A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 22. szám - Jogtalan elsajátítás

Huszonhatodik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 22. szám. A JOG Budapest, 1907. június 2. Előfizetési árak: Kiadóh'lVatah (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. BET1LiP iZ ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. Á MAGYAR ÜGYVÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Kéziratok vissza nem adatnak. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MÓR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap} Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve: Negyed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « Egész a _. 1G « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Jogtalan elsajátítás. Irta Diószegi Győző dr., borosjenői kir. albirő. — A hagyatéki adós jogállása. Irta Székely Miklós dr., rózsahegyi tszéki biró. — A konstitutív Ítéletek tana. Irta Balog Elemér dr. — A korlátolt felelősségű társaság. Irta Ignotus Nyitrán. — Belföld (A sajtóankét) — Irodalom (V a j n a Károly: Hazai régi büntetések. — Sándor Aladár dr. : A kiskorú jogai és kötelezettségei.) — Vegyes. TÁRCA : Színházi jogunk. Irta Révai Lajos dr. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. T Jogtalan elsajátítás. Adalék a Btk. reviziójához. Irta DIÓSZEGI GYŐZŐ dr., borosjenői kir. aljárásbiró. Nincs a btkv.-nek fejezete, mely annyira telítve lenne hibákkal, mint a jogtalan elsajátításról szóló XXIX. fejezet. E fejezet alá vont cselekmények lényegileg vagy lopást vagy sikkasztást képeznek, azoktól csak abban különböznek, hogy lényeges enyhítő elem foglaltatik bennük. A legtöbb külföldi törvényhozás a jogtalan elsajátítást nem is tekinti sui generis delictumnak, hanem a lopás vagy sikkasztás kategóriájába sorozzák és a biróra bízzák, hogy a büntetés kiszabásánál mérlegelje a figyelmet érdemlő enyhítő elemet. A magyar btk. a külön kategóriába sorozással csak azt akarta elérni, hogy az enyhítő elem mégjobban érvényesüljön, de ezt a XXIX. fejezetben oly szerencsétlenül vitte végbe, hogy akarata ellenére minden lépten-nyomon súlyosbított. így mindjárt feltűnő, hogy a jogtalan elsajátításnál alsó értékhatár nincs, tehát aki 4 koronán aluli értékű élelmiszert lo/>, az csak kihágást követ el, mely 8 napig terjedhető elzárással büntetendő, ellenben aki ugyanily értékű élelmiszert jogtalanul elsajátít, az vétséget követ el, mely sokkal súlyosabban büntetendő, t. i. 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1,000 K pénzbüntetéssel és mig az élelmiszer lopása magánvádra üldözendő, addig ugyanazon cikknek jogtalan eltulajdonítása hivatalból üldözendő. így méltányolja a btk. a jogtalan elsajátításban domináló elemet! De menjünk tovább. A jogtalan elsajátítás büntetése gyakorlati szempontból közönséges lopásnál is jóval súlyosabb. A lopás vétségének büntetése ugyanis csak fogház, a jogtalan elsajátításé ellenben fogház és pénzbüntetés, tehát kétszeres. Különösen feltűnik e kétszeres büntetés súlyossága, ha figyelembe vesszük azt a gyakorlati tényt, hogy a mi földmives népünk szivesebben ül, mint fizet, részint mert büntetési rendszerünk jóvoltából a kihágások s más effajta bagatell bűncselekmények révén már hozzászokott a fogház levegőjéhez és azt nem is tartja megszégyenítőnek, másrészt, mert a pénzbüntetés jóval érzékenyebben sújtja. Ha tehát valaki igen csekély értékű tárgyat, például ostort, kötőféket, bicskát lop, el lehet ítélni 1 napi fogházra vagy ha a lopás minimális, a büntetés is lehet minimális 2 K. De ha valaki oly pechhes, hogy azt a bicskát vagy ostort nem lopja, hanem az országúton találja s felveszi, akkor jaj neki, még a biró se segíthet rajta, bármennyire megérdemelné is, mert a 92. §. alkalmazása mellett is legalább 2 K fő- és 2 K mellékpénzbüntetésre kell ítélni, ami a legjobb számítás mellett se lehet kevesebb, mint 2 napi fogház, tehát a legjobb akarat mellett is büntetése a lopás büntetésének kétszerese. De menjünk tovább, keressük az enyhítő elemet, miképpen méltányolja a btk. ? A btk. 342. és 343. §§. értelmében a lopás bizonyos esetekben inditványi jellegű és pedig ugy a rokonok, mint a cselédek és fizetett