A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 22. szám - A constitutiv ítéletek tana

174 A JOG hanem a megállapítás csak azért történik, mert az adós megállapított joga képezi a kereset alapját. Már az ítélet előtt meg kell lenni azon jognak, melynek alapján ez a második ítélet hozatik. Helyesen hangsúlyozta már Hellwig, hogy ezen keresetek nem egy végrehajtási rendszabály ellen irányulnak, hanem ellentmondanak az ítélet jogszerűségének, illetve további hatályának.305) Ha valamely végrehajtási intézkedés már tétetett, ennek megsemmisítéséhez a perbíróság különös intézkedése szükséges.200) Az egyik fél jogosultságának puszta megállapítása még nem kötné meg a végrehajtó közeg kezét, mert az első ítélet szabályszerűen hozatott és még nem helyeztetett hatáyon kívül. Hasonló constitutiv ítéletek azok, melyek a 777., 778. £§-ban szabályozott, e helyen meghatározott végrehajtási cselekmények ellen intézett ellenmondási kereseteknek adnak helyet. Hasonlókép a Z. P. O. 782 —784. §§. Az adós örököseinek végrehajtási intézkedések elleni ellenmondási keresetei, melyeknek célja az ítélet által a zálogolás korlátozását vagy megszüntetését előidézni és ebben áll ezen ítéletek constitutivitása.207) Ezen ítéletek constitutiv volta kitűnik a 784. §-ból, mert ezen paragrafus értelmében a keresetnek helytadó ítélet a végrehajtás foganatosítása céljából tett intézkedéseket megsemmisíti. Z. P. O. 768. §. A végrehajtási záradék kiküszöbölése.208) Csak ezen ítélet által következik be a végrehajtási záradék kiküszöbölése. De a hitelező szerezhet magának újból végrehajtási záradékot, ha vonatkozó jogát uj, az első záradékolásnál nem érvényesített bizonyítékokkal támogatja, tehát végrehajtási igénye nem semmisül meg egészen; ennek dacára a végrehajtási szándék a 768. §. szerinti helytadó ítélet által visszaható hatálylyal megsemmisittetik. 664., 672., 684. §§.20u) Gondnokság alá helyező végzés megsemmisítése a gondnokság alá helyezés alapjának hiánya miatt.210) Z. P. O. 957. §. Felhívási eljárásban hozott kizáró ítélet megsemmisítése.211) 973. §.212) A holttá nyilvánító itélet hatálytalanítása. Z. P. O. 1,043. §.213) Választott bírói határozat megsemmisítése,214) melynek a felek között jogerős bírói itélet hatálya van.216) 878. §. Felosztási tervezet elleni ellenmondás. Itt az itélet által következik be a felosztási tervezet megváltoztatása vagy mellőzése. Tehát nemcsak helytelenségét állapítja meg az itélet, hanem a változást is eszközli a hitelezők javára.218) Z. P. O. 771. §. Ellenmondási kereset a végrehajtás ellen.217) A végrehajtási cselekményt ez esetben az itélet semmisiti meg s ezáltal megváltoztatja a joghelyzetet, a végrehajtási intézkedés hatálya megszűnik és ez a célja ennek a keresetnek s nem csupán a megállapítás, hogy az adóst a végrehajtás tárgyára vonatkozóan annak elidegenítését akadályozó jog illeti meg,218) csak az itélet állapítja meg a perjogi állapot megváltoztatására való jogot s csak ezen vonatkozásban constitutiv az itélet.219) Itt fel lehet említeni a Z. P. O. 766. §-t, mely előterjesztés és panasz utján nyújt módot a végrehajtási intézkedés megsemmisítésére.220) Z. P. O. 772., 773. §§. a05) Anspruch 491. 1. 3°6) Z. P. O. 769., 775—776. §§.; Hellwig: Anspruch 492. 1. 307) Ki s c h 167. 1.; H e 11 wi g : Anspruch 508—511. ; Lehrbuch 398. 1. 2. a.; Gaupp, Stein II. 492., 493. 1.; ellenkezőié" S e u ff e r t 11. 424. 1. 308) H e 11 w i g: Anspruch 493. 1.; ellenkezően K i s c h 186. 1., aki ezen Ítéletet helytelenül megállapító ítéletnek tartja. 