán vagy időlegesen megakadályozza uj itéiet hozatalát.201) A végrehajthatósági hatást csak ez az itéiet szüntetheti meg s épp az adós joga képezi alapját ezen Kohler által u. n. végrehajtási ellenkeresetnek. Különben Kohler maga is elismeri, hogy ezen kereset célja a végrehajtás megszüntetése és azonkívül annak megállapítása, hogy nem létezik jogosultság további végrehajtási cselekményekre; vagy egyedül a megállapítás, ha a végrehajtási ellenkereset megállapítási keresetként indíttatott; ami ez utóbbi állítást illeti: teljesen helytelennek tartom. Puszta megállapítási keresetet indítani ezen esetben: ennek nem volna értelme s már azon okból is ki van zárva, mert az adósnak nincs jogi érdeke a megállapításra (256. §.); a 767. §. 1. bek. bői kitűnik, hogy e kereset a végrehajthatósági hatás megszüntetését célozza. Nézetem szerint e kereset célja csakis a végrehajtási folyamat megszüntetése, a további végrehajtási lépések megakadályozása; emellett a megállapítás nem cél, "»») Kisch 162. 1. l9?) Kisch 163. 1.; ellenkezően S t e i n : Voraussetzungen des Rechtsschutzes 12. 1., aki ezt az ítéletek különös neme gyanánt fogja fel. 19s) Magyar perr. novella 78. v. ö. magyar perr. terv. 761. § , osztrák Z. P. O. 594. §. I9°) Kisch 164. 1.; H e 11 vv i g : Anspruch 506. 1.; ellenkező nézeten K o h 1 e r : Zeitschr. 29. k. 13. 1., aki megállapító ítéletnek tartja, ! mely megállapítja, hogy a választott bírósági határozat érvényességének i föltételei fenforognak. De ezt a nézetet el kell vetni. Mert nem ez a I főcélja jelen Ítéletnek. A föltételek megvannak már az itéiet előtt és épp ők alapitják meg a jogváltoztatásra való jogot a perjogi, tehát nem a magánjogi joghelyzetben. Nézetünk helyessége magából a törvényből kitűnik, meíy kifejezetten mondja hogy a választott bírósági határozat végrehajthatóságát csak a végrehajtást elrendelő itéiet állapítja meg s ez a lőcélja az ítéletnek. («Választott bírósági határozat alapján végrehajtás csak az esetben vezethető, ha végrehajtást elrendelő itéiet ennek megengedhetőségét kimondja». Z. P. O. 1.042. §. 1. bek.) 200) V. ö. Kisch 165. 1. 142. jegyz.; ellenkezően: Kohler: Zeitschr. 29. k. 12. 1., aki megállapító ítéletnek tartja, mely megállapítja, hogy a külföldi itéiet belfö'di itéletszerü joghatásainak előföltételei megvannak, amiből aztán önként következik az itéiet végrehajthatósága. Nem, ez a felfogás nem helyes Helytelensége már magából a törvényből kitűnik: «Külföldi bíróság Ítélete alapján végrehajtásnak csak akkor van helye, ha ennek megengedhetösége végrehajtási Ítéletben ki van mondvax. 722. §. 1. bek. (v. ö. magyar végrehajtási tv 3. §.). Ebből következik, hogy a végrehajtási itéiet a külföldi itéiet végrehajthatóságát, az Ítéleti hatások előfeltételeinek fenforgását alapítja meg és nem pusztán állapítja meg. K o h 1 e r r e 1 egy véleményen van G a u p p-S t e i n IV. kiad. 384.1 Fentiektől eltérő nézeten van, mint emiitettük, Mell \v i g: Anspruch 174. s k. 1. 20 J)Magyar végrehajtási tv. 30—31. §§. 2oa) Természetesen e keresetnek csak akkor van helye, ha a végrehajthatóság más módon pl. a végrehajtás befejezése által meg nem szűnt. 2»5) Kisch 165—U7.1.; Hellwig: Anspruch 491., 492. s k.: Lehrbuch 397. 1.; GauppStein II. k. 457 1.; ellenkező nézeten Kohler: Zeitschr. 14.1.; S e u f f er t II. k. 385.1 ; Langheineken 179 1., kik megállapító ítéletnek tartják. aM) 726. §. 1. bek.