A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 22. szám - A constitutiv ítéletek tana

172 A JOG a 2,012. §. szerint elrendelt esküt le nem tenné, a vélelem az, hogy a hagyaték a hagyatéki tartozásokat fedi», ami annyit jelent, hogy az örökös a hitelező birtokában van oly érték, mely a hitelező követelésével aequivalens. E következtetést a 2,017. §. rendelkezése is támogatja, mely ugy szól, hogy Örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért örökrészeikkel egyetemleg felelnek». e kifejezés tehát : örökrészeikkel, helyesen csak ugy érthető, hogy annak értékével, mert hisz az osztály úgyis megejthető, hogy egyik vagy másik örökös örököstársától pénzben, tehát értékben nyer kielégítést. Az indokolás azonban az ellenkezőjét állítja, szórói-szóra a következőt mondván : «Az örökös csakis a hagyatéki vagyontárgyakkal felelős, felelőssége arra van korlátozva, hogy e tárgyakat a hitelezőnek kielégítés végett kiadja.» (Indokolás V. 405. lap.) Ennek azonban maga az indokolás ellentmond, midőn (406. lap) azt mondja, a «hagyaték a T. rendszerében külön, részben naturális, részben számolási vagyontömeget jelent.» A német polgári törvénykönyv, mindezen kérdéseket (amelyeket t. i. ezúttal fölvetettünk) világosabban rendezi, mert az 1,967. §. világosan kimondja: «Der Érbe haftet für die Nachlassverbindlichkeiten» tehát «der Erbe» és nem «az örökös a hagyatékkal)) és csakis a német P. T. 1,975. §-ában megjelölt föltételek mellett lép a pusztán a hagyatékkal való szavatolás elve előtérbe, azt rendelvén e szakasz, hogy «Die Haftung des Érben für die Nachlassverbindlichkeiten beschránkt sic/i auf den Nachlass, wenn eine Nachlasspflegschaft . . . angeordnet, oder der Nachlasskonkurs eröffnet ist.» Való azonban, hogy az itt tárgyalt kérdés a német polgári törvénykönyv alkotásakor is sok gondot és fáradságot okoz és a törvény szövege osztatlan helyeslésben nem részesül. Mint egyik iró kifejezte magát :1) «Die Unklarheit des Gesetzes und der Streit über die Haftung des Érben drohen für den Érben werdenden Deutschen zum grauenvollen Verhangniss zu werden.» Az első német javaslat 2,051. §-a elvben a római jogszabálynak és szellemének megfelelően az örökös személyes szavatosságát állapította meg, mégis különböző biztosítékokkal, u. m. beneficium inventarii (2,092. és köv. §§.), a hagyaték elégtelensége (csőd) esetén a személyes szolgáltatás megtagadhatása (2,118. §.), csődön kívül pedig, levonási jog és a hitelezők korlátozása a csődhányadnak megfelelő értékig (Abzugseinrede). Ez a javaslat azonban nem fogadtatott el és egy albizottság bízatott meg a szövegezéssel és éppen az, hogy bizottság és albizottság dolgozott a nehéz matéria szabályozásán, okozza — úgymond Dernburg,2) — hogy annak szövegezése több tekintetben csak tökéletlenül sikerült. Tény azonban, hogy elvben a német polgári törvény')Münchmeyer: Haftung des Érben 54. old 3) Dernburg: Erbrecht 745. old. könyv az örökös személyes szavatosságát inaugurálja, amint azt fentebb a törvény 1,967. §-ára vonatkozóan már megjegyeztük. Végső konklúzióként tehát, a 2,008. $-ból e szavak : «a hagyatékkal)) kihagyandók volnának és illetve beszúrandó volna: aha pedig örökös hagyatékot vagy valamely vagyontárgyat elidegenít vagy pedig értékében csökkent, ugy a hagyaték megnyílta, időpontjában és helyén létezett érték erejéig felelős.-!) Ezenkívül a 2,008. §. után bejegyzendő volna : «A hitelező követelése megítélését tekintet nélkül arra szorgalmazhatja, vájjon kielégítésül szolgálható hagyatékot kíván-e igazolni vagy nem. Ha az örökhagyó hitelezője és örököse között a hagyaték miségc vagy értéke vitás, ez a hitelező teljesítés iránti keresetének kapcsán bírálandó el.» A constitutiv ítéletek tana. Kritikai széjjeltekintés az irodalomban. Irta BALOG ELEMÉR dr. ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye stb. ügyész:. (Folytatás.) Epp igy megfeleltünk már arra az ellenvetésre, hogy a házasság semmissége a házasság megszűnése után ítélet nélkül is érvényesíthető. Nem bizonyít álláspontunk ellen a B. G. B. 1,342. §-a, mely szerint a megtámadásra nem jogosult házasfél halála után a megtámadás másként történik és nem kereset utján. E tekintetben is utalunk azokra, amiket a házasság-semmisségi keresetekre vonatkozólag kifejtettünk. Megerősítik még álláspontunkat 1,339., 1,341. §. 