30t») Magyar perr. terv. 721., 733. §§. **•) Kisch 172. 1.; H e 1 1 vv i g : Anspruch 500. s k. ; Lehrbuch 398. 1.; Seuffert I. 349., II. 241.; Stein id. h. -") Hellvvig: Anspruch 502. b.; Lehrbuch 348.; GauppStein id. h. és 957. §. II. 1.; Kipp 66—57. 1.; Langheineken 263 további idézetekkel; Kisch 172. 1. Magyar perr. novella f!0. §. Magyar perr. terv. 749. §. -ls) Magyar perr. nov. 77. §. ; magyar perr. terv. 768 -769. §§. ; osztrák Z. P. O. 595—696. §§ 314) Kisch 172. 1.; H e 11 w i g: Anspruch 505. 1.: Lehrbuch 397. 1.: Langheineken 243. 1.; GauppStein 11.884. 1. «») Z. P. O. 1,040. §. »») V. ö. Kisch 174., 175. 1.; H e 11 w i g : Anspruch 502.1.; Lehrbuch 398.1.; Langheineken 264. 1.; ellenkező nézeten : Kuhler: Archív 80. k. 167. s k. 1., Zeitschr. 15. 1., bár ő maga is elismeri, hogy a végrehajtó közegek tevékenysége véglegesen csak akkor szűnik meg, ha felperes győz és a felosztási tervezet helytelensége megállapíttatik. De ebből az következik, hogy az itélet nem egyedül megállapítást tartalmaz, hanem egvuttal a jogállapot megváltoztatását is előidézi. GauppStein I. k. 514. 1., II. ad. §. 878. ; Struckman n-K o c h 878. §-hoz. F 1 e c h t h e i m : Zeitschr. f. d. Z P. 2">. k. 430. 1.; S c h m i d t 634. 1. : Ki 11 i n g: Lehrbuch 297. 1. Ezen írók szerint ez a kereset megállapítás iránti kereset volna. E felfogás ellen foglalt állást már Weismann: Die Feststellungsklage, Bonn 1879.144. 1., a Reichsgericht, v. ö S e u fferts: Archív 52. k. 128. sz. -17) Kisch 176. 1.; Hellwig: Anspruch 511. 1.; Lehrbuch 398. 1. 2. b. ; ellenk. K o h 1 e r : Zeitschr. 29. k. 15. 1.: G a u p p-S t e i n I. 512.; további idézetekkel Seuffert ad 771. §.: Langheineken: 153. 1. -i») V. ö. Kohler: Zeitschr. 29. k. 15., 56. 1. 4. sz. 219) Közelebbit lásd különben fent 767. §. I. bek.-nél. W) Hellwig: Anspruch 511. 1.; v. ö. a nála idézett 809., 866. II. , 86.'. III., 737—739., 742. 1.. 743—744., 745. II., 748. II., III, 737., 747., 740., 77S., 865. II. §§. Ellenmondás a végrehajtás ellen elidegenitési tilalom alapján vagy amiatt, mert a tárgy utóörökösödés alá esik.221) Z. P. O. 774. §. A férj ellenmondása a feleség behozott vagy összvagyonára vezetett végrehajtás ellen.222) Z. P. O. 925. §. Letartóztatás elrendelésének jogszerűsége elleni ellenmondás.22:i) Z. P. 0. 578—591. §§., különösen 579—580. §§., 700. §. első mondat 584. §• 2. bek.221) Semmisségi és visszahelyezési kereset jogerős itélet ellen. Ez az itélet constitutiv, a jogváltoztatást az itélet eszközli. Azelőtt a régi itélet van érvényben. Ha ezen itélet egy constitutiv ítéletet semmisít meg, akkor annak constitutiv hatálya visszahatólag megszűnik.225) Z. P. O. 323. §.22li) Az itélet megváltoztatására irányuló kereset, jövőben visszatérő részletekben esedékes szolgáltatásra történt marasztalásnál, ha a döntő viszonyok megváltoztak.227) Z. P. O. 324. §.228) Biztosítékadásra irányuló kereset bizonyos kötelezettek vagyoni viszonyainak rosszabbodása esetén.229) 1,029. §. 2. bek.230) Választott bíró kinevezése. Ez a határozat is constitutiv, mert csak általa történik meg a kinevezés, egyik felet sem illeti meg a jog a választott biró egyoldalú kinevezésére. A constitutiv ítéleteknek fokozatai vannak, s ezt a körülményt is figyelmen kivül hagyja Kisek, midőn a kiváltó és a meghatározó ítéleteket a constitutiv ítéletekkel szembeállítja. A constitutivitás az egyes esetekben erősebben vagy gyöngébben lép előtérbe, de az eddigi jogállapot minden esetben változást szenved,231) csak a jogalakulás lép erősebben az előtérbe ott, midőn