alkalmazottak által elkövetett lopás inditványi. Ezzel szemben a btk. 369. § a szerint csak a rokonok körében elkövetett jogtalan elsajátítás inditványi. Tehát ha a cseléd kilopja a pénzt gazdája zsebéből, a gazda a vádat az eljárás bármely stádiumában visszavonhatja és rendesen vissza is 1 Lapunk mai száma vonja, a sok utánjárást, ide-oda idéztetést megunva, ugy gondolja, mi haszna sincs terhelt elitéltetésében, de ha a cseléd gazdája elveszett erszényét megtalálja, ha nem is tudta a találáskor, hogy kié, se irgalom, se kegyelem, nem bocsáthat meg a gazda még ama cselédnek sem, aki a sepregetésnél talált fillért elteszi. De lássuk a XXIX. fejezet egyes §-ait. Alig van a btkv.-nek szakasza, melynek alkalmazása oly szembeötlő igazságtalanságra vezetne, mint a btk. 305. §-a. Eme szakasz ellentétbe helyezi magát a közfelfogással, az uralkodó jogi meggyőződéssel. Naponkint fordulnak elő esetek, mikor egész tisztességes, kifogástalan jellemű egyének állanak e §. alapján a bíróság előtt, mert egy patkót vagy egy zsebkendőt találtak az uton és azt felvették. A btk. 25 éves uralma legkevésbbé sem tudta a köznép ama felfogását megváltoztatni, hogy csekélyebb értékű tárgy azé, aki megtalálja. A külföldi törvények ezt rendre elismerik és a találó jogát, mint az osztrák polgári törvénykönyv körülményesen szabályozzák. A magyar polgári törvénykönyv tervezete az 598. §-ban igen helyesen értékhatárt állapit meg, melyen alul a talált dolog a találóé és a találó semmiféle bejelentési kötelezettséggel nem tartozik. Ez értékhatár 3 korona, azonban helyesebb lett volna azt összhangban a kihágási és egyéb törvényeinkkel 4 koronában meghatározni, mert a 4 korona már elfogadott és ismert, a 3 korona azonban uj értékhatár. A btk. 365. §-a a bűncselekmény főismérveül a 8 napi határidő elmulasztását jelöli meg ; helyesen mondja Fayer, hogy az ilyen omissiv jellegű bűncselekmények felállítása mindig igazságtalanságra vezet, tulajdonképpen nem a bűncselekményt, hanem a törvény nem-tudását sújtja. A 365. §. azért a btk. egyik legégetőbb hibája, mert alkalmazása a legsűrűbb esetek közé tartozik. A lopást sok esetben nem sikerül bebizonyítani, mert azt mindenki tudja, hogy lopni nem szabad és a legelvetemültebb tolvajok a legkonokabbul tagadnak, a lopáshoz tanút hivni pedig nem lévén szokásban, igy a lopás az esetek többségében bebizonyittatlan, a jogtalan elsajátító siet beismerni a cselekményt azzal a nyugodt lelkiismerettel és meggyőződéssel, hogy bűncselekményt nem követett el, és nagy a meglepetése, hogy súlyosabban éri az igazság pallosa, mintha lopott volna, szinte kitanítja az itélet, hogy máskor lopjál, akkor könnyebb lesz a sorsod. A jogtalan elsajátítási eljárás tehát legtöbb esetben eredményre vezet, a tettes kiderül, ez buzditólag hat a nyomozó közegekre. így tapasztalatból tudom, hogy a vidéki csendőrőrsök nagyobb ambícióval nyomoznak egy ostortalálás ügyében, mint némely gyilkosságban, mert amabban eredményt produkálnak, mig ebben ritkán. A képviselőházban találóan mondta egy nem-jogász képviselő, hogy a mai törvénykezés mellett a valódi bűnösök menekülnek, mig a legtisztességesebb embernek véletlenül is lábára tekergődzik a paragrafus hínárja. A 366. §. a régi kincs találóját pénzbirsággal sújtja, nyilván tévedésből, pénzbüntetés helyett, e hiba is 26 év óta bennfelejtetett a kódexben. A 367. §. 6 hónapi fogházzal bünteti, ki a tévedésből vagy véletlenül birtokába jutott dolgot jogtalanul elsajátítja. E bűncselekmény a lopásnál annyival enyhébb jellegű, hogy a tettes birtokban lévén, csak a tulajdont lopja el a tettes, mig a 368. §-ban irt bűncselekmény annak ellenkezője, itt meg a tettes tulajdonos lévén, csak a birtokot lopja el (furtum possessionis) Mindkét eset rokon egymással abban, hogy a lopásból egy tényálladéki elemet nem valósit meg, a ratio az volna, hogy büntetése is a lopásnál minden tekintetben enyhébb legyen, ezzel szemben az ellenkezőt tapasztaljuk. A lopás vétségeért ugyanis csak fogház, a furtum possessionisért pedig fogház és pénzbüntetés is jár éppúgy, mint a 365. §. esetében. Azt velünk, mint gyakorlati jogászszal, senki se hitetheti el, hogy valamit 12 oldalra terjed