2. bek./") 1,337. §:"9) Ezen i rendelkezésekből kitűnik, hogy a házasság semmisségét csak az ítélet idézi elő, illetve, hogy az ítélet lényeges alkotórésze a tényállásnak. Kisch ellenvetései nem fosztják meg e rendelkezéseket bizonyító erejüktől, nevezetesen nem változtat a dolog lényegén, hogy e határozatok praktikus, tisztán célszerűségi okokból erednek.180) Utalunk a semmisségi ítéletekről mondottakra. Kókler állításával szemben, hogy a változások csak a res iudicataval beálló biztonság magánjogi következményei, emlékeztetünk a B. G. B. 1,337., 1,339. §§-ra. Az itélet nem csupán annak megállapítását tartalmazza, hogy a megtámadás jogszerű alapon és megfelelő alakban * Előző közlemény a 20. számban. >-) Kisch 102. 1 Indokolás IV. k. 95., 96., 81. I. l;6) Ellenkezőleg Planck IV. k. 66. 1. Önmagának ellentmond, mert ő is állítja, hogy a házasság fennáll, mig a semmissé nyilvánitás teljes hatályú nem lesz. Hogy lehet akkor egyidejűleg semmis - V. ö. Hellwig: Anspruch 471. 1. 177) Hellwig: Anspruch 466. 1. 1;a) Keresetvisszavonás esetében a megtámadás meg nem történtnek tekintendő. m) A megtámadható házasság jóváhagyása, helybenhagyása. 180) K i s c h 105 1. ; K o h 1 e r : Zeitschrift 29. k. 2 L1. ; Forschungen 104. 1. (Opera szerz. 15. p. b); Vígszínház szerz. 17. a); a felmondás 30 napra terjed. Népszínház szerz. 11. p., Királyszinház szerz. 9. p. a). g) Ha a hajadon vagy özvegy tag, igazgatói engedély nélkül férjhez megy, a szerződés 3 havi felmondás mellett felmondható. Régibb időben a színésznőnek házassága nemcsak a kiskorú, hanem a nagykorúságát elért tagra nézve is törvényes okul szolgált a szerződés felbonthatására. Ez helyes is volt, mert a házasság által a nő állása ugy társadalmi, mint gazdasági szempontból gyökeres változáson megy keresztül. Ma már megfordítva áll a dolog. A színházi szerződések csakis a színigazgatóknak adnak jogot arra, hogy a szerződést 3 havi előleges felmondás után felbonthassák. A tagnak ellenben ily joga többé nincs. A Nemzeti Színház, az Opera 15. §. e) p. és a Vígszínház szerz. 19. pontja, e felmondást csak azon esetre tartja fenn, ha a férjhezmenetel igazgatói engedély nélkül történik. De ily kikötés mellett is felette terhes ezen jog, mert gyakran megakadályozza a házasság létrejöttét és igy messze az igazgatóság jogkörén tul terjedő korlátokat szab.) Epp ugy felbontható a szerződés, 14 napi felmondás mellett, politikai zavarok, járványok és más a közjólétet fenyegető események bekövetkeztekor, de csak az esetben, «ha a miniszter vagy más hatóság, e legszigorúbb és kénytelen intéz kedést elrendelné)). (Opera szerz. 15. p. c) ezenfelül aháborn esetét is említi, d) tüz és egyéb elemi csapások esetén, vagy ha az Opera államhatóságilag bezáratnék és ha épületi átalakitás miatt 2 hónál tovább zárva marad, a szerződés 1 havi felmondással felbontható. Felbontható továbbá az operai szerz. 14. p. a—c) és e) szerint a szerződés és a tag azon havi járandósága kiszolgáltatása mellett, kártérítés nélkül elbocsátható : «ha a tag valamely neki kiosztott szerepet a megállapított határidőn belül kellőleg be nem tanul ; ha az igazgató rendelkezésének ellenszegül, a neki osztott szerep átvételét, vagy betanulását megtagadja; ha a színházi törvényeket, vagy szabályrendeleteket megszegi s a kiszabott büntetés dacára ellenök cselekszik ; végül, ha a tag csődbe kerül.» A Vígszínház szerz. 16. pontja szerint ezen felül felbontható a szerződés és a tag, a felbontás napjáig kiérdemelt illetményeinek kifizetése mellett, de kártérítés nélkül elbocsátható : ha a tag ismételve az előirt határidőkben kellően be nem tanulta a reá bizott szerepet és ezáltal a műsort vagy az előadást megzavarja ; ha a törvénynyel és az igazgatóság rendeleteivel szemben engedetlen, bár ebből nem is származik számszerűit értékelhető kár; ha leküzdhetlen akadály igazolása nélkül oly előadást, melyben szerepe van, elmulaszt; ha az állam törvénye, az erkölcs és tisztesség ellen botrányt keltő módon vét és «ezáltal a művészi állás becsületét hátrányosan befolyásolja/) ; ha az igazgatóság vagy a személyzet ellen becsületsértést követ cl; végül, ha erkölcsisége ellen alaposan megokolt kifogás emelhető. Ha a színház tüz vagy elemi csapás által elpusztul, vagy hatóságilag bezáratik, a tag összes illetménye kárpótlás nélkül azonnal megszűnik. Ha az igazgató 15 nap alatt nem nyilatkozik, a tag a szerződést felbontottnak tekintheti. (Folytatása következik.) Rcvai Lajos dr.