az itélet ex nunc hat — mint ott, ahol ex tunc; de mindkét esetben az itélet csak részleges alkotó eleme a tényállásnak. A tényálláshoz, amelyhez a jogváltozás fűződik, tartozik a per előtti tényálladék is.232) A házasság semmissége már a pertől függetlenül adva van, de mig a házasság semmissé nyilvánítva nincs, vagy meg nem szűnt, nem érvényesíthető máskép, mint a semmisségi keresettel,233) tehát a joghatások bekövetkezésének elengedhetlen feltétele az itélet. Hogy a semmisség már a peren kivül adva van, igen jelentős, mert ezzel függ össze, hogy a semmisségi kereset az 1.324. §. 2. és 1,328. §. 2. bek. eseteinek kivételével nem évül el. A házasság semmissége esetén a jogváltoztatásra való jog nem enyészik el bizonyos idő elteltével, mint a házasság megtámadhatóságának eseteiben,231) továbbá a házasság megszűnése után minden perben hivatkozni lehet a házasság semmisségére az 1,344., 1,345. és az 1,699. §§-ban foglalt korlátozások mellett.235) A házasság megszűnte után a semmissé nyilvánítás már nem lehetséges, mert a házassági viszony már nem áll fenn.2Se) Megtámadható házasságot az életben maradt félnek meg kell támadnia az esetben is, ha a házasság a megtámadásra nem jogosult fél halála által megszűnt.237) Tehát talán mondhatnánk, hogy a megtámadási kereset constitutiv, a semmisségi kereset declarativ, de az ítéletek mindkét esetben constitutivok.238) Nem lehet egyszerűen állítani, hogy a constitutiv ítéletre való igény perjogi természetű jogosítvány s amennyiben a magánjogi törvények constitutiv ítéletekre való igényeket ala»>.*) B. G. B. 135., 136, 2,115, Kisch 177. 1. !SÍ) Hellwig: Lehrbuch 398. 1. 2. b. 18. jegyz. ; K i s c h : Beitráge 178. 1. és Grünhut: Zeitschr. 28. k. 263. 1. 323) Hellwig: Anspruch 505.1. ; Lehrbuch 398. 1. ; Kisch 179. 1. ; Gaupp-Stein II. 592. 1. --4) Magyar perr. novella 50.. 69. §§.; magyar perr. terv. 567—578. §§.; osztrák Z. P. O. 529—543., 547. §§. a«) Hellwig: Anspruch 489. !. : Lehrbuch 397. 1.; Kisch 183. I. ; S t e i n-B irkmeyer Encyclopádiájában 1,173. 1 : G a u p p-S t e i n II. k. 134.1. ; Langheineken 259.1.; ellenkezően S c h m i d t : Lehrbuch 142. 1. 1. jegyz. O az újrafelvételi kereseteket megállapítási kere setéknek tartja. De ez helytelen álláspont, mert ezen esetekben az itélet nem a már jogerős Ítéletben kimondott jogviszony fennállása, vagy fenn nem állásának megállapítását tartalmazza, hanem az uj itélet megállapítja a jogváltoztatásra való jogot s mindjárt eszközli is a jogváltoztatást. Tehát egyrészt megállapítja, hogy a semmisségi, ill. visszahelyezési okok íenforognak, másrészt megfosztja az első Ítéletet az eredetileg bírt jogi hatásoktól. S36) Magyar perr. terv. 417. §. ««) Hellwig: Anspruch 167. 1.: Kisch 183. 1.: Langheineken 261. 1. további idézetekkel. Seuffert (Zeitschr. f. d. Z. P. 2'. k. 337. 1.) visszahelyezési keresetnek tartja ezt. »•) Osztrák Z. P. O. 407. §. 339) Tartásra kötelezett férj részéről (B. G. B. 1,578—1,582. §§.) v. ö. még 843—84"•>. §§. Felelősségi törv. 7. §. 3. bek. a B. G. B életbeléptetési törvényének 42. cikkében III. alatt foglalt újítással. '"") Magyar törvényk. rt 501. § ; magyar perr. terv. 756. §. 331) Ellenkezően Kisch 96. 1. 33-) Ellenk. Kisch 95. 1. 2M) B. G. B. 1,329. §. 3S1) B. G. B. 1,339. §. 335) A semmisség korlátolt hatásai harmadik személyek javára, a házastársak egymásközti viszonyában. Semmis házasságból származó gyermekek jogi helyzete. a3») Z. P. O. 628., 629, 632. §§. 1,342. §. 1. bek. 3SS) Ellenkező nézeten van Kisch 98. 1.; Motive IV. k. 56.1.